Hármashatár-hegy: csodás panoráma a fővárosra
A hármashatár-hegyi kirándulóhelyek a fővárosiak körében közismertek. Mégsem lehet megunni őket, és érdemes télen is végigjárni néhány ösvényt. Így például a Guckler-tanösvényt, amelyet 1918-ban alakítottak ki, és 2018-ban újított fel a Pilisi Parkerdő Zrt.
A 3-4 kilométeres útvonal a Budai-hegység főváros felőli oldalán kanyarog. A gyerekek biztosan élvezni fogják az interaktív táblákat, amelyek QR-kóddal is el vannak látva, segítségükkel a térség élővilágát és történelmét ismerhetjük meg. A két kiépített kilátópont pedig pazar panorámát nyújt a fővárosra.
A névadó Guckler Károly Budapest erdőmestere volt a 19. század végén, a budai hegyek újraerdősítését neki köszönhetjük. A tölgyesek mellett óriási fenyveseket is telepítettek, és az ő elképzelése szerint alakították ki 1918-ban a sétányt.
A hegyen persze számtalan kisebb-nagyobb körtúrát is tehetünk, amelyek során mindenképpen érdemes érinteni a Guckler Károly-kilátót. Felkapaszkodva rá csodás panoráma tárul a fővárosra, az összes budapesti híd látható innen.
Nem messze találjuk a Hangárt, ahol nemcsak egy jót ebédelhetünk a túra végén, de a gyermeksarok is hívogató a családosok számára. Ha a túra még nem fárasztotta le eléggé a srácokat, felkereshetjük a közeli, különleges repülős játszóteret, amelyet a kapolcsi Ilona Malom Műhely csapata készített.
Pilisborosjenő: az „egri vár” és a Teve-szikla
Pár kilométerre Budapesttől található Pilisborosjenő, amelynek északi szélétől alig 2 kilométerre, a Nagy-Kevély lejtőjén találjuk a makett egri várat és a Teve-sziklát. Mindkettő tetszeni fog a gyerekeknek, ha pedig még hó is van a túra idején, a szánkót se hagyjuk otthon.
Gárdonyi Géza klasszikusának, az Egri csillagok filmváltozatának forgatásához építették a hatvanas évek végén; több ikonikus jelenetet is itt vettek fel. A díszletvár azóta pusztul, építése folyamatát az alábbi videón láthatjuk.
A geoládázóknak ez az egyik zarándokhelye, hiszen az ország legelső „kirándulós kincsesdoboza” ide került még 2001-ben.
A geocaching lényege, hogy az ország számos pontján elrejtett geoládákat (bennük látogatói napló, játékismertető és kis ajándékok) kell GPS-koordináták alapján megtalálni. A geocachinget hazánkban a Magyar Geocaching Közhasznú Egyesület szervezi.
További információ: https://geocaching.hu/
Az ezredik doboz pedig épp a Teve-sziklához került, ami innen pár száz méterre található. Az erodálódott dolomittornyok jellegzetes alakjuk miatt kapták a teve nevet. A különleges és látványos sziklaképződmények az Egri csillagok alkotóinak fantáziáját is megmozgatták. Itt volt a filmben a török tábor, és annak a barlangnak a bejárata is, ahonnan Vicuska és Miklós deák a kazamatákon keresztül bejutott a várba. Azóta számtalan filmes látott ebben a helyben fantáziát, legutóbb például a Vaják alkotói is.
Csodás szurdokvölgy a Pilisben
Nem messze Pilisborosjenőtől, a Pilis másik oldalán, a pilisszentkereszti Vaskapu-szurdok, vagy más néven Dera-szurdok is népszerű a családok körében. Nem csoda, hiszen egy igazán látványos, sziklás, fahidas patakvölgyről beszélünk, ami viszonylag könnyen teljesíthető gyerekeknek is – igaz, babakocsival nem járható. Megközelítése nem bonyolult, ráadásul mindössze 1,5 kilométer hosszú, és a szintkülönbség csak 70 méter.
Ha felértünk az út végére, a kék háromszöggel jelzett panorámaösvényen is visszamehetünk a kiindulópontra. A parkolóba vezető út Pilisszentkereszt előtt körülbelül 2 kilométerre ágazik le a főútról.
Legény-barlang
Klastrompuszta fölött, a Csévi-szirteken találjuk a Legény-barlangot, amely a pálos kolostorromtól nagyjából 1 kilométeres sétával érhető el, a szintemelkedés mindössze 130 méter. Nagy hóban és jegesedés idején azonban nem érdemes felmenni.
A pilisi erdei séta, a Gerecsére néző kilátás a barlang bejáratától a gyerekeket is le fogja nyűgözni. A történelem iránt érdeklődő ifjoncokat pedig a pálosok és a kolostorrom izgalmas története is érdekelni fogja. Boldog Özséb az 1200-as évek közepén egy látomása után gyűjtötte össze a Pilis barlangjaiban élő remetéket, és itt épült fel az első kolostoruk a Szent Kereszt tiszteletére.
A hat barlang összekötésével létrejött Legény-barlang hazánk harmadik leghosszabb barlangrendszerének, a közel 16 kilométeres Ariadne-barlangrendszernek a része, itt találhatóak a Dunántúl legnagyobb barlangtermei és cseppkövei.
A barlang bejárati termét már az ősember is használta, aztán később itt leltek menedéket a környék lakói támadások idején, így a tatárjárás és a török vész idején is. Érdekesség, hogy még egy I. Ferdinánd idejéből való pénzhamisító műhely eszközeit is megtalálták a barlangban. Hozzávetőlegesen 50 méterre található a barlang „párja”, a Leány-barlang, amivel a mélyben összeköttetésben is van.
Epöli kősziklák
Utolsó javasolt túracélpontunk talán kevésbé ismert még a túrázók körében is. A fővárostól nem messze, a Gerecse keleti részén, Epöltől indulva Máriahalom felé található ez a sziklaképződmény, melynek legmagasabb pontja 315 méter, és tetejéről gyönyörű körpanoráma nyílik a Zsámbéki-medence dombjaira, de a Pilis és a Budai-hegység vonulataira is.
A térképeken Kősziklának vagy Nagy-sziklának nevezik. Natura 2000 területen járunk, a kijelölt ösvényeket ne hagyjuk el. Itt is találunk egy geoládacélpontot a sziklák között, ami a szépséges kilátás mellett ugyancsak csalogató lesz gyermekeinknek.
Információforrások:
Javasolt túratervező: termeszetjaro.hu/hu/tourplanner
Magyarország hivatalos geocaching honlapja: https://geocaching.hu/
Ezekre figyelj a téli túráknál: https://www.turistamagazin.hu/hir/ezekre-figyelj-ha-teli-erdei-turara-indulsz
Kiemelt fotó: Dera-szurdok. Forrás: turaotletek.hu
Fotók: Bíró Mátyás, epöli kőszikla fotója: Molnár Szilvia
