5 + 1 páratlan hely a Bükkben

Szeretem Burger Barna Kékvándor – ösvények utak, képek című albumát lapozgatni túrák előtt és után is. Előtte, hogy erőt merítsek, utána, hogy ott maradjak a rengetegben. A 2017-ben elhunyt fotóművész és író ezt írja a Bükkről: „Fotográfusok, ha a szakmájukról beszélnek, többnyire a fényt és az árnyékot emlegetik, kevésbé szokásuk a színekről szólni. Aki azonban napokra beveszi magát egy erdőbe, különösen egy olyan dús rengetegbe, mint a Bükk erdősége, egyszeriben csak észreveszi, hogy a harsogó zöld mellett mennyi más szín lakik itt. Sárgák, kékek, barnák és fehérek, nem is beszélve az átvillanó felhőkről, égdarabokról és makacs napsugarakról. Ráadásul már a zöld sem csupán egyszerű zöld: nincs két egyforma lejtő, szurdok, tisztás. […] Ha pedig eső esik, egyszeriben megsokszorozzák magukat a színek.” 

Bár a hatást mindig nehéz szavakba önteni, mert bennünk él igazán, Burger Barna mondatai szép lenyomatát adják a bükki élménynek. 

1. „A kövek vonulata” – ahol minden eltörpül

Nincs az az évszak, napszak vagy pillanat, amikor a Bükk leggyönyörűbb panorámáját nyújtó Három-kő, Tar-kő és Vörös-kő szikláin ülve ne éreznénk azt, hogy megérkeztünk. Ki Isten kezét fogja itt meg könnyedén, más az emlékeit kutatja, egy szerettére gondol, vagy egyszerűen csak arra, hogy milyen gyönyörű és szavakba valóban nehezen önthető a látvány. A Vörös-kőhöz és az alatta lévő Vöröskő-forráshoz nem vezet turistaút, ezért óvatosnak kell lennünk a megközelítésekor. 

A bükki kövek, a Bükk-fennsík déli részének úgynevezett perembércei: Muflon-kő, Keleti-szirt, Három-kő, Tar-kő, Vörös-kő, Pes-kő, Őr-kő, Bél-kő.

Ha jó az idő, feküdjünk a szirti sziklagyep virágai közé, szívjuk magunkba a kristálytiszta levegőt, és hagyjuk kívül a világ értelmetlenségeit. Egy ilyen helyről nehéz lesz felállni és újra nekivágni az útnak, de megéri. 

Nem messze találjuk innen ugyanis az álomszép, nagy területen fekvő, töbrökkel és fehér sziklákkal tarkított Zsidó-rétet. Nyugati irányban továbbindulva pedig az Őserdő bükkösének káprázatos világába csöppenünk majd, pontosabban annak keleti szélén haladunk a túraúton. Engedéllyel át is haladhatunk a területen, ahol több mint kétszáz éve nem folyik erdőgazdálkodás, tehát közel ötvenméteres famatuzsálemek között túrázhatunk. Az úgynevezett Király úton át innen is kiérhetünk a Zsidó-rétre. A hagyomány szerint a Király út második honalapítónk, IV. Béla után kapta nevét, aki ezen a réten keresztül menekült nyugat felé a mongolok elől a muhi csata után. 

2. Barlangszállás a Bükk tetején

Nincs olyan turistakönyv, amiben ne olvashatnánk a Cserepes-kői barlangról és annak vadromantikájáról. A barlangot már az őskori ember is lakta, később betyárok menedékehelye volt, majd a 20. század közepétől a túrázók vették birtokba, az egri természetjárók 1950-ben alakították ki a most is meglévő barlangszállást. A barlangtól nem messze, attól picit fentebb egy remek bivakszállást is találunk egy visszahajló mészkőperem alatt. 

Bár a hely az Országos Kéktúra mellett található, bevallom, kissé csalódás volt – persze nem a környezete, inkább a belső állapota miatt. Szétdobált szemét, csikkek, üvegek, gyertyacsonkok, sáros fekvőpad, levelekkel és szeméttel teli padló. Fontos, hogy ezek a közösségi és menedékhelyek csak addig maradhatnak elnevezésükhöz hűek, amíg megőrizzük tisztának és rendezettnek a magunk és az utánunk érkezők örömére is.  

3. A világ legrégebbi ékszereinek lelőhelye

A Bükk nyugati részének legfelkapottab kirándulóhelye Szilvásvárad, persze nem véletlenül. Ha innen kisvasúttal zötyögünk el a Szalajka-völgy végéig, a Gloriett-tisztásról egy combos, szerpentines emelkedő után érjük el az 546 méteres magasságban megbújó Istállós-kői-barlangot, ahol pár pillanatra könnyen magunk elé képzelhetünk egy több ezer évvel ezelőtti pokolian nehéz világot és annak küzdő embereit. 

