„A világon minden a szexről szól, kivéve a szexet. A szex a hatalomról szól” – szinte minden szexualitást tárgyaló online írásban szerepel az Oscar Wilde-nak tulajdonított állítás. Sokat idézik a freudi tételmondatot is:
„Az emberi lény szexuális dolgokban tanúsított viselkedése gyakran az élet egyéb területein tanúsított magatartásának prototípusa.”
Miért ragadtak be ezek a mondatok – azon túl, hogy a szeretkezésről szólnak, ami mindig is érdekelte az embereket? Talán mert részigazságokra mutatnak rá. Többre nem is tudnak, hiszen hiába az ezeréves tudományos fejlődés, a keleti és a nyugati felfogások ismerete, a napról napra jobban dokumentált hétköznapi élet összes tapasztalata,
a szexről még mindig csak részleteiben tudunk beszélni.
Mást mutat magából, ha a társadalomtudomány embere közelíti, más képet ad, ha egy orvos értekezik róla, és megint mást, ha a tizenéves kamasz. Mindegyikőjük igazat mondhat, mindegyikőjük állítása jogos lehet – és bizonyára egyikőjük sem tudja megragadni, miben áll a szexualitás „lényege”.
„Régebben ha egy nőnek szexuális gondjai voltak, nőgyógyászhoz küldték, ha egy férfinak, urológushoz. Csakhogy
ma már tudjuk, hogy a szexuális funkciózavarok hátterében sokkal gyakoribbak az egyéb testi problémák, amelyek a belgyógyászat szakterületéhez tartoznak.
Példaként említhetők az olyan népbetegségek, mint a magas vérnyomás, az elhízás, a cukorbetegség. Ez a tapasztalat hívta létre a szexuális medicina területét, amely interdiszciplináris tudományként megpróbálja integrálni az összes, emberi szexualitással kapcsolatos tudásanyagot” – magyarázza Vizi János jogász, pszichiáter, az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet főorvosa, szexuálismedicina-szakember. Mint mondja, a szexszel foglalkozó tudományterület – lévén medicina – alapvetően az orvoslás tudástárából építkezik, de figyelembe veszi azokat a személyes és társadalmi tényezőket, amelyek formálják szexuális életünket.
„Általánosan elmondható, de a korosodó férfiakra különösen igaz, hogy a szexuális zavarok oka gyakorta kevert: van testi komponense, például a magas vérnyomás, és társulhat hozzá valamilyen lelki frusztráció vagy párkapcsolati konfliktus. Ezek a tényezők összegabalyodnak aztán:
ha egy férfinak merevedési zavara van, hamar lehetnek önértékelési gondjai, vagy éppen megkérdőjeleződhet a házasságában betöltött szerepe.
Innentől már spirálba kerül, amiből nehéz egyedül kiugrani” – magyarázza a szakember. Szerinte igenis bölcsesség rejlik a klisévé kopott szólásban, miszerint
a szex nem az ágyban kezdődik.
Arról viszont, hogy valójában hol kezdődik, vagyis mi minden kell a szexuális vágy kialakulásához, senki nem tud pontos információt adni. Hiába is kutatnánk, hogy az idők kezdetén a szex iránti vágy teremtette meg a szerelmet, vagy a szerelem a libidót. „Az epigenetika tisztázta, hogy a »nevelés vagy környezet« vita eredeti kérdésfeltevése téves, mert testünk, elménk, társadalmunk, környezetünk és megannyi más terület együtt, egymásra hatva formált olyanná bennünket, amilyenek ma vagyunk. Vagyis genetikai állományunkat, az agyunk működését formálták a szokásaink, és fordítva is igaz ez” – avat be Vizi.
Bármelyik szakterület felől közelítenek a kérdéshez, a kutatók abban egyetértenek, hogy
a szexre szükség van. Segít testi-lelki jóllétünk megteremtésében, mélyíti a párkapcsolati kötődést, s az egyénre gyakorolt kedvező hatásai révén a közösségi együttélés szempontjából is fontos.
„A szex egy normális kapcsolatban nem élvhajhász szobatorna, hanem sokkal több annál” – hangsúlyozza a szakértő. Tanulmányok sora bizonyítja, hogy a kielégítő szexuális élet jó hatással van a vérnyomásszintre, erősíti az immunrendszert, segíti az érrendszer megfelelő működését, javítja az alvásminőséget, az orgazmusnak pedig fájdalomcsökkentő tulajdonsága is ismeretes. „A szeretkezés pozitív hatást gyakorol a testre, tartós elmaradása pedig negatív következményekkel jár, elsődlegesen a nemi szervek működésére. A férfiaknál a legegyértelműbb ez: nyugalmi állapotban a hímvessző oxigénhiányos állapotban van, merevedéskor viszont friss oxigén kerül belé. Merevedés hiányában a szövetek sorvadni kezdenek, és bizonyos idő után visszafordíthatatlanul átalakulnak.
