A Gyulai végvári napokon megelevenedik a török kori település: megismerhetjük a végvári vitézek életét, a hagyományőrzők látványos csatajeleneteken keresztül idézik meg a kor harci technikáit. Eközben történészek mesélik el a vár és a környék történetét, hősies védőinek legendáit, a védők és az ostromlók háborús mindennapjait. Betekinthetünk a várkertben táborozó hagyományőrző egyesületek sátraiba, testközelből ismerhetjük meg, hogyan öltöztek, mit ettek, hogyan szórakoztak elődeink közel ötszáz éve. Esténként pedig gyertyafényes tárlatvezetés során fedezhetjük fel a vár csodáit.
A hétvége legérdekesebb, leglátványosabb része kétségtelenül a hagyományőrzők péntek esti felvonulása, valamint a hadijáték, ami az ostromsorozat momentumait eleveníti fel. Tizenhat hagyományőrző csoport több mint kétszáz képviselője grandiózus hadijáték keretében idézi meg a gyulai vár 1566-os ostromának valós eseményeit, amikor a mintegy tizenötszörös túlerőben lévő oszmán hadsereg ostromolta az erődítést. Az eseményeket élőben Csikány Tamás hadtörténész, nyugállományú dandártábornok kommentálja majd.
Esténként pedig eldönthetjük, hogy könnyűzenei vagy régizenei koncerten szeretnénk-e részt venni: a vár előtti rendezvénytéren a Show&Bors Zenekar, az Antovszki Band és Rúzsa Magdi produkcióját hallgathatjuk meg, a vár másik oldalán, a sátortáborban a Szelindek együttes és a Hollóének Hungarica régizenei együttes lép majd fel.
Gyulai várvédő legek
A 16. században a gyulai erődítmény Eger és Szigetvár mellett a három legjelentősebb végvár egyike volt. A várkapitány Kerecsényi László és mintegy két, két és félezer várvédő hősi tettet hajtott végre azzal, hogy a nagyjából tizenötszörös túlerővel szemben a magyar hadtörténetben páratlanul hosszú ideig, hatvanhárom napon át tartotta a várat. (Dobónak és katonáinak harmincnyolc napig kellett kitartania Egerben, Zrínyi pedig harmincnégy nap után tört ki embereivel Szigetvárról.) Az ostromnak a várkapitány és Pertev pasa, Szulejmán sógora megállapodása vetett véget: a készletek fogyása és a kitörő vérhasjárvány miatt szabad elvonulás fejében adta át a várat a magyar hadvezér. Az alkuszegő törökök megtámadták a kivonuló sereget, az emberek többségét megölték vagy fogságba hurcolták. Kerecsényit láncra verték, előbb a szigetvári török táborba, majd Nándorfehérvárra vitték, ahol megkínozták, és néhány hónapnyi rabság, valamint eredménytelen kiszabadítási kísérletek után kivégezték.
