A fémművesség, a különféle fémekből és fémötvözetekből készült műalkotások története jóval az időszámításunk előtti időkig, a rézkorig nyúlik vissza, ám a fémek megmunkálásában a bronzkor jelentette az első, határozott technológiai előrelépést. Hogy az azóta eltelt évezredekben, illetve évszázadokban hogyan alakult a fémművesség helyzete, a fém alapanyagok használatában és az alkotómunka terén miként vált el az iparművészet és a képzőművészet egymástól, hosszan lehetne taglalni, ám tekintsünk most el a művészettörténeti korszakok felsorolásától. 

Izgalmas azonban látni, hogy ez a gyakorta alapos ipari technológiai ismereteket igénylő tevékenység miként mutatja meg magát a kortárs művészetben, köztük hazai képzőművészeink körében. A KÉSZ Csoport azok közé a hazai cégek közé tartozik, melyek évtizedek óta elkötelezettek a magánmecenatúra területén. Az általuk 2017-ben létrehozott, kecskeméti székhelyű K-Arts Alapítványnak pedig feltett szándéka, hogy támogassa az acéllal és más indusztriális anyagokkal dolgozó magyar és külföldi képzőművészeket, hozzásegítve őket munkáik megvalósításához. 

Az alapítvány mára jelentős kortárs gyűjteményt tudhat magáénak, amely több mint ötszáz műalkotást számlál, emellett rendszeres szervezője a Kecskeméti acélszobrászati és képzőművészeti szimpozionnak, amely közel két évtizede biztosít lehetőséget az alkotómunkához, és termékeny párbeszédet kínál a meghívott hazai és külföldi alkotók számára. 

A Hegyvidék Galéria Vasművek című kiállításán látható munkák is bizonyítják az ipari környezet adta ihlető forrás eredményeit, és megmutatják azt a különleges sokszínűséget is, ahogy szobrászok mellett más művészeti ágak képviselői gondolkodnak a fém mint médiumban rejlő lehetőségről. Több mint százra tehető azon művészek száma, akik az elmúlt években részt vettek a szimpozionon: a hazai alkotókon kívül Új-Zélandtól Indián át Kanadáig, Szlovéniától Németországon át Iránig számos külföldi megfordult az alkotótelepen, amely a környezettudatosságot és a fenntarthatóságot is előtérbe helyezi.

Gerle Margit: Csavart forma

A műtárgyak jelentős része ugyanis az újrafelhasználás jegyében készül, nem egy esetben hulladékacél és fémelemek feldolgozásával. A kiállító művészek – Balázs, Péter, Barabás Márton, Cseke Szilárd, Dobó Bianka, Dóra Emese, Drabik István, Eperjesi Ágnes, Gerle Margit, Jóna Gudvardardóttir, Gyurcsovics Mihály Ágoston, Kazi Roland, Majoros Áron Zsolt, Majoros Gyula, Mátyási Péter, Orosz István, Pál Katja, Szabó Ádám, Szirmai Nóra és Tettamanti Béla – munkái is bizonyítják, hogy számtalan területről érkezve végtelen variációs lehetőségek állnak rendelkezésre a művek létrehozására. 
A fémre mint médiumra ugyanis nemcsak az alapvetően térben gondolkodó szobrászok, de többek között a festők, a grafikusok és a textilművészek is kreatív megoldásokkal reflektálnak, ezzel is szélesítve a műfaji sokszínűséget. A Hegyvidék Galéria kiállítása arra is felhívja a figyelmet, hogy a közgyűjtemények mellett fontos szerep jut a magánszférának, amennyiben felvállalja a kultúraközvetítés szerepét és a kortárs művészet mecenatúráját.

Vasművek. Fémes inspirációk a kecskeméti K-Arts Művészeti Gyűjteményből. A kiállítás október 28-áig tekinthető meg a Hegyvidék Galériában.

Kiemelt kép: Eperjesi Ágnes: Guruló vödör