A Műemlékek és Műemléki Együttesek Nemzetközi Tanácsa (ICOMOS) 1984-ben nyilvánította április 18-át műemlékvédelmi világnappá, hogy ezáltal is felhívja a figyelmet a művészeti vagy történeti szempontból értékes épületeink megóvásának fontosságára. Épített örökségünk védelme önmagunk miatt is lényeges, mert ezek az épületek a közös múlt emlékeit őrzik, falaik közé lépve kapcsolódhatunk elődeink életéhez, és azért is, mert rajtuk keresztül tesszük elérhetővé a hozzánk látogatók számára nemzeti értékeinket. 

Összeállításunkban olyan újjászületett várakat, kastélyokat, templomokat ajánlunk, amelyek története összefonódott a nemzet történelmével.

Füzér vára

A Zemplémben magasodik Füzér lovagvára, amelynek évezredes története nemcsak azt mutatja, milyen csapásokat szenvedett el a magyarság a történelme során, de azt is, hogy ezeket a nem csupán átvészelte, hanem lelkileg megerősödve lépett tovább utánuk, miközben a támadó birodalmak sorra elenyésztek. A vár egykori ura Nádasdy Ferenc országbíró volt, akit a Wesselényi-összeesküvés egyik résztvevőjeként halálra és teljes jószágvesztésre ítélt a császári udvar. A várat külön bosszúból 1676-ban lakhatatlanná tették és lerombolták. A romvár háromszáz éven keresztül tovább pusztult, mígnem 1908-ban kezdeményezés indult a megmentésére. A régészeti feltárás csak 1977-ben kezdődött el, majd egy hosszabb szünet után 1990-től folytatódott, és a mai napig tart. A vár teljes történeti rekonstrukciója 2026-ra fog befejeződni, de a már megvalósított programoknak köszönhetően a látogatók úgy járhatják be az építményt, mintha egy középkori főnemesi család rezidenciájában tennének látogatást.

Romhalmazból éledt újjá az évezredes fellegvár Füzéren | Magyar Krónika

A történelmi kataklizmákat átvészelő kitartásunknak és állhatatosságunknak emléket állító fűzéri vár megújulva a régió katalizátora lehet.

Borsi Rákóczi-kastély 

A 16. században emelt borsi Rákóczi-kastély reneszánsz építészetünk kiemelkedő példája, különös jelentőségét pedig az adja, hogy II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem szülőhelye. A várkastély két reneszánsz udvarház összeépítéséből jött létre. Az épületet az 1630-as években alakította méltó főúri rezidenciává I. Rákóczi György felesége, Lorántffy Zsuzsanna A főúri lak később áldozatául esett a történelemnek, a 20. század végére már olyan rossz állapotba került, hogy a teljes pusztulás fenyegette. A restaurátorok és építészek kiváló munkájával a kastély 2021 nyarára újjászületett, a felújítás a határon túli műemlékvédelem kiemelt projektje volt. Az épület történelmi szárnyában múzeum működik, amelyben több mint ezer négyzetméteren járhatjuk végig azt az utat, amelyet – képletesen – II. Rákóczi Ferenc is bejárt. 

Kastély új szerepben | Magyar Krónika

A 16. században emelt borsi Rákóczi-kastély reneszánsz építészetünk kiemelkedő példája, különös jelentőségét pedig az adja, hogy II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem szülőhelye.

Nádasdladányi Nádasdy-kastély

Nádasdy Ferenc gróf és felesége, Zichy Ilona 1873-ban kezdett a nádasdladányi kastély építésébe. A birtokon álló barokk kúriát építtették át soktornyos, Tudor-stílusú főúri lakká. Historizáló külseje belülről a kor legmodernebb megoldásait és felszereléseit rejtette: vízvezeték- és csatornahálózat, gáz-, majd villanyvilágítás, falban futó csatornákon keresztül kialakított légfűtő berendezés, a torony hatalmas víztartályából biztosított vezetékes víz, távíró és telefon – vagy ahogy akkor hívták, beszélőcső-hálózat – egyaránt a lakók kényelmét szolgálta. A kastély utolsó ura 1944-ben, harmincnyolc évesen hősi halált halt a világháborúban, családját a háború végére már be sem engedték az otthonukba. A kifosztott épület tönkrement, a családtagok szerte a világban egymástól távol telepedtek le. A rendszerváltoztatást követően azonban létrehozták a Nádasdy Alapítványt, így a kastély sem került idegen kézre. A Nemzeti kastélyprogramban felújított épület tereit részletgazdagon rendezték be, így a múzeumként működő kastélyban tett séta igazi időutazás.

