A film a rendező-forgatókönyvíró Bárány Krisztián korábbi ismeretterjesztő és történelmi dokumentumfilmjeihez hasonlóan élvezetes és informatív módon, több neves történész és borász közreműködésével mutatja be Mathiász János életét, valamint a dualizmus és az első világégés közötti történelmi korszakot, az akkori szőlőtermesztést és borászkodást.
A végig lendületes, gyönyörű képekkel, illusztrációkkal és látványos animációkkal színesített dokumentumfilm hiánypótló alkotás. Egy olyan ember életébe enged bepillantást, aki nélkül a magyar szőlő- és bortermelés nem tartana ott, ahol ma.
„Abban hiszek, hogy ha az ember egy ilyen munkát készít, abba bele kell raknia a szívét” – fejtette ki a rendező a film bemutatója után. Beszélt arról is, hogy bár a szakma büszke Mathiászra, életútját kevesen ismerik, ismerték. Ezért szükséges az ilyen és hasonló alkotásokat akár rendhagyó történelemórák formájában eljuttatni a fiatalokhoz is. Bárány Krisztián elmondta, Mathiász János igazi példa a mai ember számára, mert szenvedélyes hittel végezte azt, amire született, és volt benne bátorság megtenni a nehezebb lépéseket is.
Az alkotók szeretnék a filmet hazai és külföldi fesztiválokra nevezni és a későbbiekben valamelyik televízióban is bemutatni. A szőlők királyában olyan ismert színészek is közreműködnek, mint Mertz Tibor és Borbiczki Ferenc Jászai Mari-díjas magyar színművészek, Tankó Erika, valamint Bordás Roland, a Nemzeti Színház művésze. A film narrátora Reviczky Gábor Kossuth-díjas színművész.
A filoxéra elleni sikeres küzdelem, 3700 új szőlőfajta
Mathiász János (1838–1921) egykori kassai hivatalnok 1880 és 1899 között Mádon és Szőlőskén is tevékenykedett mint idősebb gróf Andrássy Gyula egykori miniszterelnök, majd külügyminiszter borászati főigazgatója. Mathiász János 1890-ben Kecskeméten is jelentős nagybirtokot vásárolt.
A filoxérajárvány az 1870-es évektől tombolt egész Európában és hazánkban is. Mathiász felvette vele a harcot, óriási mértékű fajtanemesítésbe kezdett kecskeméti birtokán, közel egymillió tőkét nevelt évente. Közel 3700 fajta kötődik a nevéhez, ez a szám egyedülálló a világon, munkássága a világörökség szerves részévé vált, és a Magyar Nemzeti Értéktárba is bekerült.
Még az orosz cár is megkörnyékezte
Az itthoni szőlészetek mellett a világ számos elpusztult szőlőterületére is a szőlőskei (Tokaj-Hegyalja, ma Szlovákia területe) és az immunis homoktalajú kecskeméti birtokokról kerültek a nemesített és egészséges vesszők – többek között az USA, a Krím félsziget, Japán, Új-Zéland, Olaszország, Franciaország, Argentína és Dél-Afrika szőlőbirtokaira.
Így nemcsak megmentette a filoxérajárvány miatt kipusztult hazai szőlőállományt, hanem Magyarország számára is nagy nemzetközi elismerést szerzett. Egy anekdota szerint még az orosz cár is ajánlatot tett neki, hogy legyen a krími szőlőterületek igazgatója, de ő nem vállalta el.
Szőlői Sisit és Ferenc Józsefet is lenyűgözték
Mathiász János nemesített csemegeszőlőivel és boraival több mint kétszáz világversenyt nyert meg. Az 1873-as bécsi világkiállítás a Práterben Ferenc József uralkodásának 25. évfordulóján nyitotta meg kapuit; 26 000 kiállító mutatkozott be. Mathiász közel száz szőlőfajtát mutatott be, standja előtt tömegek fordultak meg. Egy-másfél kilós szőlőfürtjei magát az uralkodót és feleségét, Sisit is lenyűgözték. Mathiász e gyűjteményéért érdemérmet kapott a világkiállításon, ez volt az első nemzetközi sikere.
