„Az álomszuszék egy közismert, ma inkább kedveskedő, de egyszerre rosszalló kifejezés elsőként a 18. században bukkant fel, a túl sokat alvó ember jellemzésére. A népnyelv a negatív tulajdonságok kifejezésére olyan szókapcsolatokat hozott létre, melyeknek utótagja valamilyen tárolóeszközre utal. (Ezen logika mentén jött létre például a »méregzsák«, »szentfazék« vagy a »szemétláda« kifejezések is). De mi is az a szuszék és mit tároltak benne eredetileg?” – olvasható a Néprajzi Múzeum Tihanyi Anna muzeológus által írt Facebook-posztjában.

A bejegyzésből kiderül, hogy a kifejezés második tagja, a szuszék egy szlovák eredetű szó (susek), ami leggyakrabban liszt- vagy gabonatároló ládát (más néven hombár) jelentett. A szerző megemlíti, hogy a szuszék jelentései előfordulhattak más gabonatartóként elkerített zug vagy építmény értelmében is. Nem pontosan ismert, hogy mióta használnak ácsolt láda formájú szuszékot, de a tárgytípus egész Európában elterjedt volt, eredetileg ruhás ládaként és koporsóként. A magyar parasztságnál már a 14. században megjelentek, elsősorban az értékes ruhák és textilneműek – a menyasszony hozományának – tartására szolgáló ládákként, melynek elnevezése a „szekrény” volt (a latin scrinium származékaként) – írják. Kiemelik, hogy a nyelvhasználat követte a funkció menti szétválasztást: a vésett díszítésű, kisebb méretű, ruhatárolásra használt ácsolt ládát szekrénynek, míg a gabonatároló, nagyobb méretű, sokszor díszítetlen ládát szuszéknak nevezték. Megjegyzik, hogy szuszéknak nevezhették még azt az egykor ruhatárolásra használt díszes ácsolt ládát is, amely akár egyik generációról a másikra elvesztette státuszát, ezért gabona- vagy más élelem tárolására kezdték használni. Ez a funkcióváltás a 19. századtól az asztalos készítésű tulipános ládák elterjedésével indult el. A 20. század elején az ácsolt ládákban már nem feltétlenül tartottak gabonát, hanem egyéb élelmiszert, ruhaneműt is tárolhattak – derül ki a posztból.

Hangsúlyozzák, hogy az általában ácsolt ládára használt szuszék kifejezés nem terjedt el az egész magyar nyelvterületen; Észak- és Kelet-Magyarországon, Erdélyben volt ismeretesebb, a Dunántúl nagy részén viszont nem használták. A szuszék kifejezés később a műkereskedelemben vált használatossá az ácsolt láda megnevezésére.

A Néprajzi Múzeum Bútorgyűjteményében több szuszéknak nevezett, egykor gabonatárolásra, vagy ruha-, később pedig más holmik tárolására használt ácsolt láda is megtalálható. A nyitóképen látható szuszékot Harmacon a 20. század elején használták, melyben az emlékezet szerint ruhaneműt tartottak – zárja a bejegyzést a szerző.

Ácsolt láda (szuszék), Bútorgyűjtemény
Gyűjtő és gyűjtés ideje: Csilléry Klára, 1969
Használat: Harmac (ma Szlovákia), 20. század eleje
NM 69.146.3