Számos sikeres koncertet adott fennállása ötvenedik évfordulóján a Muzsikás, de az idei év a sok öröm mellett komoly veszteséget is hozott. Elvesztették Éri Pétert, aki negyvennyolc évig a zenekar tagja volt. A temetésén, a tiszteletére adott koncerten megnyíltak a fellegajtók, és bizonyosan így lesz ez a Muzsikás karácsonyi koncertjén is. A TEMI Fővárosi Művelődési Házában december 22-én a Muzsikás állandó vendége, Kacsó Hanga Borbála népdalénekes, néptáncos és Mester László „Pintyő” (kontra) lesznek Hamar Dánielék segítségére abban, hogy ég és föld között átjáró nyíljon – forgatagon túl, ünnepen innen.
Ez a névsor, a Muzsikás korábbi karácsonyi műsorainak emléke, a mostani koncert lehetősége, behívó a csend egyre szűkülő köreibe. Ajánlottunk már rendhagyó lehetőségeket elcsendesedéshez, a Muzsikás dalai, az általuk éltetett néphagyomány azonban még valamiről, az égi és a földi dimenzió eredendő összeköttetéséről, pontosabban – a jelen kontrasztjában – annak fájó hiányáról is tanítanak.
Hiszen ki mondhatja ma el, hogy magától értetődő természetességgel, teljes lényével és figyelmével képes jelen lenni a saját élete minden percében? Ezekben a hetekben, az adventi várakozás idején hányan vannak azok, akik a napjuk legalább tört részében megélnek személyes istenkapcsolatot?
A Muzsikást advent idején szintén visszatérően kiegészítő, moldvai, diószéni származású Petrás Mária gyakran beszél a materiális és a szakrális világ közötti egyensúly felborulásáról, egy világhullámról, amely már az összhangot őrző utolsó végvárakra, így szülőföldjére, Csángóföldre is eljutott. A régiek tudták, hogyan rendezzenek be egy sarkot az otthonukban, ahol nyugodtan beleereszkedhetnek az imába, lelküket az éghez emelhetik, meséli. Hol vannak ma az otthonokban ezek a szakralitást behívó terek?
Ami a régieknek akár a küszöbön megadatott – „Kimenék én ajtóm elejébe, / Föltekinték nagy magos mennyekbe. / Nyitva látám mennyeknek kapuját, / S nyitva látám mennyeknek kapuját” –, azért nekünk útra kell kelni, nagy erőket megmozgatni és olyan eszközöket találni, amelyek segítenek először önmagunkkal kapcsolatot teremteni, aztán fokról fokra araszolni azon a bizonyos létrán, ég és föld között. Mondjuk dalokkal, egy koncerten.
Kacsó Hanga Borbála székely, mezőségi származású, fiatal, csupa reménység. Már rég meghaladta „a lány, aki 2014-ben megnyerte a Fölszállott a pávát” státuszt, a Muzsikással azóta eltöltött közel tíz év és önálló tapasztalásai, tanítással, gyűjtéssel is eltöltött évei okán is érdemes figyelni, hogyan él abban a zenében, amelyet személyiségével egyéni színekkel tölt meg.
Az ő ereje a kapcsolódás, a generációk között megteremthető összhang energiája. Éppen egy moldvai csángó dal, az Édes Gergelem, kedves Gergelem kapcsán mesélte egyszer, hogy a Muzsikással Indiában járt, amikor ez a dal valami spontán örömzenélés, világzenei jam session eszközévé vált. Játszották a dalt, ő énekelt, a turné többi résztvevője pedig beszállt afrikai dobbal, etióp hegedüléssel, vagy éppen bluesdallamokkal. Kapcsolódás haladóknak: egyetlen moldvai dalban távol eső kultúrák, idősíkok futottak össze néhány percre a világ másik végén.
Nagy a kísértés advent idején bezárkózni, hiszen olajfoltként terül el mindenen a sötétség. Az advent azonban lehetne más: kiáradás.
A negyedik adventi gyertya meggyújtása előtt ennek ajándékát élheti meg a zenében, aki december 22-én ott lesz a Muzsikás karácsonyi koncertjén.
Fotó: Kultúrpart
