A Womex – Worldwide Music Expo – a világ kulturálisan legsokszínűbb zenei találkozója és a globális zenei szcéna legnagyobb konferenciája, vásárokkal, beszélgetésekkel, filmekkel és koncertekkel. A világzenei expó és közössége célja, hogy erősítse a kultúra párbeszédteremtő szerepét, miközben segíti a globális zeneipart azáltal, hogy platformot biztosít a kapcsolatteremtéshez, az inspirációhoz és a tapasztalatok megosztásához.
A következő nemzetközi világzenei vásárnak az észak-spanyolországi A Coruña ad otthont október 25. és 29 között. A Womex minden évben a rendezvény előtt jelenti be a világ legjobb húsz kiadóját összesítő Top Labels of the Year listáját, amelyen idén a Fonó Budai Zeneház egyetlen magyar és egyetlen közép-európai kiadóként szerepel. A kiválasztásnál a nemzetközi toplistákon elért helyezéseket veszik figyelembe, így a World Music Charts Europe és a Transglobal World Music Charts felületeit. A Fonónak idén több lemeze is felkerült a nemzetközi toplistákra.
A World Music Charts Europe felületén szerepelt a Tárkány Trió A cimbalomprímás című lemeze (korábbi interjúnk Tárkány-Kovács Bálinttal itt olvasható) és a Góbé Élem című albuma, a Transglobal World Music Charts pedig a Cserepes The Sold Girl című és az Erdőfű Martin György Kalotaszegen című albumát, valamint a fent említett Tárkány Trió-lemezt sorolta a legjobbak közé. A Prima Primissima és Magyar Örökség díjas Fonó nem először kapja a legjobb nemzetközi világzenei kiadóknak járó elismerést, ez a nyolcadik alkalom, hogy a kiadó felkerült a rangos listára.
PajtaKult: emberléptékű, befogadó és befogadható terek országszerte | Magyar Krónika
Kapcsolódó cikkünk pajtaforradalomról, a régi dolgok új tartalommal való megtöltéséről és a kapcsolódásra való elemi szükségletünkről Horváth Lászlóval, a Fonó igazgatójával és Paár Julianna énekesnővel.
Horváth László, a Fonó Budai Zeneház ügyvezető igazgatója elmondja, tudatosan szemléztetik kiadványaikat, minden hónapban ötven kritikusnak küldenek a kiadó népzenei, újragondolt népzenei, világzenei és jazzlemezeiből. A kritikusok pontozásából áll össze a World Music Charts Europe és a Transglobal World Music Charts sikerlisták, amelyek összesítése adja a végeredményt. „A Fonó erre a piacra tudatosan »termel«, tehát nemcsak a hazai közízlést tartjuk szem előtt, de azt is, hogy az albumok nemzetközi viszonylatban is megállják a helyüket, és ezt javasoljuk a művészeinknek is – fogalmaz.
– A visszajelzések szerint ez működik, hiszen ez a nyolcadik év, amikor díjat kapunk. A kritikusoknak tetszik a Fonó művészei által vállalt küldetés, és ha ez mérhető pontokban, dobogós helyezésekben, akkor annak örömében mindannyian osztozunk.”
Az ügyvezető igazgató felhívja a figyelmet arra is, hogy Nyugat-Európán kívül nem igazán gondolják komolyan a kiadók, hogy karakteresen vállalják az adott nemzet zenei kísérleteit, profilját, a Fonó számára viszont különösen fontos, hogy a magyar zene ennyire sokszínű népzenében, világzenében. Így folyamatosan olyan produkciókkal tudnak előállni, amelyek nemcsak itthon, hanem a nemzetközi fesztiválokon is megmérettethetnek. „Nagy különbség, hogy a magyar pop jellemzően Bécsig jut el, a magyar világzene pedig Stockholmig, Koppenhágáig vagy Barcelonáig is. Ez az a törésvonal, ami mellett a magyar zenéket újra kellene definiálni” – hangsúlyozza Horváth László. Úgy véli, az elismerés az előadóknak is fontos visszajelzés:
„Üzenet, hogy jól dolgoztak, jó albumokat hoztak létre, és nagyon szép, ahogy a magyar zenéről írnak olyan kritikusok, akik valóban avatott szakemberek, hiszen rádiós szerkesztőként, fesztiválok művészeti vezetőjeként, zenekari tagként aktívan, több tíz éve vesznek részt a zenei piac alakításában.”
Kiemelt fotó: Máth Kristóf
