Fuch Jenő – igazán sosem ismerték el az eredményeit

Vívóink sikerszériája 1908-ban Londonban indult el. Ezt az osztrákoknak köszönhetjük, hiszen addig magyar vívók el sem indulhattak az olimpiákon. Aztán jött Fuchs Jenő és az első egyéni kardarany (ő összesen 4 aranyig jutott pályafutása alatt), amit utána még további 14 egyéni és 10 csapatarany követett. 1908-as diadalának értékét növeli, hogy az első hely megszerzéséhez 21 (!) győzelmet kellett elérnie. 

Dr. Fuchs Jenő budapesti ügyvéd, aki az olympiai versenyeken a kardvívásban világbajnok lett
(Forrás: Tolnai Világlapja, 1908/33.).
Civilként is több párbaja volt
Fuchs 1908 és 1912-ben is tagja volt a győztes kardcsapatnak Gerde Oszkárral együtt. Az 1912-es versenyen szóba már nem álltak egymással egy 1910-es párbaj miatt. Ennek oka egy hazai verseny volt, ahol Fuchs hangosan vitatta az akkor zsűritag Gerde egyik ítéletét, aki ezért párbajra hívta olimpiai bajnok csapattársát. Fuchs fejsérülést szenvedett. Sosem békültek ki.

A Tolnai Világlapja egy 1913-as számában Fuchs egy másik párbajáról is beszámol, amit Baracs Marcell-lel, a budapesti ügyvédi kamara ügyészével vívott egy válóper miatt. A párbaj nem meglepő módon Baracs sérülésével ért véget. 

Fuchs életéről és pályafutásáról 2019-ben film készült, ennek előzetésében szerepel a Gerdével vívott párbaja. 

1960-ig hét olimpián diadalmaskodtak kardozóink

A magyar kardozók 1960-ig, a római versenyekig egyedülálló sorozatot mondhattak magáénak, hiszen az volt a hetedik olimpia, ahol a csapat diadalmaskodott. A római csapat tagja volt legsikeresebb kardvívónk és egyben a legtöbb aranyat szerző magyar olimpikonunk is, Gerevich Aladár. 1932 és 1960 között hat olimpián képviselte a magyar színeket, itt 7 arany (ebből 1 egyéni), 1 ezüst és 2 bronzérmet szerzett. Gerevich kivételes pályafutásáról külön cikkben is írunk. A három hatszoros olimpiai bajnokunk közt is kettő vívó van, Gerevich csapattársai, Kovács Pál és Kárpáti Rudolf. 

1952-ben Helsinkiben addig és azóta is megismételhetetlen sikert értek el, három magyar kardozó állhatott a dobogón, a legfelső fokán Kovács Pál.

Kovács Pál, Gerevich Aladár, Kárpáti Rudolf. Összesen 19 olimpiai aranyérem tulajdonosai (Forrás: Sport és tudomány, 1960/10.).

Legutóbb 2021-ben a tokiói olimpián, Szilágyi Áronnak köszönhetően nyertünk kardvívásban, klasszisunk jelenleg három egyéni és egy csapatbronzéremnél tart. De ki tudja, hogy hol van még a vége? Az idei olimpián is az esélyesek között indul mind egyéniben, mind csapatban. 

Szilágyi Áron, a férfi kardcsapat tagja a milánói olimpiai kvalifikációs világbajnokságra készülő vívóválogatott edzésén a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnokban 2023. július 19-én (FotóMTI / Illyés Tibor).

Párbajtőrben 1964-ben indult el az aranyszéria

Legsikeresebb vívóink között szólnunk kell a párbajtőröző, négyszeres olimpiai bajnok és kétszeres bronzérmes Kulcsár Győzőről is. Első egyéni aranyát 1968-ban Mexikóvárosban szerezte, majd megtoldotta még kettővel Münchenben és Montréalban. Később szövetségi kapitány is volt, 2004-ben Nagy Tímeát, 2016-ban Szász Emesét segítette aranyéremhez. 

A csapat 1964 és 1972 között nem talált legyőzőkre az olimpiákon. Kulcsár mindhárom csapatban szerepelt, Nemere Zoltán, Fenyvesi Csaba és Schmitt Pál kétszer volt a győztes csapat tagja. Fenyvesi 1972-ben Münchenben egyéniben is elhozta az aranyérmet. 

Budapest, 2017. március 6. Kulcsár Győző négyszeres olimpiai és háromszoros világbajnok vívó, mesteredző, sportvezető, a Nemzet Sportolója a Vasas Pasaréti Sportcentrumában 2017. március 6-án (MTI Fotó: Illyés Tibor).

Női vívóink sem maradtak le a sikerekben

Ki kell emelnünk közülük is Elek Ilona tőrvívónkat, aki először az 1936-os berlini olimpián ért fel a csúcsra, majd 12 évvel később Londonban megvédte a bajnokságát. Rejtő Ildikó tőröző az 1964-es tokiói olimpián egyéniben és csapatban is győzött. Női párbajtőrben a 2000-es évek után értünk el sikereket, Nagy Tímea Sydney után Athénban is megvédte a párbajtőr egyéniben szerzett olimpiai címét, Szász Emese pedig 2016-ban Rióban győzedelmeskedett. 

Elek Ilona kétszeres olimpiai bajnok, hatszoros világbajnok tőrvívó, a magyar sport első női olimpiai aranyérmese és André Gardère olimpiai és világbajnoki ezüstérmes francia vívó (Forrás: Fortepan / Bojár Sándor).

Párizsban is több aranyesélyes magyar vívó indul

Három csapatunk is ott lesz az olimpián: a férfikard és a -párbajtőr, valamint a női kardozóké, ők tavaly megnyerték a világbajnokságot. 15 versenyzővel, ráadásul minden fegyvernemben indulunk, ami utoljára a 2000-es sidney-i olimpián fordult elő. Csapatban mindhárom magyar formáció éremesélyes, de egyéniben a női és férfikardozók és a férfi-párbajtőrözőink is ott lehetnek a legjobbak között. Rajtunk, szurkolókon sem fog múlni, hogy minél több érem kerüljön a legsikeresebb magyar olimpiai sportág jelenkori képviselőinek nyakába. 

Szűcs Luca, Márton Anna, Battai Sugár Katinka és Pusztai Liza, a női kardcsapat tagjai a milánói vívó-világbajnokság női kardozók csapatversenyében 2023 júliusában (Fotó: MTI / Illyés Tibor).

Felhasznált és ajánlott források:

  • 184 magyar olimpiai arany története. Szerkesztő: Dénes Tamás. Index.hu Zrt., 2022
  • Keresztényi József: Az olimpiák története – Olümpiától Moszkváig. Gondolat, Budapest, 1980 
  • Bányai János: Athéntól Barcelonáig – Nyári olimpiai magazin ’92. DC Kiadó, Budapest, 1992
  • Walter Umminger: A sport krónikája. Officina Nova, Budapest, 1992

Kiemelt kép: Otthonkás vívóhölgy (1958) (Forrás: Fortepan / FSZEK Budapest Gyűjtemény / Sándor György)