Kiállítások
Az április 6. és 18. között a Müpában megtekinthető Ligeti György 100 című kiállítás nem kis feladatra vállalkozik: egyrészt fel akarja festeni a huszadik század egyik legnagyobb zeneszerzőjének portréját, másrészt magát a korszakot is be kívánja mutatni, melyben Ligeti György élt és alkotott. A kiállításon megtekinthető dokumentumok és képek olyan jelentős művek kontextusát is megvilágítják, mint az Apparitions, az Atmosphères vagy a Le grand macabre.
Április 7-től augusztus 27-ig tekinthetjük meg a Gulácsy Lajos életmű-kiállítását. Gulácsy kétségkívül a 20. századi magyar művészet egyik legkülönösebb alakja. Volt velencei márki, középkori firenzei lovag, rokokó gavallér, spiritualista mágus, aszketikus szerzetes, és ami a legkülönlegesebb, az összes képzeletbeli karakteréhez új nevet talált ki magának: ő volt Luigi Gulaxy, Louis, Lodovico és Na’Conxypán hercege is. A Magyar Nemzeti Galéria kiállításán a jól ismert művek mellett több újabban azonosított alkotását is láthatunk majd.
Százhetven éve született a magyar festészet történetének egyik leghíresebb alkotója, Csontváry Kosztka Tivadar. Az életmű kivételesen gazdag gyűjteményével a Szépművészeti Múzeum és a pécsi Janus Pannonius Múzeum rendelkezik, a két intézmény most közös kiállítással tiszteleg a festőóriás emléke előtt a Szépművészeti Múzeumban. Az április 14. és július 16. között megtekinthető tárlaton olyan ikonikus képek kerülnek majd egymás mellé, mint Csontváry Önarcképe és a Magányos cédrus, A Nagy Tarpatak a Tátrában és A taorminai görög színház romjai című alkotás.
Koncertek
Fekete István A koppányi aga testamentuma című kalandregénye, valamint a történetből készült film ihlették Eredics Benjamin Végvárak, vitézek című művének tánczenéjét, melyben a 16. század végének zenei miliője, a népzene, a modern hangszeres effektusok és a tánczene alkotnak különleges elegyet. A mű teljes zenei anyagát április 4-én hallhatja először a közönség a Zeneakadémián, a koreografált táncszínházi változatot pedig ősszel, a Liszt Ünnepen tekinthetik meg az érdeklődők.
Várjon Dénes, Keller András és a Concerto Budapest április 5-ei koncertjén Bach, Bartók és Beethoven művei csendülnek majd fel a Zeneakadémián. A válogatás nem véletlen, Bach és Beethoven munkáinak társaságában válik ugyanis egyértelművé, hogy milyen erős a kapcsolat Bartók zenéje és a két zeneszerzőóriás munkássága között.
A Klangforum Wien és Eötvös Péter április 6-ai Ligeti György-koncertjén négy különböző zenei világot jelképező concerto hangzik majd el a száz éve született mestertől. A versenyművek előadásában a zenei élet vezető szólistái, Fejérvári Zoltán, Kelemen Barnabás és Fenyő László is közreműködik.
Április 7-én a Pesti Vigadóban Vashegyi György vezényletével az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus előadásában egy különleges darabot hallgathatunk meg. Gottfried Heinrich Stölzel 1727-ben komponált passiója, a Jézus a jó pásztor, aki szenved és meghal az elveszett bárányokért a műfaj egyik legnagyszabásúbb és legösszetettebb alkotása, melyet közel háromszáz éven át nem adtak elő. A Jézus szenvedéstörténetét feldolgozó mű a fesztivál egyik legizgalmasabb előadásának ígérkezik.
Április 10-én a Müpában minden a fél évszázada indult táncházmozgalom egyik meghatározó formációjáról, az ötvenéves Muzsikásról szól majd. A mozgalmas napon Paár Julcsi az egész családot várja Kerekerdő című lemezének dalaival, a Magyarpalatkai Banda prímása, Kodoba Florin pedig közelebb hozza majd a tánczenét a hallgatósághoz. Húsvéthétfő lévén akár késő esti locsolóbálba is mehetünk, a zenét a tizenöt éve alapított, elsősorban moldvai csángó népzenét játszó Berka szolgáltatja majd. A nap fénypontja kétségkívül a Muzsikás koncertje lesz.
Baráti Kristóf és a brit Philharmonia zenekar április 16-án a Müpában adnak közös koncertet, a finn nemzeti klasszikus, Sibelius csodálatos 5. szimfóniája mellett Beethoven és Bartók egy-egy műve szólal majd meg.
Tánc
A Magyar Állami Népi Együttes április 9-ei, a húsvét ünnepéhez illeszkedő táncjátéka a különböző felekezetek liturgiájára éppúgy támaszkodik, mint a Kárpát-medence egymástól távol eső vidékeinek ősi, paraszti népszokásaira és énekeire. A Müpában megtekinthető produkció egyedi zenei szövetét nemcsak népdalok, szokásénekek és vallásos népi dallamok adják, hanem egyházi énekek is, köztük néhány archaikus népi imádsággal, melyek a régmúltat, a kereszténység felvétele előtti időket hivatottak felidézni.
További információk, programok és jegyvásárlás a Bartók Tavasz honlapján.
