Ne aggódsz, Mrs. Durrelsz!
Így nyugtatja Spiro a Durrell család legtörékenyebb tagját, az anyát, Mrs. Durrellt. A Családom és egyéb állatfajták című könyvet a páratlan humorú Sárközi Márta fordította le nekünk, aki Molnár Ferenc lánya, Sárközi György özvegye és Horváth Ádám rendező, illetve Sárközi Mátyás író édesanyja volt. Emellett irodalmi szerkesztő, műstoppoló és páratlan műveltségű, több nyelven tökéletesen beszélő, kivételes egyéniség. A legnehezebb időkben írókat segített a csordogáló Molnár-jogdíjakból, az őt eszmecserére hívó Révai Józsefnek ezt üzente: „Eszméimet nem cserélem el.” Sajnos Gerald Durrell többi könyvét már nem fordíthatta le, mert fájdalmasan korán, ötvenhét évesen halt meg.
Harry Potter és a magyar nyelv varázslata
Van ez a könyv, Angliában nagy siker volt. Megpróbáljuk kiadni. Lefordítod? – kérdezték az Animus Kiadó szerkesztői Tóth Tamás Boldizsártól, aki akkor angol–német szakra járt az egyetemre. Elvállalta. A könyv címe ez volt: Harry Potter és a bölcsek köve. A fiatal fordító sokat gondolkodott a neveken, szójátékokon, míg megalkotta McGalagonyt, Perselus Pitont vagy Roxfortot. Remek munkát végzett, pedig a további köteteket már rohammunkában kellett magyarítania, hiszen az olvasók tűkön ülve várták.
…pokolra kell annak menni!
Galgóczy Árpád édesanyja azért lett öngyilkos, mert orosz katonák megerőszakolták. Ő maga éveket töltött a Gulágon szovjetellenes szervezkedésért. Minden oka megvolt, hogy ne szeressen semmit, ami orosz, ehhez képest kiváló stílusérzékkel nagyszerű műfordítója lett az orosz irodalomnak. Elsősorban Lermontovnak, de Puskinnak is, hiszen Áprily Lajos után ő is magyarította az Anyegint. Nála a leghíresebb két sor így szól: „Én írok Önnek – mit tehetnék, Többet szivem hogy mondana?” (Áprily fordításában: „Én írok levelet magának – Kell több? Nem mond ez eleget?”)
Miciről mackót
Az édesapa életműve a gyerekeket szolgálta. Fia fordította le A Thibault családot, de ő sem feledkezett meg a legfiatalabb olvasókról. Nekik magyarította a Mary Poppinst és A dzsungel könyvét. Hogy ki? Benedek Marcell! A Micimackót Karinthy Frigyes ültette át magyarra, a címszereplőnek saját nővére nevét adva. A két Lottit Török Sándor és Tóth Eszter (Tóth Árpád lánya) fordította közösen.
„A boldog családok mind hasonlók…”
Budai lakásban, unokára vigyázva, vagy a sajkodi ház kis kályhája mellé húzódva – Németh László csak rótta a napi penzumot. Fordításból is. 1951-ben azzal bízták meg, ültesse át magyar nyelvre az Anna Kareninát. A regény Oroszországban 1877-ben jelent meg, tíz évre rá magyarul is, egy – hozzáértők szerint – botrányos fordításban. R. Trux Hugóné a regény szállóigévé lett első mondatát így adta vissza: „Minden boldogság hasonlít egymáshoz, de minden szerencsétlenségnek van más-más physionomiája.” Huh! Ehhez képest Németh László míves kezdőmondata: „A boldog családok mind hasonlók egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az.” Néhány éve Gy. Horváth László újrafordította Tolsztoj regényét – nála Anna Karenyina a cím –, csakúgy, mint a Háború és békét.
Szabó, Szobotka és a Forsyte Saga
Az ötvenes években, majd az ötvenhatos forradalom után csak annak az írónak, költőnek jelenhettek meg a munkái, aki beleesett a „támogatott” kategóriába. A többiek legfeljebb fordíthattak. Ezt tette Nemes Nagy Ágnestől Déry Tiborig mindenki. Szabó Magda és férje együtt dolgoztak John Galsworthy nagyregényén, a Forsyte Sagán, de Szobotka Tibor fordította Agatha Christie-t (Nyaraló gyilkosok) és Sinclair Lewist is.
Tamás bátyától Svejkig
Lefordította A Gyűrűk Ura első tizenegy fejezetét, így ő alkotta meg a Középfölde, a tünde, a félszerzet és a többi elnevezést. Aztán átadta a munkát Göncz Árpádnak, így J. R. R. Tolkien művét ketten tolmácsolták nekünk. Megannyi nyelvből fordított sok-sok alkotót. Balzacot, Jane Austent, Rousseau-t, Jack Londont, Robert Merle-t, Harriet Beecher Stowe-ot és G. B. Shaw-t. Csehül csak azért tanult meg, hogy lefordíthassa a Svejket. Ő volt Réz Ádám. Művelt, elegáns, elbűvölő ember, nem csoda, hogy a tévé is felfedezte, és milliók nézték az általa vezetett Kicsoda-micsoda című barkochbaműsort. Mindössze ötvenkét évet élt.
Mi itt a kérdés?
Shakespeare Hamletjét Arany János 1866-ban, Nádasdy Ádám 1999-ben fordította le. Kicsit másképp…
Arany: „Lenni vagy nem lenni, az itt a kérdés.”
Nádasdy: „Lenni vagy nem lenni, ez a nagy kérdés.”
Arany: „Gyarlóság, asszony a neved!”
Nádasdy: „Állhatatlanság, nőnemű vagy!”
Arany: „Több dolgok vannak földön és egen, Horatio, mintsem bölcselmetek álmodni képes.”
Nádasdy: „Több dolog létezik, Horatio, a mennyben és a földön, mint amit össze bír álmodni a tudomány.”
Arany: „Mindenek fölött légy hű magadhoz.”
Nádasdy: „Ami a legfőbb: ne hazudj magadnak.”
A fordítás csúszós létrája | Magyar Krónika
Olvassa el cikkünket a leiterjakabokról, azaz az idegen nyelvű szöveg félreértéséből keletkezett súlyos, gyakorta nevetséges fordítási hibákról is!
Kiemelt fotó forrása: Fortepan
