Zsámbéki művészek és hagyományőrzők azzal a szándékkal indították el a Fékomadta fesztivált öt évvel ezelőtt, hogy a rendezvény idejére életre keltsék a település kora középkori múltját, hagyományait és hiedelemvilágát. Mindehhez Zsámbék magával ragadó helyszínei tökéletes hátteret biztosítanak, a keretet pedig az egykoron a településen élt francia lovag legendája adja. Aynard lovag Könyves Kálmán leendő feleségének, egy szicíliai normann származású grófnőnek a kíséretében érkezett Magyarországra 1097-ben. Zsámbékot és környékét kapta birtokul, leszármazottai pedig a zsámbéki premontrei prépostság alapítói és építői voltak.

„Ebből az öreg épületből olyan elképesztő, magasztos szentség és energia árad, amit szerintem minden környékbeli érzékel. Engem is ez a lelki feltöltődés fogott meg, amikor a 2000-es évek elején ideköltöztem” – meséli Keresztes Nagy Árpád kobzos énekmondó korábbi cikkünkben.

A fesztivál az idén a romtemplom környékét lakja be, hogy egy középkori falu és vár fogadhassa az érdeklődőket, olyan különleges programokkal, mint a várfoglaló, a birkacinca, a vasaló, a bestiárium, a boszorkányégetés és a máglyarakás, este pedig a Szélműves, a Hollóének és a Zoord zenekarok koncertjei a nagyszínpadon. A középkori vásári játékokba és a kézművesműhelyekbe bárki, életkortól függetlenül bekapcsolódhat, hogy egy pillanat alatt a közösség részévé váljon.

Senki nem ér többet azért, mert tapsolnak neki – interjú az Aurevoir. egyik frontemberével | Magyar Krónika

Olvassa el interjúnkat a zsámbéki fiatalokból álló zenekar egyik frontemberével, Fejér Mihállya!

„A Fékomadta különleges színfolt a hazai fesztiválpiacon – mondja Horváth László, Zsámbék polgármestere. – A megelevenedő történelmi legenda köré a város számos művésze, kézművese teszi hozzá a maga alkotását, professzionális hagyományőrző csapatokkal, hogy együtt különleges atmoszférát teremtsenek. Igazi családi fesztivál, ahol a játékokban bárki részt vehet.” Fejér Máté, a Fékomadta művészeti vezetője is hangsúlyozza, hogy ezen a rendezvényen nem fellépők és nézők vannak, hanem mindenki része a mulatságnak: „A fesztivál középpontjába idén az öregtemplom kerül. Itt építjük meg a várat és az interaktív középkori falut, melynek terén zajlik majd a mulatság számos játékkal, dobosokkal, dudásokkal, harcosokkal, pecsenyéket jó borral öblögetve. Sötétedéskor hatalmas óriásokkal együtt, fáklyás felvonulással megyünk le a Zichy térre, ahol hagyományosan vár minket a boszorkánypör és a máglya.”

Az öregtemplomból áradó erő és a helyiek közös akarata formálja élő térré nemcsak Zsámbék történelmi örökségét, de az egész települést. A szomszédságból születő barátságokokról, a barátságokból születő közös alkotásokról és a lendületről, amely egyre többeket magával ragad, Bárdos Júlia művészettörténész, bútorfestő, Pálfi Zsolt animációsfilm-rendező, valamint Rátai János és Dubóczki Éva a Natura Kismalom molnárai mesélnek.

Kiemelt fotó: Fejér János