Mindkét nemre igaz az, hogy akinek kielégítő a szexuális élete, annak átlagosan öt évvel is meghosszabbodhat az élete”
– osztja meg a kutatások eredményét a szakember.
Sokan nem tudják, hogy nemcsak a férfiak, a nők szexuális vágyát is a tesztoszteron szintje szabályozza, bár nem azonos módon. A
nők szexualitására közismerten jellemző a ciklikusság,
és ez nem csak a menstruációban ragadható meg. Akár egyetlen aktus izgalmi görbéjét vizsgálva világossá válhat, hogy a férfiaknál általában a vágy kialakulásától az izgalmi fázison és a platón át egyenes út vezet az orgazmusig, majd az azt követő ellazulásig, a nők viszont jóval több hullámgörbét járnak be a kielégüléshez vezető folyamatban. Az is tény, hogy
a nők szervezete inkább az érintésre, a férfiaké a vizuális ingerre reagál, a vágykeltés ideális módja tehát különbözik.
Fontos látni, hogy a férfi-női különbségekről csak statisztikai átlagok nyomán beszélhetünk, mert mindkét nem nagyjából húsz százaléka eltérően működik, mint a neme alapján feltételezhető lenne. Egyszerűen szólva: a szexben is vannak „inkább férfiasan” működő nők és „inkább nőiesen” működő férfiak. Az azonban közös bennük, hogy nemcsak testük, de pszichéjük is vágyik a kielégítő szexuális életre. A tudomány e józan megfigyelést több ízben alátámasztotta: a koronavírus-járvány második évében például olasz kutatók megállapították, hogy a lezárások alatt azok,
akik rendszeresen éltek szexuális életet, kevésbé voltak stresszesek, és depressziós tünetek is ritkábban alakultak ki náluk.
A szexet nem érdemes kizárólag egyéni szinten vizsgálni. A szeretkezéshez vezető interakciók visszahatnak viselkedésünkre, erősítve nemcsak énképünket, de párkapcsolatunkat is. Egy, a Personality and Social Psychology Bulletinben megjelent 2017-es kutatás arra mutat rá, hogy ezt a pozitív hatást nem is feltétlenül maga a szexuális együttlét, hanem a kölcsönös vonzalom kifejezése hozza magával: már az ölelések, csókok, cirógatások is hozzájárulnak ahhoz, hogy jól működő kapcsolatunk legyen. Ugyanezen tanulmány készítői idézik azt a vizsgálatot, mely bizonyította, milyen kardinális tényező a szex az emberek általános jóllétében: e téren a legalább heti egyszer, illetve a ritkábban mint havonta szexuális életet élők között nagyobb különbség mutatkozik, mint az évente 75 ezer, illetve 25 ezer dollárt kereső emberek között.
„A szexuális edukáció nagy hibája – nemcsak nálunk, de a világ jó részén –, hogy többnyire a nem kívánt terhességre és a szexuális úton terjedő betegségekre koncentrál. Nem arról beszélünk, miért jó és fontos a szex, és nem is ismertetjük meg a fiatalokkal, milyen jelentős része ez az életünknek. Így aztán generációk nőnek fel tévképzetekkel” – mondja Vizi János.
Tapasztalata szerint az emberek jelentős hányada nincs is tisztában azzal, hogy a szex tanulható.
„Mai tudásunk szerint az embereknek nincsenek a szó szoros értelmében vett ösztöneik. Mint minden más, a szexualitás is döntően tanult dolog; azt, hogy mit, miképp illik és hogyan jó csinálni, minden embernek magának kell megtanulnia. Ez egyrészről nehéz, mert amit nem tanulunk meg, azt nem vagyunk képesek alkalmazni, és nem könnyű egy olyan területen biztos információt szerezni, amit ezernyi tabu övez. Másrészről örülhetünk is annak, hogy a szex tanulható, mert ez azt jelenti, hogy mindenkiből lehet jó szerető – akár hetvenévesen is. Sokan nem veszik észre, hogy minden életkorban megvan rá a lehetőségük, ezért akár a kapcsolatukról is lemondanak a rossz szex miatt. Pedig ha egy kis erőt, munkát, energiát fordítanának erre a területre, sokat javíthatnának az életükön. Régi tapasztalat a szakmánkban, hogy az a párkapcsolat, amelyben minden rossz, csak a szex jó, stabilabb, mint az, amelyikben minden jó, csak a szex pocsék. Ez persze nem azt jelenti, hogy kizárólag a szexszel kell foglalkozni, de fontos a tanulás.”
