2023. március 29-én hirdették ki a Highlights of Hungary díjazottjait. „Végre lesz hangja ennek az ügynek – fogalmazott Borbás Marcsi Berend Ferenc nagyköveti díját méltatva. – Ez most a legfontosabb téma Európában, sőt az egész világon. Legalább tíz éve próbálom telekiabálni az étert, hogy mindenféle eljövendő katasztrófáról beszélünk, csak arról nem, hogy nincs humusz a talajban, ami azt jelenti, hogy a jövőben nem lesz mit ennünk, vagy ha lesz is, annak semmilyen tápértéke nem lesz. Berend Ferenc olyan úttörő, aki a lesajnálókkal és az ellenlábasokkal szemben vállalta néhány társával együtt az anyagi kockázatot, a zsákutcákat: volt, hogy elesett, de újra és újra felállt, hogy megteremtsen egy olyan gazdaságot, amely nem kizsigereli a talajt, hanem úgy termel, hogy közben építi azt. Vállalásával hatalmas kísérleti munkát végzett, példát mutatott a követőinek, kitaposva nekik az utat. Én magam megszállott talajépítő vagyok, a saját kis kertemben, amit tudok, megteszek. Bízom benne, hogy ezek után még gyorsabban elterjed ez a módszer, mert valójában nincs más út előttünk.” Borbás Marcsi jelöltjei közül a Szentendrei Skanzen Erdély tájegysége a Highlights of Hungary szavazásán az ötven kiválasztott jelölt közül az ötödik helyezést érte el.

Idén debütál a Highlights of Hungary nagyköveti szerepében. Mit jelent önnek a felkérés?

Óriási megtiszteltetés, hiszen érdemesnek tartanak arra, hogy az én szűrőmön keresztül mérettessenek meg a legjelentősebb hazai teljesítmények, a legkiválóbb kezdeményezések – éppen ezért hatalmas kutatómunka is volt.

Milyen szempontok alapján zajlott a kutatás?

Az volt a célom, hogy egy bizonyos témakörön belül maradva, egységes jelöltcsapatot állítsak össze. Éppen ezért olyan teljesítményeket, kezdeményezéseket kerestem, amelyek előre viszik az életet: azaz a mai kor kihívásait válaszolják meg, inspirációt adnak, illetve segítenek túlélni abban a világban, ami az elmúlt években kialakult körülöttünk. 

Az összegyűjtött kezdeményezésekből minden nagykövet ötöt jelölhet. Hogy alakult az ön jelöltcsapata?

Ambrus Lajos 2022-ben megjelent Nagy almáskönyve egyszerre művészeti és kultúrtörténeti alkotás, a benne rejlő tudás pedig felbecsülhetetlen. Nagyon fontosnak tartom, hogy mindazt, amit elődeink a hagyományokkal átörökítenek, a jelenünkben is hasznosítsuk, mert nagyon értékes szellemi-lelki erőforrást jelentenek. Az Almáskönyv mellett a szentendrei skanzen 2022-ben megnyitott Erdély tájegysége is példa erre: az épületegyüttes nemcsak jelentős építészeti és kulturális értékeket képvisel, de olyan emberi sorsokat, egyéni történeteket is bemutat, amelyeken keresztül hiteles és átfogó képet kaphatunk Erdély történelméről, és belelátunk az időszak társadalmi változásaiba is. A jelöltjeim között szerepel egy gazdálkodó is, aki számomra óriási példakép. Berend Ferencnek évekkel ezelőtt volt bátorsága egy teljesen új rendszer kiépítéséhez, mert tudta, érezte, hogy a szántóföldi gazdálkodás többé már nem fenntartható. Úttörőként ki merte taposni az utat a „no till”, azaz a szántás nélküli gazdálkodáshoz. Éveken át a falu bolondjának nevezték, de nem adta fel, most pedig már világszinten is példaértékűnek tartják a munkáját.

Két találmány is szerepel a jelölések között.

