Egy háznak mindig van saját története. Az Országház története pedig mindannyiunké. Ez a két mottószerű mondat összegzi a film lényegét: Az ország háza soha nem látott módon és rétegekben tár fel egy szimbolikus teret a közös történetünk részeként.
Mert mit látni 2024-es perspektívából? Közismert tényeket, mint hogy 1883-ban fogadták el a terveit, és több mint száznegyven éve kezdődhetett el a monumentális épület kivitelezése. Százhúsz éve már annak is, hogy elkészült Steindl Imre neogótikus palotája. Látni a ház digitális lábnyomát: 2023-ig 887 millió alkalommal nézték meg a TikTok videómegosztón, és a Stasher turisztikai blog népszerűségi listáján első lett a magyar parlament épülete, maga mögé utasítva olyan nevezetességeket, mint a párizsi Disneyland, a római Colosseum, a New York-i Central Park vagy a perui Machu Picchu.
Ideje volt, hogy készüljön egy közönségfilm a világ egyik legismertebb épületéről. Az ország háza forgatása három éve kezdődött, operatőre Az örök tél és a Semmelweis látványvilágáért is felelős Nagy András, narrátora pedig egy magyar származású amerikai színésznő, Ema Horvath. Egy hónapja a Parlamentben be is mutatták a filmet, volt premierje az idei MOZ.GO Magyar mozgókép filmfesztiválon, az államalapítás ünnepéhez kapcsolódóan augusztusban a Duna TV-n pedig végre a széles közönség is láthatja.
De miért kell a Netflix-nemzedéknek egy doku az ország legfontosabb történelmi épületéről? Főleg úgy, hogy az Országház szervezetén belül eleve dolgoznak az épület kultúrtörténetének feltárásán szakemberek, a Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság történészei – aki szóra bírná a hely szellemét, náluk érdeklődhet.
Azért, mert nem csak az épületről van szó. Hiányzott egy olyan film, amelyik – akár egy történelmi sűrűségű hely közelijén keresztül – képes közérthetően és élvezhetően, kiegyensúlyozottan és könnyen befogadhatóan, mai formanyelven, tehát vizuálisan beszélni 2024-ben a magyar történelemről. A Budamount Film erre vállalkozott a Nemzeti Filmintézet támogatásával, az Országház Filmműhely együttműködésével.
„Mindketten határon túli magyarok vagyunk. Marosvásárhelyen születtem, a feleségem, a film társproducere, Bálint-Halas Dominika Ungváron. Ez meghatározza az attitűdünket” – mondja Bálint Attila, a Budamount Film vezetője. „Tízéves voltam, amikor a családom az anyaországba költözött. Emlékszem, lehetett akkor kapni egy papírmakettet, amiből ki lehetett vágni, össze lehetett rakni az országház épületét. Hónapokig tartó munka volt, minden részletére emlékszem. Elmélyült viszonyom lett már gyerekként magához az épülethez” – folytatja.
Mint egy aprólékos papírmakett, többrétegű mozi lett Az ország háza is. „Szól a nemzetközi közönségnek a látványvilágával, angol nyelvű narrációjával, szól a hazaiaknak magyar feliratozással és olyan történetek bemutatásával, amelyeket igazán csak mi, magyarok értékelünk, mert kell hozzájuk a kulturális, történelmi kontextus ismerete, mélyebb rétegeinek értése. Az épület történetén keresztül a teljes magyar történelem lepereg a filmben, ehhez sok archív anyagot használtunk fel” – mondja a producer.
„Ez a Parlament? Eladó?” – kérdezte Freddie Mercury, amikor 1986-as magyarországi látogatásán, a Dunán hajózva megpillantotta az épületet. Ez a közismert szotri üti fel azoknak a rejtett történeteknek a sorát, amelyeket a ház őriz, a film pedig megmutat. A producer számára is ismeretlen volt például, hogy az 1920-as évek elején a téli hónapokban majdnem háromszáz olyan gyereket szállásoltak el az Országház üres helyiségeiben, akik a trianoni döntés miatt elcsatolt területekről érkeztek Budapestre árván vagy családjuktól elszakadva.
Felvillan a Tisza István későbbi miniszterelnök elleni 1912-es merénylet is. Tiszát nem sokkal házelnökké választása után egy – botrányos viselkedése miatt az ülésről kitiltott – képviselő megpróbálta lelőni, az egyik sikertelenül leadott lövés nyoma pedig a mai napig látható az alsóházi teremben. Később ritkán látott képeken jelenik meg 1956 ősze, amikor egy fiatal férfi felkapaszkodott a Parlament kupolájának 96 méter magas csúcsára, hogy leszerelje a vörös csillagot.
A film trailerét a különböző megosztókon már több mint ötvenezren látták. Ez is sejteti, hogy nem statikus, beszélőfejes dokumentumfilmről van szó.
„Arra törekedtünk, hogy a film egy mai magyar fiatalt bő óra alatt helyezzen el a világban, miközben képes legyen a külföldiekkel is megértetni, kik is vagyunk” – magyarázza Bálint Attila.
A film készítői az előzetes fókuszcsoportos vetítéseken azt tapasztalták, hogy a fiatalok, a kamaszok odasodródnak az addig elsődleges célcsoportnak tekintett szülők mellé. „Érdekes tanulság, hogy – úgy tűnik – angol narrációval közelebb hozható hozzájuk a magyar történelem mint téma. A hibrid angol–magyar narráció nézési komfortot jelent nekik, hiszen ők már angol nyelvű tartalmak fogyasztásához szoktak a streamingcsatornákon” – mutat rá a film egyik fontos erősségére a producer.
Az ország háza valóban a streamingszolgáltatók által teremtett filmnyelvet idézi, és fajsúlyos témája ellenére működik úgy is, mint generációkat összekötő családi mozi. Augusztusi televíziós premierje mellett tervezik bemutatni reprezentatív vetítéseken a magyar uniós elnökség programjainak részeként, és a közeljövőben felkerülhet a nemzetközi streaming kínálatba is.
Kiemelt fotó: Muray Gábor. Fotók: Borbély Viktor.