Menü
Szöveg: Ferenczi-Bónis Orsolya
fotó: Teleki László Alapítvány / Németi Róbert / Tomojka Vojtko Béla
A 16. században emelt borsi Rákóczi-kastély reneszánsz építészetünk kiemelkedő példája, különös jelentőségét pedig az adja, hogy II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem szülőhelye. A várkastély felújítása a határon túli műemlékvédelem kiemelt projektje, a megújult épület 2021 nyarán nyílt meg.
Borsi kicsiny település Szlovákiában, a határtól alig három kilométerre, a Zemplén déli lejtőinél fekszik. Sík vidék, utunk egyenesen vezet a község központjáig, onnan a Bodrog felé fordulva érkezünk meg a Rákóczi-várkastélyhoz, ahol a fejedelem született. A Zemplént áthatja a Rákócziak öröksége, a sziklabércekre, hegycsúcsokra épült várak és reneszánsz kastélyok felidézik a család történetét. A fejedelem dédanyja, Lorántffy Zsuzsanna I. Rákóczi Györggyel 1616-ban kötött házassága tette a nemesi családot Zemplén vármegye főurává; a feleség hozománya volt a borsi birtok a sárospataki uradalommal együtt. A kastély ekkor élte fénykorát, Lorántffy Zsuzsanna kezei alatt vált gyönyörű reneszánsz épületté: új palotaszárnyak, vendégszobák és bástyák épültek, a kiterjedt uradalomhoz pajták, kocsiszínek és majorság tartozott. A reneszánsz kertben gyümölcsöst és lugast alakítottak ki. A megerősített fejedelmi hajlék nagy udvartartás fogadására is alkalmas volt.
Borsi az északra Galícia felé nyújtózó, délen Borsodig érő Zemplén vármegyének épp a közepén helyezkedett el. A Rákócziak főként Munkács felé utazva álltak meg itt. Bár sokáig tartotta magát az a nézet, hogy Zrínyi Ilona Munkácsról Regécre utazott épp, amikor megszállt Borsiban, és életet adott fiának, a kutatások szerint tudatosan választotta a nyugodt, eldugott helyen lévő kastélyt, tehát már várandóssága alatt az otthonos várkastélyba költözött. Ezt a kényelmet és biztonságot II. Rákóczi Ferenc csak kétéves koráig élvezhette. Néhány hónaposan elveszítette édesapját, nagyanyja, Báthory Zsófia pedig anyósa, Lorántffy Zsuzsanna halála után visszatért a katolikus valláshoz, a Rákóczi-birtokokhoz tartozó falvakból kiűzte a protestánsokat, majd menyét és unokáit is kizárta az örökségből. Rákóczi mostohaapja, Thököly Imre kurucai mindezt azzal torolták meg, hogy a Rákóczi-árvák birtokait prédálták és pusztították, ennek esett áldozatul a borsi kastély is. Ezt követően a bécsi udvar kezelésébe került a Rákóczi-család összes javával. Miután az ifjú Rákóczi Ferenc visszanyerte minden jogát az örökségére, elkezdte felújítani a várkastélyt.
Egy pusztuló vár újjászületése
A fejedelem életében azonban Borsi már nem tölthette be azt a szerepet, amelyet szüleiében és nagyszüleiében. Az épület egyre gyakrabban cserélt gazdát, majd a 20. század végére olyan rossz állapotba került, hogy a teljes pusztulás fenyegette.
A felújítás sokak régi álma volt, a rendszerváltozást követően el is kezdődtek a karbantartási-helyreállítási munkálatok, de forráshiány miatt elakadtak. 2013-ban Áder János karolta fel az ügyet, és az akkori szlovák köztársasági elnökkel, Ivan Gašparovičcsal megállapodtak abban, hogy a két ország együttműködik a felújításban. 2017-ben a határainkon túli magyar műemlékek védelmével, kutatásával, dokumentálásával és felújításával foglalkozó Teleki László Alapítvány kapta feladatul, hogy kidolgozza a kastély újjáépítésének leghatékonyabb módját. Az újjáépítés 2018-ban kezdődött az anyaországi Wittinger Zoltán és a kassai Pásztor Péter építészek elképzelései alapján. A felújítást az évszázad rekonstrukciójaként is emlegetik: az épület pusztulásközeli állapotból született újjá. A megújított kastélyt 2021. június 19-én adta át Áder János magyar és Zuzana Čaputová szlovák köztársasági elnök.