Az egyik egy világszabadalom, a WeHEAT. A termelésből kivont földgáz- és olajkutakat hasznosítják újra, a fejlesztéssel alkalmassá teszik őket elektromos áram előállítására. Csak Magyarországon tízezer ilyen, két kilométer mélyen lévő kút van – nagy kár lenne veszni hagyni, arról nem is beszélve, hogy ezzel egy csodálatos találmányt tudhatunk mi, magyarok a magunkénak. A másik találmány, az önfertőtlenítő padló- és falburkolat pedig a covid- és más – akár jövőbeni – járványok leküzdését segíti, hiszen tökéletes megoldás lehet az óvodákban, sporttermekben, kórházakban, rendelőkben a napi sokszori fertőtlenítés helyett. Emellett büszkék lehetünk arra, hogy mi tudtuk előállítani ezt a terméket.

A januári nagyköveti elvonuláson könnyen megszületett a döntés, hogy melyik ötven jelölt maradhat?

Zebegényben töltöttünk egy napot, ahol nemcsak laudáltuk a jelöltjeinket, de meg is kellett védenünk őket, sőt, tartalékjelöltekről is kellett gondoskodnunk, hogy ha esetleg valakit vagy valamit nem fogad el a közösség, akkor újat terjeszthessünk elő. A jelöltállítási folyamat összetett, ami a komoly munka mellett fantasztikus lehetőség arra, hogy segítsek olyan kezdeményezéseket bemutatni, amelyek rendelkeznek hozzáadott értékkel és képesek reagálni a mai kor kihívásaira.

Ön személyesen is elkötelezett a téma iránt, az Őrségben gazdálkodva is ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat?

Amikor ideköltöztem, még nem a túlélés volt az elsődleges gondolatom, bár már akkor is klímakatasztrófa-kommunikációban élt a világ, napi szinten érkeztek a hírek a globális felmelegedésről. A sok beszéd viszont valahogy megszüntette a problémamegoldó képességet vagy épp az arra irányuló akaratot. Magára a témára is sokan csak legyintenek, mert már annyit hallottak róla, hogy megszokták. Én viszont nem legyintek.

Mit lehet tenni?

Úgy vélem, hogy lokálisan kell gondolkodnunk a környezetünket érő kihívásokról. Persze vannak, akik a globális problémákat is fel tudják dolgozni, tudnak velük azonosulni, de a nagy többség leginkább a közvetlen környezetét tudja értelmezni. Személy szerint a  kommunikációmmal és a tevékenységeimmel igyekszem azokra a problémákra felhívni a figyelmet, amelyeket mindenki a saját bőrén tapasztal – ez pedig elsődlegesen az élelmiszeren, az alapanyagokon keresztül fogható meg, hiszen enni mindenkinek kell. A zöldségekben, gyümölcsökben nincs már annyi ásványi anyag, vitamin, mikroelem, amennyire a szervezetünknek szüksége lenne, mivel feléltük a talajban található humusz nagy részét. Soha nem rendszerben gondolkodtunk, mindig csak kihasználtuk a természetet, így nem részeivé, hanem a ragadozóivá váltunk. Mostanra pedig nincs már tápanyagdús élelmiszerünk, és hiába eszünk, az eredmény a minőségi éhezés, ami betegségeket okoz.

Visszafordítható ez a változás?

Igen, ha olyan gazdálkodási módokat részesítünk előnyben, amelyek táplálják a talajt, gyarapítják a humuszt, így az élelmiszerünk is egészséges lesz. Ezt pici kertben, a gangon vagy a teraszon is könnyű megvalósítani alapvető leveles zöldségek, paprika, paradicsom, uborka, cukkini termesztésével, hogy legyen megfelelő tápanyagbevitelünk. Sokan leszoktak a kétkezi munkáról, ez pedig pszichés problémákkal is jár – nem véletlenül vagyunk alkotó emberek, és nem véletlenül van két kezünk.

Meg lehet változtatni az emberek hozzáállását?

Jó pillanatban vagyunk, mert a fiatalok fogékonyak erre, őket kell megcélozni. Kezd trendivé válni a saját élelmiszer megtermelése, érdemes lenne mozgalommá emelni. Fontos, hogy továbbadjuk az elődeink által megőrzött tudást. A hamut ott kell hagyni a múltban, de a parazsat el kell hozni.

Ha valaki figyel a nagyszülei örökségére, az nem azt jelenti, hogy szűrben, kucsmában akar járni, hanem hogy azt a tudást, ami ma is a hasznunkra van, nem hagyja elveszni.

Ön milyen örökséget kapott a nagyszüleitől?