A Mathiász-boroknak a nemzetközi nagypolitikában is szerepük volt. Egy családi legendárium szerint 1878 nyarán Andrássy gróf azzal bízta meg Mathiászt, hogy a szőlőtelep legkiválóbb nedűiből állítson össze egy válogatást, az úti cél Berlin volt. Andrássy állítólag azt mondta, hogy Mathiász boraival több dolgot el tudott intézni a berlini konferencián, mint bármilyen diplomáciai tárgyalással.
| Szőlőskertek királynője, csabagyöngye, Irsai Olivér, cserszegi fűszeres Magyarországon a Mathiász-fajták mintegy 1500 hektárt tesznek ki, a szőlőskertek királynője a legelterjedtebb itthon és külföldön is. Koch Csaba szőlész-borász, a Magyar Borakadémia elnöke a filmben kifejti, hogy Mathiász keresztezte ki a csabagyöngye szőlőfajtát, amely szülője Magyarország egyik legsikeresebb fajtájának, az Irsai Olivérnek, és nagyszülője a cserszegi fűszeresnek. Ma Magyarországon e két szőlőfajta adja a szőlőterületek több mint tíz százalékát. A Mathiász-fajták együttes területe 14-16 ezer hektárra becsülhető. Szőlőfajtái közül többek között ismert még az Erzsébet királyné emléke, az Ezeréves Magyarország emléke, a Mathiász Jánosné muskotály, a Kecskemét virága és a Vörösmarty Mihály. |
Mathiász a szőlők és borok királya
Arany János szerint Mathiász olyan volt a szőlészetben és borászatban, mint Petőfi a költészetben. Gróf Andrássy Gyula, aki nemcsak főnöke, de közeli barátja is volt, így ír róla: „Mathiász a borok királya, a szőlők fejedelme”, világverő tokaji borait „1848-as honfivérnek” nevezte.
Koch Csaba pedig így fogalmaz a filmben: „Mathiász János munkássága kiváló példa arra, hogy egy parányi országból nagyon egyszerű, elmaradt körülmények közül valaki világhírűvé tudjon válni azáltal, hogy alapos, felkészült munkával, szaktudással egyedülállót alkot, és ezt magas szinten tudja képviselni és menedzselni is.” Katona Csabától, a Magyar Nemzeti Levéltár történészétől pedig megtudhattuk, hogy Vikár Béla néprajztudós a szőlők királyának nevezte Mathiász Jánost.
Mathiász János emlékezete
Dédunokája, Mathiász Gábor évtizedeken át kutatott és dolgozott azért, hogy a kiváló szőlőnemesítő munkásságát minél szélesebb körben megismerje a társadalom. A film az ő ötlete alapján készült, ezt a munkát vitte tovább a film producere, felesége Mathiász Erzsébet Viktória és munkatársai.
Mathiász János nevét iskolák, utcák, Kecskeméten múzeum, valamint egy borlovagrend is őrzi, 2023-ban pedig Tokaj önkormányzata posztumusz díszpolgárrá avatta őt és Mathiász Gábort is. A tokaji Világörökségi Bormúzeumnál emléktáblát avattak neki. Kecskeméten, egykori birtokán pedig ma is szőlészeti munka folyik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ égisze alatt, ahol ma is a Mathiász által nemesített szőlők utódainak gyümölcsét szüretelik.
A film a Mathiász World Wide és a Filmever Stúdió produkciója, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.
Fotók: Filmever Stúdió, Bíró Mátyás
Mathiász János lapban megjelent fotója: Ország-Világ, 1921, 43. szám
| A Filmever Stúdió korábbi filmjeiről |
Egy város vizsgája – dokumentumfilm a soproni népszavazásról | Magyar Krónika
A korábban a limanowai csatát feldolgozó Bárány Krisztián 2022-ben megjelenő filmje a soproni polgárok helytállását idézi fel.
Testközelbe hozott történelem – hiánypótló film az Árpád-ház felemelkedéséről | Magyar Krónika
Árpádok felemelkedése címmel elkészült az első átfogó történelmi ismeretterjesztő film a magyar nép és az Árpád-dinasztia egyedülálló kilencedik századi fel …
