A Csillanásról a veled készült korábbi interjúnkban említetted, hogy a 2020-ban megjelent Illanás című lemez egyenes folytatása lesz. Hogyan kapcsolódik a Csillanás a három évvel ezelőtti albumhoz?
Az Illanás különösen fontos számomra, ugyanis hangzásában és szerkezetében ez az album áll a legközelebb ahhoz, amit mindig is meg szerettem volna alkotni. Azonban sokáig nem álltak rendelkezésre a koncepció megvalósulásához szükséges feltételek, de végül szép lassan a látóterembe kerültek azok a muzsikusok, akikkel az általam megálmodott világ létrejöhetett. Ennek köszönhetően például az úd, vagyis az arab lant mellett végre megszólalhatott a perzsa szantúr is. A lemezen hallható hangszerek miatt sokan gondolhatják, hogy ez egyfajta világzenei-ethno-dzsesszes stíluskavalkád. Ez utóbbiból annyi az igazság, hogy van benne számos, a dzsessz felől közelítő improvizáció is, mégis inkább a kortárs orientális zene jegyeit mutatja egy sajátos zenei nyelven keresztül. Mesteremet, Szabó Sándor gitárművészt idézve: „ez modern magyar–keleti zene”. A dalok jó részét magam írtam, a többit szintén én dolgoztam át a tradicionális zenéből táplálkozva. Az Illanás és a most megjelenő Csillanás album hangzását nagyban meghatározza egy müncheni kiadó, az ECM Records iránti rajongásom. Nem titok, hogy a végleges hangzást úgy igyekeztem létrehozni, mintha ez a kiadvány is ott jelenne majd meg. Ehhez nagy segítségemre volt Heidrich Roland zenésztársam, aki számos lemezem hangfelvételét készítette és keverte. A most megjelenő hanganyagban ugyanazt az irányt tartva továbbra is fő hangszerem az úd, de a török eredetű, hosszú nyakú lantfélét, a baglamát is megszólaltatom.
Szintén a korábbi interjúban említetted, hogy a lemezen több vendégzenész és nem mindennapi hangszerpárosítás is hallható lesz.
A Csillanáson közreműködik Bakai Márton hegedűn, Burns Katalin kavalon, Cziráki Melinda basszus furulyán, Fatou Gozlan bolgár kavalon, neyen és tombakon, Major Balázs udun (agyagdob) és ütőhangszereken, Murányi Norbert perzsa szantúron, Pengő Csaba pedig nagybőgőn. A hangszerelés valóban különleges, hiszen ez idáig nem hallottam olyan formációt, ahol az úd basszus furulyával és az iráni eredetű tombakkal együtt szólalt volna meg. Melinda játéka minden várakozásomat felülmúlta, mint ahogy a többi közreműködő is egyedi és különleges játékvilágának félreismerhetetlen jegyeit csempészte az albumba.
A Csillanás borítóképe – akárcsak az album kísérőszövege – a Munkácsy-díjas festő- és zománcművész, etruszkkutató és író Kátai Mihály alkotása. Miért esett az ő munkáira a választásod?
Az Illanásig szinte egytől egyig én készítettem a lemezek borítóit. Pár éve viszont nem rajzolok már, így nekiálltam olyan illusztrációt keresni, ami közel áll ahhoz a szellemiségéhez és mondanivalóhoz, amit a zenén keresztül igyekszem átadni. Kátai Mihály jóbarátom volt, a nagy korkülönbség ellenére a látásmódunk nagyon közel állt egymáshoz. Rengeteget tanultam tőle, fél szavakból is megértettük egymást. Korunk egyik legnagyobb polihisztora volt, aki tudatosan vonult vissza a kultúrpolitika porondja mögé, hogy valóban a benne munkáló teremtőerőknek éljen. Épp akkor került a kezembe ismét Mihály Dél kapuja című kötete, amikor erősen foglalkoztatott, hogy milyen legyen az új lemez borítója. Véletlenszerűen ütöttem fel, és abban a pillanatban előttem volt az a pár sor, ami végül a kísérőszöveg lett, és az a festmény, a Csilla della Scilla, mely a borítóra került. A festmény és a lemezem címe közötti párhuzamból úgy éreztem, ez egy jel, és becsuktam a könyvet. Úgy tűnik, Kátai mesterrel úgy is belső párbeszédben vagyok, hogy már nincs jelen földi valójában.
