A bejegyzésben ez áll:
„Elment. A régmúlt, a történelem és a botanika, no meg az emberek szeretete és tisztelete volt rá jellemző. Meg az örökös tanítás, az aprólékos megmagyarázása a természetes és természetfeletti dolgoknak. Fafaragásai, koboldjai, a kapolcsi falutábla – szorgalmas és jellemző alakja – mind a részét képezi az örök kapolcsi történetnek … és persze a fotói, hisz szenvedélyesen fényképezte, dokumentálta a természetet és a különböző történéseket. Mindenki szerette és tisztelte.”
Bognár István munkái Kapolcson
Munkássága, életműve dokumentációját 2021 óta a Kapolcs Helyi Értéktárban is őrzi a falu. A bejegyzésben Márta István ebből is idéz.
“Bognár István Üllőn született 1949. július 21-én. Hatéves kora óta dolgozik a fával. A nagyapjának nem csak a neve, hanem a foglalkozása is bognár volt. Maradtak rá szerszámok, amikkel repülő és hajó modelleket készített. Tizennégy évesen faminta készítő, öntőminta készítő szakmát tanult, majd Sopronban elvégezte az Erdészeti Technikumot.
1995-ben leszázalékolták és ekkor kezdett el intenzíven faragni. 1996-ban az Erdészeti Egyesület meghívta Vigántpetendre egy Kárpát-medencei fafaragó táborba. Kapolcsot is akkor ismerte meg: a falut meglátni és megszeretni egy pillanat műve volt.
Feleségével először hétvégente töltötték a faluban az időt, később végleg Kapolcsra települtek. Megszerették erdőivel, szikláival és nem utolsó sorban az itt lakó emberekkel együtt.
A falu elismert és megbecsült polgára. Fafaragásokat folyamatosan készít; az erdőből hozott tuskókat, gyökereket faragja. Érdekli a magyarok őstörténete, a Szkíták szarvasait, Turuljait, táltosait szereti faragni. „Természetet, erdőt, fát szerető ember vagyok és ezt szeretném a kapolcsi fiataloknak átadni.”
Szeretettel és szorgalmasan fotózza Kapolcs természeti értékeit, történéseit, hétköznapjait és ünnepi eseményeit. Elismerései: 2014. december 20-án az Üllő Vezér Hagyományőrző Egyesület a tiszteletbeli tagjává fogadta Üllő életfájának a megfaragásáért, majd 2002-ben Pro Urbe díjat vehetett át Pest megye művészetét gyarapító tevékenységéért.
Kapolcson több köztéri munkája is található. A Malomszigeten áll 160 centiméteres faragott oszlopa, a Kovácsműhely udvarán látható – egy kivágott fenyő alsó részéből faragott – „Csigatrónja”, és ugyanitt megcsofdálhatók faragott óriás sakkfigurái is. A mester Kossuth utcai lakóháza előtt található Kapolcsi Kobold. A lakóházban, a műhelyben és az udvaron több szobra is van. Szívesen mutatja be alkotásait, mesél ars poeticájáról és faragási technikájáról a Kapolcsra látogató turistáknak. A falu két végén lévő megállító táblák faragott betűi is az ő munkái. A vigántpetendi Tókertben található ún. Istenfájával is gazdagítja a kisrégió kulturális értékeit.”
Isten nyugosztalja!
