Te rongyos élet! (1984)
Bacsó Péter 1969-ben fejezte be A tanú forgatását, de csak tíz évvel később engedték bemutatni; ez a időszak alkotóként nyilván elképesztően gyomorszorító érzéseket kelthetett benne, a siker azonban végül nyilvánvalóan kárpótolta, máskülönben talán nem vágott volna bele a szatírája szellemi folytatásának szánt Te rongyos élet!-be. A Déry Sári életén alapuló, de azt jócskán átíró történet középpontjában egy színésznő áll, akit az ötvenes években politikai okok miatt kitelepítenek Budapestről egy apró faluba, ahol ismét színpadra léphet, ráadásul a település férfi lakosai megbolydulva versengenek a kegyeiért. Az 1984-es alkotás közel sem olyan kiváló, mint Bacsó említett klasszikusa, de néhány emlékezetes jelenet miatt megérdemli a figyelmet.
Ilyen az, amikor a főszerepet játszó Udvaros Dorottya meztelenül, pisztollyal a kezében arra kényszerít egy férfit, hogy operettet énekeljen; a rendszerváltás előtt ennyire abszurd, de közben erotikus képsorokat ritkán lehetett látni.
Ernelláék Farkaséknál (2016)
Nemrég került a mozikba a Kálmán-nap, amelyben Hajdu Szabolcs azt a vihar előtti csendet mutatja be, amikor egy párkapcsolat a külső szemlélők által egyértelműen érzékelhetően végstádiumba kerül, de az érintett felek még nem látják át mindezt. A film egy trilógia második darabja, az első etap a Karlovy Varyban 2016-ban fődíjat nyert Ernelláék Farkaséknál volt, amely szintén egy helyszínre szorítkozva beszél a házastársi viszonyok látszólag mindennapos, de sorsdöntő pillanatairól. Miként a rendező nemrég az interjúnkban az alkotásról elmondta,
,,az ember akár éveket is el tud tölteni egy átmeneti helyzetben, ami nemcsak rengeteg energiát felemészt, de az elfojtott érzelmek, kibeszéletlen konfliktusok egyre mélyebb árkokat vájnak a családtagok közé. Ennek az előszeléről szól az Ernelláék Farkaséknál”.
Hajdu Szabolcs: Elsősorban egy másik ember az otthonunk | Magyar Krónika
Két középosztálybeli negyvenes házaspár névnapot ünnepel, a sűrűsödő koccintások közben egyre több párkapcsolati nehézség felsejlik. Hajdu Szabolcs Kálmán-n …
Kincsem (2017)
Talán a Most vagy soha! körüli hatalmas felhajtásnak is köszönhető, hogy a nézők figyelme ismét ráirányult erre a történelmi kalandfilmre. A Kincsem sok szempontból a Vajna-korszak csúcsterméke, a Hollywoodból hazatért producer markánsan prezentálta, megfelelő költségvetésből itthon is készülhet látványvilágában, dinamikájában méregdrága amerikai alkotásokkal is összevethető film. Lényegében tehát egy magyar blockbusterről beszélhetünk, a mozikban csaknem félmillióan váltottak rá jegyet. Érdekesség, hogy Andy Vajna kézzel-lábbal tiltakozott az ellen, hogy Nagy Ervin játssza el a főszerepet, mert nem látta benne az akciósztárt, végül azonban belement, és a színész magabiztosan meg is oldotta a feladatot.
A nemzet aranyai (2023)
Ki gondolta volna, hogy előfordulhat itthon az, hogy közel százezren váltanak jegyet egy dokumentumfilmre, a szóban forgó produkció azonban minden kétséget kizáróan bebizonyította, nem üres frázis, valóban vízilabdás nemzet vagyunk.
Az alkotás azt az 1997 és 2008 közötti időszakot mutatja be, amikor Kemény Dénes vezetésével a magyar válogatott tagjai sikert sikerre halmoztak, egymást követő három olimpián is aranyérmet nyertek történelmi rekordot döntve ezáltal. A két és fél órás játékidő első hallásra riasztónak hathat azok számára, akiket hidegen hagy a sport világa, de A nemzet aranyai mégis képes utóbbi nézőket is megszólítani, hiszen az alkotás a kiemelkedő pillanatok mellett a játékosok emberi, hétköznapi oldalát is őszintén ábrázolja, ráadásul az egykori ellenfeleiket is megszólaltatja.
Kojot négy lelke (2023)
Gauder Áron közel húsz évvel a Nyócker! után egy merőben más szellemiségű alkotással tért vissza az egész estés animációk világába: a Kojot négy lelke az indián eredettörténetet meséli el, elbeszélésmódjában, vizuális tálalásában és szellemiségében Jankovics Marcell remekműveit idézve. Miként a kritikánkban írtuk róla,
,,örök igazságokat fogalmaz meg arról, hogy a gonosz nélkül nem beszélhetünk a jó fogalmáról, sőt, gyakran egy rossz döntés vezet a jó felé”,
de közben természetvédelmi kérdéseket is megpendít. Ha rá tudunk hangolódni hazánk idei Oscar-nevezett alkotásának lassú, meditatív tempójára, akkor igazán különleges, már-már spirituális élményben lehet részünk.
Jankovics Marcell imádta volna a magyar Oscar-nevezettet | Magyar Krónika
Igazi spirituális utazásra hív a Kojot négy lelke: Gauder Áron rendező közel húsz év után készített egész estés filmet, és jól érzékelhetően már régen nem a …
Kiemelt kép: Kincsem (Forrás: Fórum Hungary)
