Hivatalban lévő amerikai elnök először 1989 júliusában járt Magyarországon: George H. W. Bush tette tiszteletét a rendszerváltás lázában égő fővárosban, tárgyalt az állampárti vezetőkkel és az ellenzék főbb képviselőivel, s még arra is jutott ideje, hogy a pasaréti sportkomplexumban lefusson néhány kört. Érkezésekor – a Három kívánság tévéműsor és az amerikai nagykövetség szervezésében – egy Nikolett nevű kislány köszöntötte, akinek Bush „szabadságot, boldogságot és hosszú életet” kívánt (igaz, a tévében némiképp félrefordították a szavait). 2006 nyarán pedig az ifjabb Bush érkezett Budapestre, hogy lerója tiszteletét az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt.
Valamivel bővebb azon amerikai politikusok névsora, akik magyarországi látogatásuk idején már távoztak a Fehér Házból, vagy csak később választották meg őket. Theodore Roosevelt 1910-ban európai turnéja során hazánkat is útba ejtette: Pozsonyban, az éberhárdi Apponyi-birtokon, majd Budapesten járt, ahol egyik kedvenc regénye, a Szent Péter esernyője szerzőjével, Mikszáth Kálmánnal is találkozott. A honi hangadók meglehetősen naiv ábrándokba ringatták magukat: azt képzelték, az ittjártakor roppant hízelgően nyilatkozó exelnök jó hírét terjeszti majd Magyarországnak a tengerentúlon, s ha esetleg ismét hatalomra kerül, baráti kapcsolatot létesít Budapesttel. Keserű volt a csalódás, amikor néhány évvel később Roosevelt – aki az Egyesült Államoknak a világháborúba való belépését szorgalmazta – a sajtóban agresszívan támadta a központi hatalmakat, s így az Osztrák–Magyar Monarchiát.
1977-ben a szenátus külügyi bizottságának tagja, Joe Biden utazott Magyarországra, a főváros mellett Esztergomba és a Balatonhoz is ellátogatott. Biden nem sokkal második házasságkötése után, neje társaságában érkezett hozzánk, látogatása így félig-meddig nászút is volt. A fotó, amely a tihanyi panorámasétányon örökítette meg őt feleségével, az utat szervező, magyar származású demokrata képviselővel, Tom Lantossal és annak nejével, 2020-ban bejárta a magyar sajtót. Biden utazásának hivatalos célja is volt: vaskos jelentést készített a magyarországi állapotokról, aminek a Szent Korona visszaszolgáltatásával kapcsolatos döntésben is szerepe lehetett.
Richard Nixon kétszer is járt hazánkban. Első ízben 1963-ban, amikor a republikánus politikus családjával Európában tett körutat. Nixon többszörösen bukott politikusnak számított ekkor: az 1960-as elnökválasztáson hivatalban lévő alelnökként hajszálra kikapott John F. Kennedytől, 1962-ben pedig a kaliforniai kormányzóválasztáson szenvedett érzékeny vereséget. Ezután néhány évre visszavonult a magánszférába, politikai ambícióit azonban nem adta fel. Az 1963-as budapesti látogatásról, amely során megtekintette a Halászbástyát, a Szent István-bazilikát, és a Lehel (akkor Élmunkás), illetve a Fény utcai piacon is megfordult, néhány éve a Richard Nixon Elnöki Könyvtár tett közzé a YouTube-on izgalmas felvételeket.
Nixon második budapesti útjára 1982 júliusában került sor. Az előző látogatás óta eltelt időben olyan magasságokat és mélységeket járt be, amilyenekre az amerikai politikatörténetben se korábban, se később nem volt példa. 1968-os visszatérése és választási sikere ragyogó politikai teljesítmény volt. Elindította a vietnámi békefolyamatot, enyhülési politikát kezdeményezett a Szovjetunióval, s diplomáciai mestercsel volt az is, amikor felvette a kapcsolatot Pekinggel. 1972-ben a valaha volt legnagyobb arányú győzelmet aratta az elnökválasztáson. Második elnöki ciklusa azonban a Watergate-botrány egyre reménytelenebb válságmenedzselésével telt, és 1974 nyarán lemondásra kényszerült. Máig ő az egyetlen amerikai államfő, aki így kényszerült távozni a hivatalából.
Nixonnak e dicstelen bukás után csupán egy ambíciója lehetett: afféle elder statesmanként, tapasztalt és nagy tudású államférfiként visszaszerezni a megbecsülését, akinek mind Amerikában, mind a világpolitikai színtéren adnak a szavára. 1982-es európai útja – Párizsba és Bukarestbe is ellátogatott – ezt a célt szolgálta. A szűkszavú magyar sajtóbeszámolók szerint a volt elnök Puja Frigyes külügyminiszter meghívására érkezett Budapestre, megbeszélést folytatott Kádár Jánossal és más állami vezetőkkel. Az MTI Fotóbankjában található fényképek tanúsága szerint Nixon a Váci utcában is tett egy sétát, ahol autogramokat osztogatott a járókelőknek, s nem maradhatott el a magyar árubőséget láttató piacmustra sem – ezúttal a Fővám körúti Vásárcsarnokban.
Kiemelt kép: Budapest, 1982. július 6. Richard M. Nixon volt amerikai elnök üdvözli a Nagycsarnok két árusát budapesti városnéző sétáján. MTI Fotó: Soós Lajos