1982-ben nyilvánították fokozottan védetté, a kőkorszakbeli neandervölgyi és cro-magnoni ember maradványai kerültek elő innen. A régészeti feltárások során olyan kuriózumokra bukkantak a barlang hatalmas csarnoktermében, mint civilizációnk legrégebbi ékszerei, csontból készült amulettek vagy egy háromlyukú csontsíp. De az íjhasználat legrégebbi leletei apró csonthegyecskék formájában is ebből a különleges hangulatú barlangból kerültek elő. 

A helyet a korábban említett Cserepes-kői-barlangtól is elérhetjük, akár egy barlangtúra keretében, ez esetben csapjuk hozzá túratervünkhöz a Pes-kő barlangját és a Tar-kői-kőfülkét is, így egészen biztosan tartalmas túranapunk lesz. 

4. A Bükk felé tartó szurdokvölgy őre

A szarvaskői várat ne keverjük össze Szarvaskő várával, noha jó pár éve testvérvárak. Az utóbbi, romjaiban is látványos körbástyájával Döbröntén, a Bakony nyugati részén fekszik, az első pedig a Bükk délnyugati kapujában, Egertől nem messze. 

A hegyek szorításában megbújó, csoda szép, apró település fölé magasodó vár a 13. század végén épült, az egri püspök uradalmi központja volt századokon át. A középkorban Eger egyik elővára volt, ahogy például Sirok, Cserépvár és Dédes vára is, az Egri csillagokból mindenki által jól ismert 1552-es ostrom alatt a futárok és kémek kedvelt pihenőhelye. A legendák szerint még egy alagútrendszer is összekötötte az egri várral, igaz, ennek nyomaira sosem találtak rá. 

A vár 1687-ig több mint kilencven éven át a törökök kezén volt, majd a 18. század második felében pusztult el. Ma már csak rom és kilátóhely, annak viszont pazar. Talán kevésbé közismert, hogy Az Isten hozta, őrnagy úr! című, 1969-es nagy sikerű filmszatírát Szarvaskőn forgatták Latinovits Zoltán és Sinkovits Imre főszereplésével. A nyitójelenet, amikor a család és a tűzoltózenekar várja a hadnagyot, a falu központjában játszódik. 

5. A csillagok közelében

A Bükk által körbeölelt Répáshuta a hegység középső részének népszerű kiránduló célpontja, egykor a diósgyőri koronauradalomhoz tartozott. A 18. században üveghutákat hoztak létre, ami sok szlovák, morva, német és ruszin telepest vonzott ide. A település fő turisztikai vonzereje manapság – természetesen a környéken futó változatos túraútvonalak mellett – a közelben lévő Bükki Csillagda.

A csillagászati és természetismereti látogatóközpont 2022-ben nyílt meg, és számtalan izgalmas programmal várja a látogatókat: többek között a Nap megfigyelésére is alkalmas világszínvonalú távcsőbe is belenézhetünk, virtuális űrutazáson, szombatonként éjszakai csillagászati bemutatón vehetünk részt, valamint holdi és marsi eredetű meteoritokat is megérinthetünk.

A „csillagtúra” után érdemes a környéket is bejárni, felkaptatni a település feletti Balla-barlanghoz, amelynek legfőbb nevezetessége, hogy itt találtak hazánkban először őskőkori embermaradványt. Ha kicsit több időnk van, menjünk el Bükkszentkeresztre is, ahol a különleges és legendás Gyógyító- vagy Boldogasszony-köveknél megpihenve zárhatjuk aznapi túránkat. 

+1

Egészen egyedi hangulatú a Szomolyai kaptárkövek tanösvény, a 13 különleges riolittufa kaptárkövet gyermekekkel együtt is megnézhetjük. A különleges alakú, sziklákba vájt fülkékkel kapcsolatban több elképzelés is felmerült az évszázadok során. Vannak, akik szerint síremlékek, az úgynevezett urnás temetés emlékei, mások kultikus célokat szolgáló pogány bálványtartóknak és áldozóhelyeknek tartják, de vannak olyanok is, akik szerint ezek a fülkék méhkaptárok lehettek egykor. 

A tanösvény bejárása után nézzük meg a szomolyai tájházat is, ami a környéken egykor elterjedt barlanglakások közé tartozik, és igazi kuriózum, ritkán láthatunk ilyet. 

A Bükkel kapcsolatos további információk és programlehetőségek olvashatók a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság weblapján. 

Ajánlókép: Szarvaskő és vára / Szedmák Péter

Köszönöm Szedmák Péter túratársam, barátom, a Bükk nagy szerelmesének segítségét, sok információval és fotóval gazdagította a cikket.