Szöveg: Ferenczi-Bónis Orsolya
Fotó: Máth Kristóf
Hogyan kapcsolódott a dégi Festetics család a szabadkőművességhez? Milyen titkokat rejtenek a kastély falai? Mi teszi különlegessé a parkját?
A dégi kastély története nemcsak a Festetics családéval fonódott össze, de a honi szabadkőművességével is, az építtető Festetics Antal ugyanis a mozgalom magyarországi főmesterének jobbkeze volt. A kora művészetét, tudományos és társasági életét egyaránt meghatározó család keszthelyi uradalmáról is ismert. A dégi birtokot Festetics Lajos, Antal édesapja alapította. A család legsikeresebb vagyonszerzője az ő apja, Festetics Kristóf volt, akinek elsőszülött fia, Pál örökölte a keszthelyi uradalmat. Kristóf azonban halála előtt úgy alapított hitbizományt, hogy mind a két fiú örökölhessen – így lett Lajosé a dégi birtok.
Miután Festetics Lajos felismerte, hogy a Mezőföld kiváló talajadottsága remek lehetőségeket nyújt, gabonatermesztéssel kezdett foglalkozni, a legelőkön pedig meghonosította a merinótenyésztést. Lajos a toponári kastélyában lakott, Dégen pedig barokk kúriát építtetett, amely ma is áll. Halála után Antal örökölte a birtokot, s egy széleskörűen tájékozott, művelt és világlátott veszprémi mérnökember, Kováts Ferenc igazgatta, az ő nevéhez fűződik a birtok úthálózatának megtervezése is. A sikeres gazdálkodásnak köszönhetően Antal az ország leggazdagabb középnemesévé vált. Bár a korban rendkívüli elismerésnek számító császári és királyi kamarási címet elnyerte, a grófi címet csak fiai kaphatták meg Ferenc Józseftől, így 1874-ben a család ezen ága is bekerült a főnemesség soraiba.
Az első klasszicista kastély
Magyarországon
Festetics Antal köznemesként a kor legnagyobb és leglenyűgözőbb birtokközpontját akarta megteremteni Dégen, ehhez pedig 1802-ben egy kastély megtervezésével bízta meg Pollack Mihályt. Az építész első igazán jelentős magyarországi megbízatásaként kezdett a család nyári rezidenciájának szánt főúri lak tervezésébe, hogy azt majd olyan munkái kövessék, mint József nádor alcsúti kastélya, a Pesti Vigadó, a Ludovika, a szekszárdi és a székesfehérvári megyeháza, illetve a Magyar Nemzeti Múzeum. Nem véletlenül nevezik az 1812-re megépült dégi kastélyt kis Nemzeti Múzeumnak: Pollack számára előtanulmány lehetett élete fő művéhez, amely jóval később, 1837 és 1847 között épült meg.
Az U alakú, háromszintes, teljesen szimmetrikus épület az első tisztán klasszicista stílusú kastély Magyarországon, hiszen újonnan épülhetett, nem egy barokk udvarházat kellett átalakítani hozzá. Az alagsorban kaptak helyet a kiszolgálóhelyiségek, a földszint a családi élettér színtere volt, az emelet egyik szárnyán a gyerek-, a másikon pedig a vendégszobák voltak. A kastélyban a családtagokon kívül csak a személyi inas és a nevelőnő lakott, a személyzet többi tagját a közeli kiskastély emeleti részén szállásolták el, illetve a pusztákról és a faluból jártak a családhoz dolgozni. A kiskastély földszintjén kaptak helyet az istállók és kocsiszínek. Az épület főbejáratához nyílegyenes út vezetett, Festetics Antal kérésére tervezte úgy Pollack, hogy a rezidencia a veszprémi postaútvonal tengelyébe épüljön.
Útra kelő könyvek
A klasszicista enteriőrt Dobó Tibor németországi magángyűjteményéből, műtárgybeszerzésekből, illetve az Iparművészeti Múzeumtól származó elemekkel – mint az empire szoba gyönyörű, ébenfekete eredeti bútoregyüttese – sikerült újraalkotni. Teremről teremre járva olyan különlegességekkel találkozhatunk, mint Anton Einsle osztrák festőművész portréja Festetics Sámuel feleségéről, Raczyska Wanda grófnőről vagy Kossuth Lajos herbáriumszekrénye. Utóbbi a botanikateremben található, amely a természet megismerése iránt elkötelezett családtagok – például Festetics Antal felesége és sógora, Splényi Amália és Splényi József – érdeklődési körét idézi meg. A Festeticsek az Alpokban és a Kárpátokban is gyűjtöttek növényeket, hogy szakszerűen elkészített herbáriumgyűjteményt hozzanak létre a kor legnagyobb természettudósa, Kitaibel Pál segítségével.
