Ahhoz vagyunk szokva, hogy az utak és az utcák burkoltak még a községekben is. Száz évvel ezelőtt nagyon nem így volt, nem is gondolta senki, hogy így kell lennie. Kemény burkolat csupán a fontosabb országutakra jutott, a községeken belül a „kövesút” ritkaságszámba ment. Városon, annak is a belső részén persze már az előző századfordulón is más volt a helyzet, de kijjebb ott is por és sár fogadta az arra járót.
Nem hiszem, hogy a győrszentmártoni Wágner Géza vegyesboltját felkereső vásárlók ezen különösképpen fennakadtak volna. Inkább a fényképész vonta magára a figyelmüket a különös masinájával, meg is álltak alaposan megnézni, hogyan készíti a fényképet. Mögöttük ott magasodik az évezrednél régebben alapított apátság, de arra most nem figyelnek, végül is látták eleget.
PANNÓNIA HALMA | Magyar Krónika
Olvassa el Pannónia halmát – Pannonhalmát – bemutató írásainkat is!
Pedig ez a képeslap az apátság miatt készült, inkább a szerencsés véletlennek köszönhető, hogy a ma Pannonhalma nevét viselő település hétköznapjainak egy pillanatát és megörökítette. A múlt kutatói gyakran találkoznak ezzel a jelenséggel: az egykori rajzolók, festők, metszetkészítők a mellékalakokkal akaratlanul is többet mondtak el a saját korukról, mint a megörökíteni szándékozott főalakokkal és épületekkel. Hiszen tulajdonképpen mindannyian a történelemnek efféle mellékalakjai vagyunk – talán ezért olyan kedves nekünk a győrszentmártoni vegyesbolt vásárlóival való, évszázadon túli találkozás.
Ada Kaleh, 1912 | Magyar Krónika
Üzenet a múltból sorozatunk előző részében 1912-be, Ada Kaleh szigetére „utaztunk”.
