Szöveg: Ferenczi- Bónis Orsolya
Fotó: Máth Kristóf
A Petőfi Irodalmi Múzeumba mindig élmény jönni, lányaimmal többször is megnéztük az előző állandó kiállítást, minden alkalommal órákat töltöttünk el teremről teremre járva a felfedeznivalók bűvöletében. Jó ideje izgatottan vártuk, hogy bő egy év után ismét kinyisson a felújított épület a Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulójára rendezett új állandó kiállítással.
A gyönyörű belvárosi parkban álló, klasszicista Károlyi-palota közel hatvan éve ad otthont a PIM-nek. Bár kétségtelenül számos előnye van a magával ragadó környezetnek, kortárs múzeumi szempontból hátrányt is jelent, hogy a palota nem kiállítóhelynek épült. Ezeket a hátrányokat küzdötték le a felújítás során egyrészt a kert és a közönségforgalmi terek átalakításával, másrészt a kiállítótereknek a műtárgyak megóvásához szükséges páratartalmat és hőmérsékletet biztosító gépészeti rendszerek felújításával.
PIHENŐ- ÉS TALÁLKOZÓPONT
Az egykori palotakertet az ötvenes évek végétől egészen mostanáig kovácsoltvas kerítés választotta ketté, s a kert egyik oldala a Petőfi Irodalmi Múzeum udvaraként, a másik Károlyi-kert néven közparkként működött. A felújítás során elbontották a kerítést, és megszüntették a múzeum udvarának autóparkolóját, hogy az egybenyitott kert immár egységes közparkként átjárást biztosítson az épület felé a környező utcák felől. Nemcsak nagyobb lett a zöldfelület, de a tájépítészcsapat úgy tervezte meg a kertet, hogy harmonizáljon a meglévő parkkal, így sem az udvarba telepített növények, sem a kialakítás nem árulkodik a több évtizedes különválasztásról.
„Ezzel a térrendszerrel a könnyebb megközelítés mellett az volt a célunk, hogy a PIM egykori udvara pihenőés találkozópont legyen a múzeum iránt érdeklődők számára” – avat be az átalakítás koncepciójába Erlitz János közművelődési és marketingfőigazgató-helyettes. Ezt a célt jelképezik az arra járókat feltöltődésre invitáló padok és olvasólámpák is, az épület kapualjának egyik sarkában pedig újonnan nyílt kávézó és bisztró, a másikban múzeumbolt hívogatja az érdeklődőket. Az udvar szervesen kapcsolódik a múzeumhoz, és több pontján is lehetőség van színpad, pódium felállítására szabadtéri rendezvényekhez.
Az épületbe belépve a korábbinál jóval nyitottabb elrendezés fogad, a korszerű belső átjáró és az új látogatói lift egyaránt a vendégek kényelmét szolgálja. A bevezető tér belső boltozatait kibontották, és itt kapott helyet a gyűjtemény eredeti Landerer–Heckenast-nyomdagépe, amelyet 1848 márciusában használhattak is a forradalmi eseményekben. A múzeum rendszeres látogatói az iskolás csoportok, ezért létrehoztak egy olyan vidám, színes zsámolyokkal berendezett teret, ahová a gyerekek az őket kísérő pedagógusokkal a kiállítások bebarangolása előtt le tudnak telepedni, hogy felkészüljenek a rájuk váró élményekre. Az új elrendezéssel összességében olyan átlátható térrendszer jött létre, amelynek köszönhetően a látogatók sokkal egyszerűbben és jobban el tudnak igazodni az épületben és környezetében.
ÚJ PETŐFI-TÁRLAT
A PIM a magyar nyelven írt szépirodalmi emlékek gyűjtőhelye, de mivel a Petőfi Társaság által az 1900-as évek elején alapított Petőfi-ház jogutódjaként jött létre, a költőhöz kapcsolódó gyűjtemény képezi a törzsanyagát, az állandó kiállítása pedig mindig egy Petőfi-tárlat. „Az állandó kiállítás valójában ma már nem jelent állandót, hiszen a modern múzeumi szemlélet szerint nyolc-tíz évente érdemes felülvizsgálni a kutatások, tudományos álláspontok tükrében” – magyarázza a főigazgató-helyettes. Ráadásul a látogatói elvárások is folyamatosan változnak, a Petőfi-kiállítás esetében pedig fontos szempont, hogy a látogatók több mint fele iskoláskorú gyerek, a fiatalok információbefogadási igényei pedig még gyorsabban változnak. Az előző állandó tárlat 2011-ben nyílt meg, így a Petőfi-bicentenárium remek alkalmat adott a megújulásra.