Mind az Illanás, mind pedig a Csillanás – ahogy már címük is jelzi – a mulandóságot próbálják megragadni. Mi miatt érint meg ennyire a téma, hogy már a második albumot szenteled neki?
Az elmúlt pár esztendőben számtalan veszteség, tragédia ért, melyek feldolgozásával mind a mai napig küzdök. A lemez kísérőszövege így szól: „Amikor Szkülla sziklája varázskörétől távolodott a vonattal elhurcolt életem, úgy éreztem, mintha az istennő kiáltana utánam. A visszaút végpontján újra a szellemkő alá hullok. Visszakényszerülök a történeti létbe, a megosztottság világába, a pokollakók tömegmocsarába, ahol az éhségszörnyek zabálják föl lélekkincseimet.” Azért is választottam végül ezt a pár sort, mivel hasonló élményekkel és nehézségekkel találkoztam az elmúlt esztendőkben. Az ehhez a látszatvilághoz köthető idegenség-érzés, az anyagba hullás lenyomatai mind visszaköszönnek az Illanás és a most megjelenő Csillanás című lemezen is. Az elmúlt években – függetlenül a pandémiától – számtalan alkalommal kellett szembenéznem a mulandósággal és szeretteim távozásával. A mindenben ott létező eredendő jóság azonban bizalmat adott ahhoz, hogy a végtelen tudat túlélheti földi létünket.
Milyen gondolatokat indított el benned ez a sok tragédia és törés?
Nagyon sokfélét, ezek közül néhányat olyan fontosnak tartok, hogy az új album hallgatóinak is szeretnék átadni. Legyetek éberek és tudatosak! Tegyétek le kezetekből azokat az eszközöket, amelyek állandóan a figyelmetekre éhesek, és forduljatok vissza a valóság felé, hiszen ahol a figyelmünk, ott az erőnk is. Gondoljunk hálával jelenlegi emberi formánkra, hiszen csak így kapcsolódhatunk azokhoz, akik igazán fontosak. Lényeges felismerés volt az is számomra, hogy mivel nem tudhatjuk, meddig vagyunk a földön, nincs időnk tologatni a döntést – a vetített világ helyett válasszuk mindig az élőt, az igazit.
Az albumpremierrel lezárul egy hosszú alkotási folyamat. Körvonalazódik már valamilyen új feladat, amin a jövőben fogsz dolgozni?
Rengeteg ötlet lapul a fiókban. Van olyan lemeztervem például, melynek megvalósítását több mint másfél évtizede halogatom. A dalok nagy részét már a 2000-es évek végén megírtam, van több olyan közöttük, ami már koncerten is megszólalt. Most úgy érzem, hogy ezek felvétele lesz a következő nagy feladat. A Csillanással egyértelműen lezárul egy korszak, ugyanis a fent említett lemeztervvel más zenei világokat is szeretnék bejárni, de élőben még sokáig hallhatók lesznek az Illanás és a Csillanás dalai.
Bandcamp letöltés: kobzavajk.bandcamp.com (október 25-től)
Dalok.hu letöltés: dalok.hu/zenekarok/kobza-vajk (október 27-től)
Stream: bfan.link/csillanas (október 27-től)
Pipafüstbe szőtt legenda – megjelent Kobza Vajk Bégo Mustafa lebegő kertjei című dala | Magyar Krónika
Július 6-án a kronika.hu olvasói elsőként hallhatják Kobza Vajk Bégo Mustafa lebegő kertjei című dalát, mely az ősszel megjelenő Csillanás című lemez első dala.