A könyvtárszoba polcain eredeti könyvek vannak, pedig a második világháború után egy teljesen kifosztott kastély maradt az utókorra. A rejtély megoldása, hogy a Festeticsek kölcsönadták egymásnak könyveiket, s a keszthelyi rezidencia könyvtárát és levéltárát egy szovjet tiszt befalaztatta, így az állomány teljes épségben élhette túl a világháború végét. A keszthelyi könyvtárból visszakerülő dégi köteteket most az utókor is megcsodálhatja eredeti helyükön. A könyvek származását az első lapon található díszes F betű igazolja, illetve a Festetics Antal halála után készült részletes kastélyleltár fontos támpontot nyújt abban, hogy mely könyvek tartoztak a dégi bibliotékához. A közel négyezres állomány jelentős részét a család fő érdeklődési körének megfelelően a természettudományos kötetek adták, nem véletlen, hogy Kitaibel sem csak baráti látogatásra érkezett a birtokra, hanem tudományos kutatómunkát is végzett – ezt segítette a könyvtárat a felette lévő vendégszobákkal összekötő csigalépcső. Emellett szépirodalmi művek, építészettel, tájépítészettel, csillagászattal, orvostudománnyal foglalkozó kötetek alkották az állományt, sőt, elmondható, hogy a szabadkőművesség legnagyobb könyvtárával rendelkezett a család. A rendkívül széleskörűen tájékozott, nagy műveltségű Festeticsek angolul, németül, olaszul, franciául, héberül, görögül és latinul egyaránt olvastak.
Titkok és rejtélyek: a szabadkőművesség
A kastély több szálon köthető a szabadkőművességhez. Festetics Antal a mozgalom egyik mestereként a szabadkőművesség betiltása után a rezidencia falai között valószínűleg továbbra is megrendezte a titkos gyűléseket és szertartásokat. Ezt a feltételezést támasztja alá a dísz- vagy tükörterem elhelyezkedése. A megszokottól eltérően ugyanis nem a főbejárat közelében kapott helyet, hanem szinte elrejtve a fő szárny jobb oldali sarokrizalitjában, amelyhez ráadásul egy egészen egyszerű ajtó vezetett a folyosóról. A díszterem érdekessége a Pollack csúcsteljesítményeként számontartott ovális térkialakítás. A helyiség a falát díszítő tükrökről kapta nevét, a tükör pedig szabadkőműves jelképként a fényt szimbolizálja. A kastély másik titkos helyisége a díszterem kilencven fokkal elforgatott, kicsinyített mása, a sub rosa szoba, amelynek padozatán a szabadkőműves hagyományt idéző nyolcágú csillag motívuma látható. Festetics Antal itt őrizte a szabadkőműves mozgalom titkos levéltárát, a hálózat működését leíró száznégy iratcsomót. A szabadkőműves jelképek nemcsak a kastélyban, de a parkban is felfedezhetők, mint a kőkert carrarai fehér márványból kirakott csillagjai.
A szabadkőművesek szellemi elitként önműveléssel foglalkoztak, és jelentős volt karitatív tevékenységük is: jótékonysági egyleteket, ismeretterjesztő köröket, sportegyesületeket alapítottak és tartottak fenn. Az emeleten berendezett tárlat képet ad a mozgalomról, a jelentős hazai és külföldi alakjairól, megismerhetjük a szimbólumrendszerét, a különleges használati tárgyait, és megtapasztalhatjuk a szertartásait az izgalmas interaktív megoldások révén.
Az utolsó örökös
Az 1882-ben született Sándor, Festetics Andor és Pejacsevich Lenke fia volt a kastély utolsó örököse. Károlyi Mihály testvérét, Júliát vette feleségül, az ő számára alakíttatta át dédapja egykori dolgozószobáját és a titokszobát, hogy felesége hálószobája, szalonja és fürdőszobája legyen. A titkos szabadkőműves-iratokat ekkor a kiskastélyban kialakított levéltárban rejtette el, ám a második világháborús fosztogatás idején eltűntek. Kötődését a mozgalomhoz mutatja, hogy szabadkőműves motívumokkal díszítette a kastély épületét. A gróf harcolt az első világháborúban, majd sógora kormányában rövid ideig hadügyminiszterséget vállalt.
