Szemle plusz programsorozat tizenkét válogatott, egyedi produkciót hoz Budapestre. A  program egyben zsűrizett seregszemle is, az előadásokat neves szakemberekből álló ítészek díjazzák. Érdemes minél több előadásra jegyet váltanunk, hiszen ritkán fordul elő, hogy néhány nap leforgása alatt láthatjuk a marosvásárhelyi Yorick Stúdió előadását, a Budaörsi Latinovits Színház, a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának és a tatabányai Jászai Mari Színháznak a produkcióját. 

Eltűntek
Szeptember 1., Városmajori Szabadtéri Színpad

A marosvásárhelyi Yorick Stúdió előadásában látható darab alapjául szolgáló Elise Wilk-dráma egy erdélyi szász család történetét meséli el 1945-től napjainkig. A zömében dokumentarista elemekkel feldolgozott és színpadra állított, mégis szívhez szóló és megrázó történet három részre tagolódik, Románia történelmének kulcsfontosságú eseményéhez kapcsolódva: az első szakasz 1944–45 eseményeit taglalja, amikor a németeket szovjet munkatáborokba deportálták, a második rész során a romániai forradalom időszakában találjuk magunkat, amit a német kisebbség tömeges kivándorlása követett, majd megismerkedhetünk 2009, a román EU-csatlakozás hatásaival. Ezeket a sokak számára csupán száraz történelmi tényeknek látszó eseményeket valós, hús-vér emberek történetén keresztül követhetjük végig, akik nem csupán szemlélői, hanem elszenvedői voltak a huszadik századi történelmi viharoknak. 

Shirley Valentine
Szeptember 4., Kristály Színtér

Willy Russell sziporkázóan humoros, szívmelengető, olykor szomorú sikerdarabját új fordításban láthatja a közönség Balsai Móni előadásában. A remek humorérzékkel megáldott Mrs. Bradshaw egy nap Görögországba szóló repülőjegyet kap ajándékba, ami gyökerestül felforgatja addigi nyugodt, és olykor kissé egyhangú életét. Az új élmények hatására ugyanis kénytelen szembenézni egykori szabadszellemű, lázadó, világmegváltó álmokat dédelgető önmagával, Shirley Valentine-nal. A szembenézés pedig egyáltalán nem könnyű, hiszen a múlt Shirley Valentine-je a ma sokat csalódott Mrs. Bradshaw-jává vált, aki olyan magányos, hogy élete sorsfordító döntéseit kénytelen a konyhafallal megbeszélni. Például, hogy elhagyja-e Liverpoolt és a férjét, hogy új vizekre evezzen-e valaki mással.

Katharina Blum elvesztett tisztessége
Szeptember 5., Városmajori Szabadtéri Színpad

Budaörsi Latinovits Színház Heinrich Böll azonos című regényét dolgozta fel, melyben az 1970-es évek Nyugat-Németországában élő Katharina nagyjából biztos, kiszámítható, ám unalmas és magányos életét ismerhetjük meg. Unalmas mindaddig, amíg egy egyéjszakás kalandba nem keveredik, amitől Katharina többet vár, mint amit az nyújtani tud: szerelmet, boldogságot, társat, nem csak egy órára megtalált szenvedélyt egy ismeretlen férfi karjaiban. Csakhogy vágyaiból semmi sem teljesül. Az egyéjszakás kalandnak köszönhetően minden nagyot változik az életében, de nem a várt irányba: boldogságot nem remélhet, miközben a szerelmes nő életét, önbecsülését, ártatlanságát, egyszóval tisztességet felfalja a mocsok, a kor, az idő és a bulvársajtó szennye.

Jógyerekek képeskönyve
Szeptember 7., Városmajori Szabadtéri Színpad

Mi történik a gyerekkel, ha a gyufával játszik? És ha nem hajlandó fésülködni? Ha kiszalad az útra? Ha szóba áll idegenekkel? Ha nem eszi meg a sárgarépát? Ilyenkor jönnek a megszokott, régről ismert szülői intelmek. Dr. Heinrich Hoffmann, a frankfurti elmegyógyintézet főorvosa 1845 karácsonyára verses mesekönyvet írt, amit ijesztő illusztrációkkal ellátva ajándékba adott az akkor hároméves kisfiának, Carlnak. Hogy a kisfiúra hogyan hatott az ajándék, nem tudni. Annyi azonban bizonyos, hogy a Der Struwwelpeter nagy könyvsiker lett. Ebből a rémmesefüzérből született a most látható színpadi változat, melyet nehéz lenne műfajilag besorolni: mondhatnánk, hogy rémvarieté felnőtteknek vagy junk opera, vagy nevezhetjük groteszk zenés revünek is. Aki nevelt már gyereket, vagy volt valaha gyerek, így vagy úgy magára ismerhet a tatabányai Jászai Mari Színház előadásának karaktereiben. 

Call girl 
Szeptember 8., Kristály Színtér

Mit keres egy színésznő egy multinacionális cégnél? Pénzt, mint mindenki más. Mit csinál egy színésznő, ha nincs színpadon? Például a hangját használja, csak más célokra. Manapság rengeteget halljuk, hogy több lábon kell állni. De ez hogy is néz ki a való életben? Mészáros Piroska saját élményeit osztja meg arról, hogy milyen két lábbal a földön állni, és hogy hogyan találta meg a helyét színésznőként egy multinacionális cég call centerében, amikor úgy hozta a szükség. 

Árnyék (Eurüdiké mondja)
Szeptember 10., Kristály Színtér

A Nobel-díjas osztrák írónő, Elfriede Jelinek kiemeli Orpheusz és Eurüdiké mítoszát az antik környezetből, és kihangosítja mindazt, amit az alvilágba szállás, felemelkedés és újra mélybe zuhanás közben Eurüdiké gondolhat, érezhet. A történet fordított tragédiaként a feleség halálával indul, és az árnyék megszületésével ér véget. A Jelinek által megteremtett Eurüdikének nincs könnyű élete: népszerű popzenész férje árnyékaként éleslátással és iróniával küszködik és küzd meg a női szerepből is fakadó komplexusaival. Majd jön a kígyóméreg. Elkezd felszívódni Eurüdiké ereiben, ő viszont csak beszél. Haldoklik a backstage-ben, rázkódik, fájdalmai vannak, de beszél tovább. Meghal, árnya leválik a testéről, de mesél tovább. Már az árnyak birodalmában jár, ő azonban szüntelenül mesél arról, hogy milyen volt az élet, és milyen lehetett volna, ha minden máshogy alakul.