Kastély lélekkel | Magyar Krónika

2021 augusztusában adták át a Nemzeti kastélyprogram és nemzeti várprogram részeként felújított nádasdladányi Nádasdy-kastélyt. Az újjászületett főúri lakban Nádasdy Borbála grófnő mesélt a kastélyban töltött gyermekkori nyarakról, a könyvek szeretetéről és az ősei lelki örökségéről.

Zirci ciszterci műemlék bibliotéka

III. Béla király hívására érkeztek a szerzetesek a ciszterci rend központjából, Clairvaux-ból hazánkba, hogy a Bakonyban, a Cuha patak forrásvidékén apátságot alapítsanak. A 12. század végén emelt apátság neveként hamarosan meghonosodott a Zirc név, és ez lett a neve Magyarország legmagasabban fekvő városának is. A török terjeszkedés és a végvári harcok során feldúlt város másfél évszázadig lakatlan volt, az apátság épületei rommá váltak. A 18. század elején a sziléziai Heinrichauból érkező szerzetesek építették újjá a templomot és a kolostort a középkori köveket felhasználva. A kétezres évek elején restaurált hatalmas, kéttornyú barokk templom gyönyörű épületegyüttest alkot a kolostorral. A második emeletén található hazánk egyik legszebb műemlék könyvtára, amely múzeum és kutatóhely is egyben. A bibliotéka megújult barokk termébe betérve a látogató magába a történelembe léphet be. Az eredeti restaurált barokk könyvszekrények több száz éves, változatos témájú nyomtatott köteteket, különleges ősnyomtatványokat, antikvákat és kódexeket rejtenek.

Megújult a zirci ciszterci műemlék bibliotéka barokk terme | Magyar Krónika

Az Országos Széchényi Könyvtár a nyár végén adta át a fenntartásában lévő zirci ciszterci műemlék bibliotéka nyolc hónapos munkával felújított barokk termét. Németh Gábor osztályvezető a helyszínen mesélt a könyvtár fordulatokban gazdag történetéről, a régi szerzetesi könyvkultúráról és különleges kötetekről.

Sümegi püspöki palota

Padányi Biró Márton építtette a püspöki palotát a sümegi várhegy tövébe az ott álló 17. századi kúria átépítésével. A hegy tetején magasodó várat a Rákóczi-szabadságharc után a kivonuló Habsburg-csapatok lerombolták. A püspök, a rekatolizáció kiemelkedő alakja eredetileg azt az épületet szerette volna rezidenciaként újjáépíteni, de ahhoz nem érkezett meg időben pártfogója, Mária Terézia jóváhagyása. A kúria átépítésével Magyarországon addig nem látott szépségű és eleganciájú püspöki palotát hozott létre, amely a dunántúli társadalmi élet központjává vált. A megújult rezidencia ezt fénykort idézi meg. A múzeumként működő épületben látható kiállítás három pilléren – az építtető és kora, az épület története és a művészettörténet – nyugszik, így egyszerre idézi meg a rekatolicizmus különleges időszakát, nyújt barokk-rokokó élményt, és hozza közel a látogatókhoz a korszakban élő embereket.

Freskókra rejtett történetek – a megújult sümegi püspöki palotában jártunk | Magyar Krónika

A sümegi püspöki palota két nagy hatású ember, Padányi Biró Márton püspök és Franz Anton Maulbertsch festő történetén keresztül a barokk és a katolikus megújulás korszakába repíti a látogatókat.

+ 1 Határainkon túli műemlékek

A Rómer Flóris-terv fő feladata az erdélyi, felvidéki és kárpátaljai középkori műemlék­állomány kutatása, dokumentálása és felújítása. A középkori műemlékek többsége a határainkon túli területeken található, aminek történelmi oka van. Magyarország jelenlegi területének nagy része török hódoltság alá esett, s a megszállás idején a jelenlegi határainkon belüli és a délvidéki műemlékek, épületek nagy része elpusztult. A régészeti kutatások megerősítik, hogy az egész Kárpát-medence, így a mai Magyarország területén is nagy számú Árpád-kori és késő közép­kori templom állt. A program keretében újult meg többek között a sepsiszentkirályi unitárius templom is. A Rómer Flóris-tervet a Teleki László Alapítvány valósítja meg.

Megújulnak a határainkon túli műemlékek | Magyar Krónika

A sepsiszentkirályi unitárius templom – számos más kicsiny, középkori eredetű templommal együtt – a Rómer Flóris-terv eredményeként újult meg.

Kiemelt fotó: Földházi Árpád