Festetics Sándor nevéhez számos más újítás kapcsolódik, a vízellátás megoldása és a villanyhálózat kiépíttetése mellett az angolparkban is jelentős fejlesztéseket vitt véghez, például szivattyúházat és „antik” forrást építtetett. A birtokon hangárt emelt magánrepülőgépének, illetve az autóversenyzést hobbiszinten művelő fiait a kocsiszínekben Maserati, BMW és Alfa Romeo várta. A sportszerető és sportos életmódot élő Sándornak pedig nemcsak tenisz-, de focipályája, sőt saját focicsapata is volt.
A kastély a második világháború ideje alatt német katonai kórházként működött. A németek kivonulásukkor szinte minden értéket magukkal vittek, a megmaradt keveset a környékbeliek hordták szét. A bevonuló szovjeteket kifosztott épület fogadta, akik – talán bosszúból is – istállónak használták a kastély gyönyörű termeit. Az épület 1954-től 1996-ig gyermekotthonként működött.
Közép-Európa legnagyobb angolparkja
A birtokon számos melléképületet emeltek, s hatalmas angolpark ölelte körül őket. A 18. században Angliában kialakult, majd Európa-szerte elterjedt kertépítészeti stílus jellegzetessége, hogy bár a parkot látszólag a természet uralja a maga szabálytalanságaival, valójában mérnöki pontossággal tervezik meg. Dégen ennek lenyűgöző példája a kert öt látványtengelye – úgynevezett nyiladéka –, amelyeket tudatosan szépséges tájképekké komponáltak a kertművészet eszközeivel, terep- és vízrendezéssel, őshonos és betelepített, különleges növények csoportosításával. A háromszáz hektáros birtok Közép-Európa legnagyobb angolparkjaként sem csupán díszkert volt narancsházzal, télikerttel, hajtatóházakkal, hanem a zöldségessel, gyümölcsössel, vadaskerttel, legelővel, tehenészettel, halgazdasággal a nemesi birtok ellátását is szolgálta.
A megújult kastélypark egykori pompájában várja a látogatókat, s a felújítás során a kastélypark mesterséges tavának kis szigetén álló hollandi ház is újjászületett. A németalföldi stílusú ház 1891-ben épült Festetics Andor felesége, a tébécés Pejacsevich Lenke grófnő otthonául. A szigetre ekkor még csak drótkötél vontatta csónakkal lehetett átjutni, így a beteg grófnő elszigeteltségben élt. A család hitt az ammóniadús levegő gyógyerejében, így az épület földszintje tehénistállóként működött. Bár sem ez, sem a Karell-tejkúra nem gyógyítja a betegséget, Pejacsevich Lenke magas kort ért meg. A szigeten többek között könyvírással töltötte idejét, itt készítette el Gyakorlati szakácskönyvét, amelyben a Festetics-torta receptje is helyet kapott. A sütemény ma a ház specialitása, megkóstolhatjuk a kávézóban, a honlapon található recept alapján pedig otthon is megpróbálkozhatunk az elkészítésével.
Az újjászületett Andrássy-kastély lenyűgöző természeti környezetben áll, az épületben pedig nem pusztán a grófi család élettere elevenedik meg, de a tárlatokat végigjárva a látogató érzelmileg is az Andrássyak megrendítő történetének hatása alá kerül.
A festőművész rejtett alkotói arcát is megmutató A képíró – Közelítések Benczúr Gyulához című interaktív kiállításnak otthont adó kúriában a tárlat kurátorával, Páll Evelinnel tettünk látogatást.
Az egykori Kőrössy-villa, immár ResoArt-villa tereit bejárva nemcsak a tervező Kőrössy Albert Kálmán és a Zsolnay család történetét és a historizmus és a szecesszió gondolatvilágát ismerhetjük meg, de a főváros legnagyobb Zsolnay-kiállítását is megcsodálhatjuk.
Mediterrán hangulat, szenzációs mozaikpadlók, lenyűgöző falfestmények – az egykori Pannonia elevenedett meg Balácapusztán
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