Az épület a Lorántffy Zsuzsanna idejében fénykorát élő kastélyt idézi. A megérkezés már önmagában élmény. A várkastélyt vízzel teli várárok övezi, mely fölött fahídon kelünk át, a hatalmas, sötétbarna kastélykapuk hívogatva megnyílnak. A tojásfehér homlokzat, a galambszürke ablak- és ajtókeretek hűen idézik a kastély 17. századi hangulatát. Diószegi Lászlótól, a Teleki László Alapítvány igazgatójától megtudjuk, hogy bár a kastély nagyon rossz állapotban volt a felújítás megkezdésekor, a főfalak álltak, és sok elem, például a reneszánsz ablakok és ajtók faragott kőkeretei épen megmaradtak. Örökségvédelmi szempontból a felvidéki magyar reneszánsz építészet egyik legszebb és legjelentősebb emléke ez, mert noha közel került hozzá, a Kárpát-medencei kastélyok többségével szemben nem pusztult el. A Magyar Királyság török megszállás alá kerülő területeinek reneszánsz épületei közül ugyanis kevés maradt fenn, azok is inkább csak a mai határainkon túl, a Felvidéken és Erdélyben.
Egy kastély első és második fénykora
A borsi kastély két reneszánsz udvarház összeépítéséből jött létre. Az elsőt a törökverő Henyey Miklós építtette – a kiállításon láthatjuk is azt a szemöldökkövet, amelynek felirata szerint a Henyey-féle épület 1579-ben már állhatott. A második kúriát Henyey veje, Zeleméry Kamarás Miklós emeltette, majd később a két részt egybenyitották, így alakult ki a kastély ma is látható két régi szárnya. Az épület ekkor még reneszánsz udvarházként szolgált, az 1630-as években alakította méltó főúri rezidenciává I. Rákóczi György felesége. Lorántffy Zsuzsanna négyszög alakban zárt reneszánsz kastéllyá bővítette a korabeli szokásoknak megfelelően. „A Bodrog felőli szárny később áldozatául esett a történelemnek, az alapjai azonban megmaradtak, így a romterületet helyre tudták állítani – mondja Diószegi László. – A restaurátorok kiváló munkát végeztek, például a falkép- és homlokzatrestaurátor Gombos Péter feltárta a főhomlokzat díszítésének a nyomait, és azok alapján rekonstruálni lehetett a reneszánsz kori díszítéseket.” Később a megmaradt U alak egyik szárnya is megsemmisült, azt 1940-ben a neves építész Lux Kálmán tervei alapján újjáépítették. Ebben az újabb szárnyban rendezték be a szállodát és az éttermet, a történelmi szárnyban pedig a kiállítást.
A kastélyhoz közel eső Bodrog menti terület méltatlanul elhanyagolttá vált, ezért rendezni fogják a közeli elvadult erdővel és az elmocsarasodott kis tóval együtt. A Sátoraljaújhely Város Önkormányzatával közös Interreg pályázat keretében pedig turizmusfejlesztési terveket váltanak valóra. Cél, hogy a kastély olyan kulturális idegenforgalmi központ legyen, ahol több napot is érdemes eltölteni
A tárlat bejáratánál a fejedelem Roland nevű kutyájáról készült szobor fogad. A korabeli forrásokból kiderül, hogy különösen hűséges jószág volt, nemcsak hogy az idegeneket nem engedte ura közelébe, de amikor a fejedelem déli álmot aludt, vagy éjszakai nyugovóra tért, azokat sem engedte az ágyához, akik gyakran forgolódtak őfelsége körül. A múzeumban több mint ezer négyzetméteren járhatjuk végig azt az utat, amelyet – képletesen – II. Rákóczi Ferenc is bejárt. A Bodrog felőli épületszárny, amely megsemmisült, a kastély női szárnya volt, ahol a fejedelem is született, a felújítás során azonban ott helyezték el a szülőszobát, ahol a legenda is tartja, így születésétől követhetjük a fejedelemmé, nemzeti hőssé, szabadságharcossá, majd legendává váló Rákóczi útját.
