Ha kedd, akkor Stúdió

Kepes Andrást várják a bejáratnál! Kepes András azonban éppen szörfözött egy balatoni strandon. Ám ha az embert Aczél György hívja raportra, megy. A Stúdió című kulturális magazinműsor vezetőit elég gyakran hívták a kor nagyhatalmú kultúrpolitikusához, és csak ritkán azért, mert el lett volna ragadtatva a látottaktól. Aczél egy darabig a műsortervet is látni akarta. Az Érdi Sándor főszerkesztésével készített műsorban a magyar kulturális élet hétköznapjai, óriásai és szerkezeti problémái éppen úgy helyet kaptak, mint Nyikita Mihalkov vagy Woody Allen. Kedd esténként, az éppen futó tévésorozat után. Műsorvezetők: Érdi Sándor, Szegvári Katalin, Kepes András, Vinkó József és sokan mások.

Scott kapitány és Kudlik Júlia

Amikor a Magyar Rádió egyik technikai munkatársa vett magának egy lemezt Csehszlovákiában, eszébe sem jutott, hogy a korongon található elektronikus zene lesz a Delta főcímzenéje. Pedig az lett! A Song of the Second Moon alatt látható filmkockákon nézők láttak vulkánkitörést, bombázó repülőt, légifelvételt a Himalájáról, pár másodpercben még Edmund Hillaryt és Tendzing Norgajt is. Ám a legemlékezetesebb a nyitóképsorok között, ahogyan Scott kapitány és csapata gázol a combig érő hóban. A Delta első adását 1964. január 31-én Poór Klára (a nézőknek Poór Klári) és Kovács P. József (a nézőknek Kovács P. József) vezette, tőlük vette át a feladatot a Magyar Televízió egyik első bemondója, Lénárd Judit. Őt követte 1965 decemberében Kudlik Júlia (korábbi interjúnk itt olvasható). A Delta húsz percben mutatta be a világ tudományának újdonságait, az űrkutatástól a genetikáig. A műsor az elsők között váltott színes technikára. 

Több mint baki

„Szervusztok, gyerekek! Ma én mondok nektek mesét, én vagyok a fecskeanyó. Épp a tojásaimon ülök.” Ezen a ponton hagyták el a stúdiót a technikusok, hogy a folyosóra menekülve egymás vállának dőlhessenek a nevetéstől. Történt mindez akkoriban, amikor még a bemondók mondtak esti mesét, és aznap az egyik hölgy helyett Varga Józsefnek kellett beugrania. A bársonyosan meleg hangú, a nézők által Savanyú Jóskának becézett bemondó azt a mesét olvasta fel, amit odakészítettek. Így élő egyenes adásban tudatta az ország népével, hogy ül a tojásain. Az operatőr annál a mondatnál szaladt ki, amikor a mesemondó odáig jutott, hogy „szép villás farkam kilóg a fészekből”.

Átnyújtok egy hangszórót!

Játék a betűkkel, Lehet egy kérdéssel több?, Elmebajnokság. Az igényes és szórakoztató tévés vetélkedőket Egri János hozta el a nézőknek. Az ő műsoraiban még az nyert, aki tudott valamit, de nem gúlát építeni vécépapír-gurigákból. A mérnökvégzettségű, nyelveket beszélő, immár nyolcvanéves tévélegenda maga is fejlesztett társasjátékot, remek jéghokis volt, és komoly gyűjteménye van festményekből. Gyerekkorában Czóbel Bélának is modellje volt. 

