Böszörményi Gyula: Leányrablás Budapesten 

A regény az 1896-os esztendőben kezdődik. A színes millenniumi kavalkádot a tizenhat éves Hangay Emma szemén keresztül mutatja be, aki Marosvásárhelyről érkezett Budapestre, hogy részt vegyen az ünnepi mulatságokon. Csakhogy néhány nappal érkezése után nyoma vész, és senki sem tudja, hogy meghalt, elrabolták vagy talán régi életét megunva elszökött. Négy évvel a fiatal lány eltűnése után már mindenki lemondott róla, kivéve édesapját és kishúgát, a tizenhét éves Milit, aki nővére keresésre indulva Budapestre utazik, hogy a jóképű, bár kissé modortalan Ambrózy Richárd báró segítségével göngyölítse fel a különös ügyet. A kamasz olvasót könnyen magával ragadja a több szálon futó, sodró lendületű, fordulatos cselekmény és a szerethető karakterek, akiknek érzelmeivel könnyű azonosulni, céljaik pedig jól érthetők. A könyvet olvasva nemcsak együtt nyomozhat velük, de elmerülhet a 19. század végi Magyarország és legfőképp a főváros történetében. A regény a kilenckötetes Ambrózy báró esetei című sorozat első része, így akit magával ragad a könyv a Monarchiát érzékletesen bemutató világa, további izgalmas nyomozásokon és kalandokon keresztül még jobban megismerheti az előző századforduló korát.

Fábián Janka: A szabadság szerelmesei 

A regény az 1838 és 1852 közötti időszak történetét beszéli el. A műben részletes leírással szerepelnek az olyan meghatározó események, mint a pesti árvíz, a Kisfaludy gőzhajó vízre bocsátása vagy az olmützi alkotmány kiadása, miközben nagyszabású történelmi tabló tárul elénk a kor jelentős személyeivel. A mű megidézi az időszak pezsgő társasági és kulturális életét, például Balatonfüredet az Anna-bálok különleges világával; tanúi lehetünk a forradalom kitörésének, szabadságharccá alakulásának és leverésének, valamint e történelmi eseményeken túl megismerjük a főszereplő család életének személyes drámáit.

Bauer Barbara: A leggazdagabb árva 

A kiegyezés korabeli Magyarország világát megidéző regényben a címszereplő Wenckheim Krisztina életét születésétől követhetjük nyomon. Átélhetjük az édesanyját csecsemőként, édesapját háromévesen elvesztő, így a szüleit alig ismerő kislány sebzettségét és bizonytalanságát. A kamasz olvasókat magával ragadhatja a mindenkin segíteni próbáló, tanulni vágyó, jólelkű, magányos kislány alakja, aki csupán egy-két jószándékú segítőre támaszkodhat, miközben a többség árgus szemekkel figyeli minden lépését, várva, hogy milyen hibát követ majd el. A regényben nemcsak a Wenckheim család története tárul elénk, de megelevenedik az 1800-as évek Magyarországának világa is számos történelmi személy és esemény, valamint helyszín – köztük a szabadkígyósi Wenckheim-kastély – leírásán keresztül.

Viola Szandra: A világfa kilenc ága 

A mű nem történelmi regény, a világjárvány alatt játszódik. A főszereplő Hajnal és édesapja a fertőzésveszély miatt a fővárosból vidékre költöznek. Hajnal ez alatt az idő alatt megtapasztalja, hogy milyen erő lakozik a természetben, miért fontos odafigyelni a környezetre, és hogy minden apró nesz, a fák leveleinek suhogása, egy kis állat mocorgása vagy a madarak reggeli éneke egyaránt különleges jelentéssel bír. A tizenhat éves lány találkozik egy idős boszorkánnyal – és rajta keresztül a varázslattal és az ősi mitikus világgal –, aki sok mindenre megtanítja, hogy szerelmével megmenthessék a korhadásnak indult világfát és elérkezhessen a tavasz. A kalandok során olyan különleges lények segítik őket, mint Cicelle, a gyönyörű macska, ami szabadidejében szeret királylánnyá változni és a holdon táncolni, légynek kinéző tündérek és a varázserejű Mitmitke is. A kamaszok a meseregényben nemcsak a mágikus világokról és lényekről olvashatnak, hanem átélhetik egy tinédzser olyan mindennapos problémáit is, mint hogy be tudja-e fejezni a matekházit és viszont szereti-e szíve választottja, miközben megélhetik a felismerést, hogy minden egyes ember hatással van a világ alakulására.

Kiemelt kép forrása: 123rf.com