Géczi János így idézi fel emlékeit az egyetemista Karikó Katalinról:
„Kati végtelenül szorgalmas és nagyon céltudatos volt, rendkívüli erővel tudott összpontosítani. Kifejezetten együttműködő alkat volt már az egyetemi évek alatt is, minket ugyanis úgy szoktattak, hogy mindig csapatban gondolkodjunk, dolgozzunk együtt ketten, hárman, többen.
Tizenöten voltunk a csoportban, és azt kell mondanom, mindannyian szép pályát futottunk be, felértünk a magunk csúcsára. Visszagondolva azt érzem a legfontosabbnak, hogy mindannyian első generációs értelmiségiek voltunk – azaz lettünk –, közös jellemző volt a végtelen szorgalom, a tanulási vágy és a csoporthoz való erős kötődés.
Nagyon-nagyon boldog vagyok, ez csodálatos hír, hozzáteszem, biztos voltam benne, hogy ez előbb-utóbb megtörténik. Katival belekezdtünk egy életútinterjú rögzítésébe, ebből két rész már megjelent. Ma még biztosan beszélünk, hiszen Magyarországon van éppen, az életrajzi kötete bemutatójára érkezett.”
Hogyan lesz a szóból kép? – Géczi János író, képzőművész, lokálpatrióta | Magyar Krónika
Roncsolt plakátokat gyűjt és állít ki, életműinterjút készít Karikó Katalinnal. Géczi János reneszánsz ember, Veszprém múltjának alapos ismerője. A Magyar Krónika nyári számában beszélgettünk.
