Assisi Szent Ferenc az apostolok méltó utódjaként újította meg az egyház szellemét. Nemcsak a földi javakról mondott le, de tisztaságával, egyszerűségével, vidámságával, minden teremtett lény iránti szeretetével, békehirdetésével, csodálatos erejével az Istenért való élet valódi jelképe.

Ferenc jómódú kereskedőcsaládban született 1118-ban. Az ifjú felnövekedve apja példáját követve csatlakozott a kereskedőcéhhez, de pár év múlva szülővárosa, Assisi és a szomszédos Perugia között háború tört ki, és Ferenc is hadba indult. Fogságba esett, így csak egy év után térhetett haza egy olyan betegséggel, amelynek szövődményei hosszan elhúzódtak. Ez az időszak már elmélyüléssel, addigi életének felülvizsgálatával telt számára, de a lovagi élet reményéről még nem mondott le. Csatlakozni akart a szentföldi keresztes hadjárathoz, ám útközben látomása támadt, amely visszatérítette szülővárosába. Megtérésének további mozzanatai voltak, találkozott egy leprással, akin segített, majd a San Damiano-templomban Krisztus szólt hozzá a keresztről: „Ferenc, menj, és javítsd meg omladozó házamat!” A kijelentést szó szerint véve ezután romos templomokat újított fel. Eközben koldusként élt, jótékonykodott, imádkozott.

Assisi Szent Ferenc szobra, Strobl Alajos alkotása. Fotó: MTVA/Bizományosi: Balaton József

Egy alkalommal mikor misét hallgatott, Máté evangéliumának szavai közvetlenül megszólították: „Menjetek és hirdessétek: Közel van a mennyek országa! Betegeket gyógyítsatok meg, halottakat támasszatok fel, leprásokat tisztítsatok meg, ördögöket űzzetek ki! Ingyen kaptátok, ingyen is adjátok. Övetekbe ne szerezzetek se arany-, se ezüst-, se rézpénzt! Ne vigyetek magatokkal az útra tarisznyát, se két ruhát, se sarut, se botot!” (Mt 10,7–10) Ezt követve szegénységben élve prédikálni kezdett, és mind többen csatlakoztak hozzá. A kis közösséget kisebb testvéreknek nevezték el. Ferenc egy alkalommal, amikor Máté evangéliumát olvasta rátalált arra a gondolatra, amelyre közösségének reguláját építhette:

Történt aztán, hogy III. Ince pápa álmot látott, amelyben a lateráni bazilika összedőlni látszott, de egy szerzetes meg tudta támasztani. Pár napra rá kereste fel Ferenc, hogy áldását kérje az új rendre. Ferenc követőinek száma rendkívüli sebességgel több ezerre nőt, majd Klára nevű követője megalapította a rend női ágát, a klarisszákat. Élete végén Krisztus sebei jelentek meg a testén – Jézus egy hatszárnyú, kitárt karú szeráf alakjában jelent meg előtte. „A Mester azonban látomásban közli vele, hegy nem önkínzással, hanem lángoló szeretettel válik a hívő lélek az ő hasonmásává” – fogalmazta meg Bálint Sándor Ünnepi kalendáriumában. A súlyos betegnek orvosai megmondták, hogy október elejét nem fogja túlélni, de ő a halált is testvéreként üdvözölte. 1228. július 16-án IX. Gergely pápa szentté avatta, október 4-e mennyei születésnapja az emlékünnepe.

Giotto di Bondone: Szent Ferenc stigmái. Forrás: Wikipedia

Utolsó napjaiban írta meg a természet csodáit magasztaló Naphimnuszt. Diós Ferenc így ír róla a Szentek életében:

„Mint egy ártatlan gyermek, teljesen közvetlen és bizalmas kapcsolatban állt a természettel, és nem engedte, hogy a teremtményeket, Isten gyermekeit bárki is bántalmazza. Betegsége idején egyik barátjától kapott egy fácánt, és a fácán testvért nem volt szabad levágni. Máskor egy kis kakas menekült hozzá, és Ferenc úgy gondozta, mint anya a gyermekét. Ismét máskor egy hálóba került halat szabadított meg és bocsátott útjára.”

1931-ben a firenzei Nemzetközi állatvédelmi kongresszuson merült fel az állatok világnapjának ötlete, amelyhez Assisi Szent Ferenc emléknapját választották. II. János Pál pápa 1979-ben az ökológiával foglalkozók védőszentjévé nyilvánította.

Fotó: 123rf.com

Ferenc mindenütt békességet hirdetett és békét szerzett, még a gubbiói farkast is megszelídítette. Az állatok védőszentjeként is tiszteljük, mert azt hirdette, hogy minden élőlényt szeretnünk kell. A legenda szerint értett az állatok nyelvén, és beszélni is tudott velük. Egy alkalommal Cannarióban prédikált az embereknek, de a madarak hangoskodása megzavarta. Megkérte őket, hogy hallgassanak, majd miután beszélni kezdett, azt látta, hogy még több madár gyűlt a környező fákra, de mindannyian némán hallgatják. Ezek után hozzájuk kezdett beszélni:

„Húgocskáim, madarak! Ti igen sokkal tartoztok a Teremtőnek, azért mindig és mindenütt kötelesek vagytok dicsérni őt. Mert kétszeres, sőt háromszoros ruházattal látott el benneteket; szabadságot adott nektek, oda röpülhettek, ahová akartok.”

Napja a paraszti hagyományban számos mezőgazdasági munka kezdetét jelölte: több helyen ekkor kezdődött a szüret, kotlóst ültettek, de vetésre is alkalmasnak ítélték ezt az időpontot, sőt azt a hetet, amelybe belesett október 4-e, ferenchétnek vagy búzahétnek nevezték. A Ferenc-napi munkakezdéshez gonoszűző, rontáselhárító rituálék is kapcsolódtak, szüret előtt kanászostorral durrogtattak a hegyen, a kotlósok fészkébe pedig nyírfaágat tettek, hogy megvédje a csirkéket az ártó hatalmaktól.

Kiemelt fotó: Assisi Szent Ferenc szobra, Szelekovszky Magdolna iparművész alkotása (MTI)