A most megjelent Gyógyító hang című lemez egy négyrészes sorozat zárótétele – hogyan kezdett foglalkozni a témával?
Több mint húsz évvel ezelőtt fogalmazódott meg bennem a sorozat gondolata. Akkor már megjelent az első lemezem, a Világfa német kiadása, amely elnyerte a német kritikusok nagydíját. Ezzel szó szerint kinyílt a világ, és ahogy a cédé egyre több külföldihez eljutott, úgy szereztem egyre több tapasztalatot arról, hogy még a szöveg megértése nélkül is mekkora segítséget nyújt az énekhang az élet nagy sorsfordulóiban. A németországi koncertjeim során olyan visszajelzéseket kaptam, amelyek ráébresztettek arra, hogy mekkora a felelősségem.
Miközben előadóművészként ezek az élmények személyesen megérintettek, a népzene és a népi vallásosság kutatójaként, illetve antropológusként azzal foglalkoztam, hogy az archaikus kultúrában a magyar parasztság számára mit jelentett az éneklés.
A kutatásaim során végzett terepmunkáim megerősítették azt, amire az előadóművészként megélt élményeim már utaltak, nevezetesen, hogy az emberi hang alapvető szerepével kell foglalkoznom. Az énekhang antropológiai lényege pedig a szakrális, spirituális kommunikáció, valamint önmagunk és a közösség gyógyítása.
A sorozat négy lemeze milyen csomópontok köré szerveződött?
A saját hangom és a világ közötti viszony – a szakralitás, a nőiség, a belső, őszinte befelé fordulás és a négy természeti őselem szóra bírása, illetve a gyógyítás – artikulálta a négy lemezt. Az Égi hang 2006-os, a Belső hang 2007-es, a Női hang 2017-es, és most a Gyógyító hang 2023-as megjelenésével állt össze a teljesség.
Meg lehet ragadni az emberek figyelmét, és biztatni őket, hogy használják ezt a gyógyító erőt?
Szeretnék utat mutatni a ma emberének ahhoz, hogy azt, ami már hatékonyan működött a hagyományban, itt és most hogyan tudjuk a saját és gyermekeink testi-lelki egészségének megóvására használni. Összegyűjtöttem azokat az archaikus jókívánságmondó, testi-lelki jóllétet elősegítő, varázsló szövegeket, amelyeket köszöntőként, áldásként énekeltek eleink. Ők ezt a kimondott szó teremtő erejében való őszinte hittel tették – ha mi is tudatosan használjuk ezeket a szép magyar, valódi, áldó, jókívánságmondó szövegeket, és nem a Happy Birthdayt énekelgetjük, akkor ezzel máris tettünk a lelki és testi egészségünkért. A magyar népdalokban sok szöveg és dallam a lelki békességünket, megnyugvásunkat szolgálja. A lemez egy olyan szerzeményemmel kezdődik, amelyet egy archaikus imádság inspirált, és amely során az én szövegem is dallammá alakul. A mindenséggel összeolvadó, a természettel eggyé váló ember vigasztaló harmóniáját énekli meg.
A megbocsátásról is sok népdalunk szól, ez a téma is bekerült a válogatásba?
A megbékélés gesztusa már önmagában lélekgyógyító erő, ezért a cédére a Béküljünk meg című éneket választottam. A lemez végére ráadásként a Hanglétrát tettem, ami egyéni, vezetett meditáció segítségeként is használható. Több mint tíz éve rendszeresen tartok terápiás dalolókört, amelyen a saját gyakorlatomat, a hanglétrát is elvégezzük. Ennek alapja, hogy a testünkben megépítjük a létrát a föld és az ég között, amelyet a hangunkkal tudunk stimulálni, miközben jótékonyan energetizáljuk az egész testünket. Sokáig úgy gondoltam, hogy egy ilyen terápiás meditáció igazából nem alkalmas egy zenei cédére, de mivel olyan nagy igény mutatkozott rá, zenésztársaimmal sikerült a lemezhez méltóvá tennünk. Ezt azonban velem együtt énekelni kell. Úgy jó.
Nagy ajándék, hogy a testünk a hangszerünk, az éneklés fiziológiai pozitív hatása mellett olyan képességet is jelent, amellyel tágíthatjuk a tér-idő dimenziókat.
Egy ősi népdalban, amit már öreganyánk is énekelt, átélhetjük például a női sorsban a visszatérő archetipikus mintázatokat, ez pedig segít átélni a pillanatnyi, adott esetben nehéz élethelyzetünket. A dalolás tehát egyaránt képes szellemi, lelki és fizikai szinten hatni, ez pedig a ma embere számára is kézzelfogható segítség és üzenet.
Említette, hogy kiváló zenésztársak segítették a munkáját.
Igen, megtisztelő, hogy első szóra jöttek, hogy az ő világukkal a magyar hagyományban gyökerező, ősi, elementáris tudás kiszélesedhessen és hatósugara az egyetemes felé nyisson. Sokat köszönhetek Lukács Miklós Erkel Ferenc-díjas cimbalomművésznek, Horváth Kornél Kossuth-díjas és Prima díjas ütőhangszeres művésznek, Lantos Zoltánnak, aki indiai hegedűjátékával teszi határokon át ívelővé a zenét, Ágoston Bélának, a magyar zenei élet meghatározó alakjának, Pintér Ágnesnek, aki már az első hanglemezemen is hárfázott, Balázs Gergely hegedűművésznek, Keönch Lászlónak, aki énekkel és kalimbán közreműködik, valamint Mizsei Zoltánnak, aki zenei rendezőként, énekes-billentyűsként is sok kreatív megoldással segít. Kiemelném még új zenésztársamat, Дevát. Miután a fiatal énekesnő több interjújában megemlítette, hogy hatással volt Belső hang lemezem a zenei útjára, személyiségfejlődésére, meghallgattam a dalait, megismerkedtünk, és rögtön kiderült, hogy egy húron pendülünk. Első közös koncertünket tavaly anyák napjára a Várkert Bazár szervezte. Alma, fája címet adtam a műsornak. Az itt készült koncertfelvételek is szerepelnek a lemezen, ahogy friss darabjaink is. Úgy gondolom, hogy együtt még jobban át tudjuk adni az ősanyáink hangjától jövő üzenetet a mai kor emberének.
A lemez az NKA támogatásával és a Magyar Zeneterápiás Egyesület ajánlásával jelent meg.
A kiemelt kép forrása: Cseke Csilla