Kiállítás 21. századi eszközökkel
A kiállítást a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem kreatív csapata álmodta meg. Nem hagyományos múzeumi tárlat ez: 21. századi eszközökkel olyan izgalmas és mozgalmas bemutatót állítottak össze, amely garantáltan megragadja és fenntartja mindenki figyelmét. A tárlat részeként három különleges attrakció is látogatható: a virtuálisvalóság-szobában a fejedelem életének fontos pillanataiban hű apródjaként vehetünk részt, a szabadulószobában a Habsburg-ellenes szervezkedés vádjával a bécsújhelyi börtönbe vetett Rákóczi szökését kell megszerveznünk, a harmadik attrakció pedig egy körpanoráma-vetítő, amely a környék látnivalóival ismertet meg. Ezek mellett is rengeteg érdekesség fogad, bepillanthatunk a kastély- és udvarházépítés kulisszatitkaiba, megismerhetjük, hogyan működött egy uradalom, egy hatalmas sakktábla pedig bemutatja, milyenek voltak a különböző birodalmak erőviszonyai, melyik országnak mekkora volt a lakossága, hadereje, és olyan érdekességeket is megtudunk, hogy miért lett közkedvelt a csokoládé és a kávé. A kiállítás utolsó szobájában a Rákóczihoz kötődő emléktárgyakat látjuk.
A kastély előtt 1969 óta áll a fejedelem mellszobra, amelyet Mayer Ede szobrászművész Mányoki Ádám festménye alapján készített 1907-ben. A szobor korábban Zólyom főterén állt, de 1920 júniusában ledöntötték, és be akarták olvasztani. Szerencsére – az utolsó pillanatban – el tudták rejteni a zólyomi vár pincéjében, ahonnan a hatvanas években Fülekre, majd onnan Borsiba vitték, ahol a fejedelem szülőháza előtt méltó helyre kerülhetett, a felújítás során pedig 2018-ban új talapzatot is kapott
„Amikor a műemléki felújítás már sínen volt, el kellett gondolkoznunk azon, hogy miként biztosíthatjuk a komplexum fenntarthatóságát – magyarázza Diószegi László. – Nem elég csak újjáépíteni egy épületet, fontos, hogy működőképes és önfenntartó is legyen. A kulturális turizmus mezsgyéje azonban nem túl széles, ezért kiegészítő vendéglátási attrakciókat kellett megvalósítanunk, amelyekkel bekapcsoljuk a kastélyt a turizmus vérkeringésébe.” A nyár folyamán, ősszel további fejlesztések készülnek: tanösvény, kishajójárat, kerékpáros- és kajak-kenu táborhely a Bodrog partján, a kastélyt a Zemplén Kalandparkkal összekötő elektromosbicikli-útvonal, tematikus játszótér várja majd az érdeklődőket.
Látogatásunk lassan a végéhez közeledik. A kastélyt szegélyező lombos fák árnyékában visszafordulunk, és még csodáljuk egy ideig az elénk táruló képet. Az újjászületett épület szemet gyönyörködtető látvány, kortalanul illeszkedik a tájba. Évszázadokkal ezelőtt az egykori reneszánsz udvarház fejedelmi várkastéllyá vált, majd lassú hanyatlásnak indult. Most megújulva ismét fénykorát éli. Új szerepben várja, hogy megtöltsük új történetekkel.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