Ahogy felsétálunk az emeletre, rögtön szemben találjuk magunkat az új állandó kiállítás nagy üvegajtajával – ez is az intézmény térszerkezetének egyértelműsítését célzó felújítás eredménye. Az emeleten azt tapasztaljuk, hogy egybenyitással nagyobb alapterületű kiállítóterek jöttek létre, és az időszaki tárlatok termei között is könnyebbé vált az eligazodás. Itt a februárban megnyílt jubileumi Polcz Alaine- és Nemes Nagy Ágnes-kiállítás mellett márciustól a Nádas Péter és Hajnóczy Péter, áprilistól pedig a Cseh Tamás nyolcvanadik születésnapja kapcsán rendezett tárlat lesz látható – mi biztosan visszatérünk minden hónapban a PIM-be, hogy mindent megnézhessünk. Most viszont az új Petőfi-kiállítás felé vesszük az irányt.
„A felújítás utolsó ütemében kezdtük el építeni az új állandó kiállítást, nem volt könnyű időszak, de már nagyon vártuk a nyitást – idézi fel 2022 megfeszített munkával töltött utolsó hónapjait Erlitz János. – Előtte a pandémiás helyzet miatt csak kisebb időszakokra nyithattunk ki, és bár a virtuális térben el tudtuk érni az irodalom iránt érdeklődőket, abban a PIM csapata egyetért, hogy a múzeumot a látogatók teszik élővé.” A tárlatot a kétszázadik évforduló tematikája mellett a sokrétű látogatói elvárásoknak való megfelelés is meghatározta, a nyitást követő hetek pedig be is bizonyították, hogy az embereket valóban megszólította a bicentenárium, örömmel, kíváncsian érkeznek a múzeumba.
KÖZÉPPONTBAN A SZÖVEG
A tárlat nyitó installációja a PIM elődjének, a Petőfiháznak állít emléket. Ebben az első teremben található a legtöbb műtárgy – a kurátorok és muzeológusok meghatározó elképzelése a lehető legtöbb eredeti tárgy bemutatása. Számos más helyen műtárgyvédelmi okokból nemesmásolatokat használnak, a PIM-ben azonban a megfelelő klimatikus viszonyokat teremtő megoldásoknak köszönhetően biztonságban vannak az érzékeny tárgyi emlékek, mint az eredeti verskéziratok, az első kiadású nyomtatványok és az olyan textilemlékek is, mint Szendrey Júlia kismamaruhája. A túl párás és a túl száraz levegő, illetve a túl sok fény egyaránt erőteljesen roncsolná a felbecsülhetetlen értékű tárgyakat. Az álmennyezet alatt a gépészéti rendszerek a látogatók számára észrevehetetlenül végzik műemlékvédelmi szempontból nélkülözhetetlen feladatukat.
Az új állandó kiállítás terei olyan, ma is meghatározó téma- és problémakörökön vezetnek keresztül, mint a kötelék, az áldozat vagy az otthon, s közben a legmodernebb múzeumi eszközökkel ragadják meg és tartják fenn a figyelmet. „Az is jellemzője egy állandó kiállításnak, hogy folyamatosan épül és bővül, az alapján, ahogy a látogatók használják, nekünk is egyre több tapasztalatunk van” – magyarázza a főigazgató-helyettes.
A tárlat a korábbiakhoz képest új koncepcióval az életrajz helyett a költő szövegeire épít. A digitális eszközök és az interaktív felfedezést kínáló megoldások felhasználásával kihelyezett szövegeken keresztül tárhatjuk fel a kiállítás egyes rétegeit, de a kurátorok ránk bízzák, hogy milyen mélységben szeretnénk ezeket megismerni, és mennyi információt fogadunk be belőlük. Mindenképpen érdemes visszatérni is, hiszen többször végigböngészve a kiállítási elemeket új érdekességeket fedezhetünk fel, amelyek több oldalról mutatják be és hozzák közel hozzánk a kétszáz éve született költőt.
Az újjászületett Andrássy-kastély lenyűgöző természeti környezetben áll, az épületben pedig nem pusztán a grófi család élettere elevenedik meg, de a tárlatokat végigjárva a látogató érzelmileg is az Andrássyak megrendítő történetének hatása alá kerül.
Hogyan tükrözi vissza egy pohár bor a készítőjét? Kiérezhető-e a szellem a palackból? Hogy ennek utánajárjunk, Bott Frigyest, a komáromi régió legismertebb borászát arra kértük, válassza ki kínálatából azt a három tételt, ami a legtöbbet árulja el róla.
A festőművész rejtett alkotói arcát is megmutató A képíró – Közelítések Benczúr Gyulához című interaktív kiállításnak otthont adó kúriában a tárlat kurátorával, Páll Evelinnel tettünk látogatást.
Az egykori Kőrössy-villa, immár ResoArt-villa tereit bejárva nemcsak a tervező Kőrössy Albert Kálmán és a Zsolnay család történetét és a historizmus és a szecesszió gondolatvilágát ismerhetjük meg, de a főváros legnagyobb Zsolnay-kiállítását is megcsodálhatjuk.
A nappal együtt kel, a családjáért és a szőlőért él. Másképp el sem tudná képzelni. Ifjabb Márkvárt János igazi szekszárdi lokálpatrióta, s ahogy sokan hivatkoznak rá, egyike az utolsó kézműves borászoknak. Gyűszű-völgyi birtokán örökölt értékekről és jelenbeli megelégedettségről beszélgettünk.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