Amit gyerekként tőlük láttam, a mai napig az alapját jelenti annak, ami szerint élek. Az én nagymamám élete végéig nádfedeles házban lakott, gémeskútból meg a nádtetőről lecsorgó esőből volt vize, szappant főzött, kézzel mosott. Engem ebből sok minden megfogott, a mai napig előttem van, ahogy télen eszegette a főtt kukoricáját, ilyenkor mást nem is igen evett, nagyon mértékletes volt. Az ősi tudásanyag mellett a jellembeli kérdések is meghatározóak: nagymamám kétszer evett egy nap, ma pedig sokaknak az egész napja az evés körül forog, hiába tiltakozik ellene a szervezetük.

Tervezi, hogy erről a témáról is ír majd?

Igen, az egészséges táplálkozás lesz a következő könyvem témája. Szeretném még erőteljesebben képviselni a zöldség- és gyümölcsfogyasztás fontosságát, hiszen nagyszüleink, szüleink, sőt még én is gyerekkoromban, hétből öt napig növényalapú táplálékot fogyasztottunk, és húst egyszer, legfeljebb kétszer ettünk egy héten. Ehhez is vissza kell térnünk, mert egyrészt ha nem így teszünk, a föld nem fogja bírni, másrészt meg azt a rostot, ásványi anyagot, amire a szervezetünknek szüksége van, zöldségekből és olajos magvakból kell bevinnünk. Ha így étkezünk, az nemcsak egészségesebb, de gazdaságosabb is – erről a témáról fogok most írni.

Borbás Marcsi Bácsalmáson született, Madarason nőtt fel, iskoláit Baján végezte. A Janus Pannonius Tudományegyetemen biológia–földrajz szakokon, majd az Eötvös József Főiskolán művelődésszervező szakon tanult. A Magyar Televízió bemondója, a Játék határok nélkül vetélkedőműsor, majd a Főtér című országjáró magazin háziasszonya volt. Gasztroangyal című saját műsora és szakácskönyvei egyaránt rendkívül népszerűek. 2020-ban elindította az Egy.hu portált, ahová a Kertem című sorozatot készíti. 2021-ben Prima Primissima díjat kapott.


Highlights of Hungary

A 2013-ban indult Highlights of Hungary a legkiválóbb magyar teljesítményeket mutatja be. Évente díjazzák az elkötelezett, példaadó, hiteles személyeket, vállalkozásokat és társadalmi kezdeményezéseket az egész Kárpát-medencéből. A legkiválóbb teljesítményeket és a leginspirálóbb történeteket a Highlights of Hungary nagykövetei választják ki a közönséget is bevonva.

A Highlights of Hungary olyan személyeket kér fel nagykövetnek, akik jelentős sikereket tudhatnak magukénak az élet változatos területein, fontos véleményvezérek és hitelesen képviselik az ügyet. Az a feladatuk, hogy közösen – öt-öt jelöltet állítva – megtalálják az év ötven legkiválóbb teljesítményét. Ehhez a januári nagyköveti elvonuláson együttes döntést kellett hozniuk, mindenki bemutatta a saját jelöltjeit, majd közösen döntöttek arról az ötven kezdeményezésről, amelyet a következő hónapban a nyilvánosság elé tártak. Márciusban lesz a közönségszavazás, ekkor dől el, hogy idén mely személyek, vállalkozások vagy társadalmi kezdeményezések kapják az elismerést. A hónap végén lesz a díjátadó, majd áprilisban kezdetét veszi egy roadshow, hogy minél több helyszínre elvigyék a Highlights of Hungary szellemiségét.


A nagyköveti csapat

Borbás Marcsi mellett elsőként tölti be a pozíciót Bonta Gáspár dizájner, Lobenwein Viktor kulturális helyek és események alapítója-szervezője, Partos Bence pszichológus, Pál István Szalonna népzenész, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, Rókusfalvy Lili televíziós szerkesztő-műsorvezető és édesapja, Rókusfalvy Pál országos borkulturális fesztiválok és konferenciák ötletgazdája és fő szervezője.

Trellay Levente, közösségi és kulturális helyek alapítója a Highlights of Hungary legrégebbi nagykövete nyolcadszorra, Mádai Vivien televíziós műsorkészítő negyedszerre, Nagy Viktor olimpiai bronzérmes, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó másodszorra tölti be a pozíciót, a tizedik jelölő pedig maga a Highlights-csapat.