Az OSSKÁR-díj alapítói úgy gondolták, hogy korunk építészete – széteső kultúránk és hagyományaink árnyékában – egyre inkább a megrendelői és üzleti érdekek, a divat vagy épp a kivagyiság áldozata lett. Osskó Judit és Tokár György Ybl- és Prima Primissima díjas építészek vezetéknevük összeolvasztásával olyan díjat álmodtak meg, amely a táj szelleméhez igazodó, a természeti és építészeti környezetet tiszteletben tartó, kiemelkedő színvonalú épületek elismerését szolgálja. Tokár György, a modern magyar építészet kiemelkedő alakja 2019-ben hunyt el, az OSSKÁR-díj így az ő munkásságának is emléket állít.
„Minden díj annyit ér, amennyit a díjazott művek minősége és általános elfogadottsága visszaigazol. A látvány, s benne az építészet is köztulajdon, és így üdvös volna, ha az olyan tradicionális értékek, mint a harmónia, az arányosság és a szépség ismét polgárjogot nyernének korunk szikárabb építőművészetében is” – vallja Osskó Judit, aki építészi munkája mellett televíziós szerkesztőként, műsorvezetőként is ismert. Turi Attila a Magyar Művészeti Akadémia elnöke az átadón elhangzott köszöntőjében kiemelte, rendkívül fontosnak tartja, hogy az építészet színes szövetét ilyen magánalapítású díjak gazdagítsák.
Milyen a helyes magyar építészet? – Interjú Turi Attila Kossuth-díjas mesterrel | Magyar Krónika
Olvassa el Turi Attila Kossuth-díjas mesterrel készült interjúnkat is!
Az országos, nyílt pályázatra a tervezők Magyarország területén megépült és 2019. január 1. után átadott épülettel pályázhattak, idén összesen harmincegy pályamű érkezett a zsűri elé.
„Ez az érdeklődés azt mutatja, hogy az építészek nagy része fontosnak érzi a díj alapvető témafelvetését, a humánum, a harmónia, a környezettel való szerves kapcsolat fontosságát. A bíráló bizottság egy előválogatás után tizenhat pályamunkát a helyszínen is megtekintett. A helyszíni bejárás ezekben az esetekben is igazolta, hogy az építészeti fotókon látható épületek a valóságban más karaktert és legtöbbször sokkal szerethetőbb építészetet mutatnak. A bizottság a díjat nehéz válogatás után, lényegében egyhangú döntéssel két pályaműnek ítélte” – mondta Salamin Ferenc Kossuth-díjas építész, az Országos Főépítészi Kollégium elnöke, a zsűri vezetője.
Idén OSSKÁR-díjjal a budakalászi Jó Pásztor Katolikus Óvodát, Vizer Balázs, Borsa Balázs, Cseh András és Gazdag Péter munkáját, az igényes és következetes építészeti megfogalmazása, derűje okán jutalmazták.
Szintén OSSKÁR-díjjal ismerték el Kuli László által tervezett budajenői oktatási és igazgatási központ épületegyüttesét példaszerű, a településre, a hagyományok megújítására figyelő megformálásáért.
OSSKÁR-díj elismerő oklevelében részesült a balatonfüredi Modern Műtár; Lukács István, Vikár András, Gál Árpád, Bencsik Tamás és Szekér Ádám öröklött értékre figyelő alkotását példaszerűnek találta a zsűri. Szintén elismerő oklevelet vehetett át Krizsán András, a Magyar Építészek Szövetségének elnöke a piliscsabai evangélikus templom megtervezéséért.
Az egyik különdíjas a sárospataki Művelődés Háza műemléki felújítása, Sáros László, Pusztai Róbert és Párisi Zoltán munkájában a szellemi értékteremtést és az alázatot emelte ki a bizottság – követendő példaként említették minden közelmúlthoz kötődő épület átalakításánál, felújításánál. A gondos és szeretetteli műemléki rekonstrukció másik díjazottja a budapesti Drechsler-palota – az Operaházzal szemben lévő épület – felújítása, Bánáti Béla és tervezőtársai Zajacz Judit, Lénárt Szabolcs, Ugari Róbert és Tóth Gergő munkája.
Osskó Judit méltatás helyett Lechner Ödön építészt, a Drechsler-palota tervezőjét idézte, s mint mondta, az ő szerénysége és szemléletmódja az OSSKÁR-díj mottójaként is megállná helyét: „Becsvágyam sarkallt, de vigyáznom kellett, hogy az én épületem ne viselkedjék tolakodóan Ybl remekével szemben, mert az udvarhölgy lehet szebb, mint a királyné, de úgy kell, hogy a királyné királyné maradjon.”
Kiemelt fotó: Zajti Balázs