Egri János

Unokáink is, unokáink sem

Kezdetben volt… Osskó Judit műsora ezen a címen: Unokáink is látni fogják. Az építészvégzettségű tévés építészportrékat mutatott be, és megmutatta, amit csak lehetett, a világ építészetéből is. Egy olyan korban, amikor még kevesebbet utaztak a nézők. Innen kapta az ötletet Ráday Mihály, és műsorának az Unokáink sem fogják látni… címet adta. Az épített örökség védelmét szolgáló műsor 1980-ban indult, és jórészt neki köszönhető, hogy jó néhány régi lámpatest, házszám, utcabútor megmenekült a cserétől. A Róth Miksa-emlékház létrejöttét is Rádayék szorgalmazták, ahogy a Várkert Bazár, a Centrál kávéház, a Royal szálló szecessziós fürdője vagy a zugligeti villamos-végállomás felújítását. A műsor 2010-ben szűnt meg.

Maga az, Rózsa úr?!

Vitray, Rózsa, Gálvölgyi! Nyeremény sem kell, mindenki tudja: ez a Kapcsoltam… 1979-ben került a képernyőre, Vitray Tamás ötlete volt, és az első adásokat ő is vezette. Aztán jött „Rózsagyuri” a fehér zakójában, és nyomógombos telefonon hívta a játékos kedvű nézőket Oroszlánytól Orosházáig. Aki a legnehezebb kérdést is megválaszolta, 10 240 forintot kapott. A Kapcsoltam… paródiája Gálvölgyi talán legsikeresebb munkája lett, unokáink is nevetnek rajta.

Bálint György

És jött Bálint gazda

Ha péntek délután, akkor Ablak. Közéleti, szolgáltató, nyakkendő nélküli, sokszor vicces és mindig aktuális. A műsorvezetők között pedig Feledy Péter, Gombár János, Horvát János, Déri János. Déri, aki akkor kezdte a később külön műsorrá kinőtt Pocsék Áruk Fórumát. Az 1981-ben elstartolt magazinműsor egyik decemberi adását a nézők ötvenkét százaléka nézte! Elképesztő adat. A műsor szerkesztői szerettek volna egy kertészethez értő szakembert is beültetni a stúdióba, így jutottak el a Kertgazdaság és a Kertbarát Magazin frissen nyugdíjba ment főszerkesztőjéhez. Ő lett Bálint gazda, aki nyugdíjasként, az Ablakban kezdte el hatalmas karrierjét.

Aki mindent is tudott

„Mégiscsak a legszebb lány a Kudlik Juli, három évig lennék érte juhászpuli” – olvasott be egy olvasói levelet Antal Imre a Röpülj páva népzenei verseny egyik adásában. A verset természetesen ő írta, és még hányat! A tehetséges zongoristából műsorvezetővé lett, művelt és rendkívül szellemes Antal Imre számos adást vezetett, helytállt élő műsorokban, kabarétréfákban, még Gina Lollobrigida táncpartnere is volt az egyik szilveszteri műsorban. 

Antal Imre

Indulj el egy úton…

Bejárta a Földet a napsugár nyomában, volt az Antarktiszon, a Kilimandzsárón, búvárkodott a Karib-tengeren, kisfiának bálnacsontot és érdekes történeteket hozott. Az ő nevéhez fűződik a magyar televíziózás talán legcsodálatosabb műsora, a Másfélmillió lépés Magyarországon. Tíz ember járta végig az országot, hátukon nagy zsákkal. Tolták a mérőkereket, vacsoráztak árokparton, megaludtak szénapadláson, behajoltak öreg kerítéseken. Áztak, izzadtak, sosem csaltak, a kamerát, a mikrofont is ők cipelték. Rockenbauer Pál volt a csapat vezetője, inkább a lelke. Aki után a többiek a Marsra is elindultak volna. Karizmatikus volt, okos, művelt, útközben Arany János-balladákat és Rejtő-regényeket idézett. A világ minden tévéjében a tenyerükön hordták volna. Nagy küzdő volt, de egy ponton feladta. Katalinpusztára ment meghalni, oda, ahol az Országos Kéktúra a Cserhátról a Börzsönybe érkezik. Ötvenöt éves sem volt.

Rockenbauer Pál

A fotók forrása: Fortepan