A gyermekeket ért bántalmazási ügyek egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a katolikus egyházban, Ferenc pápa pedig mindig határozottan kiállt az áldozatok mellett. A Vatikánban milyen változások mentek végbe az esetek kapcsán?
A Szentszék már a kétezres évek elejétől – tehát Ferenc pápa előtt – hatalmas alakuláson ment keresztül, nemcsak a megszólalások és az áldozatokkal való találkozások, hanem a jogalkotás terén is. 2019-ben megjelent egy nagyon fontos pápai dokumentum, majd 2020-ban ideiglenes hatállyal egy sorvezető (vademecum) az egyháziak által elkövetett szexuális abúzusok és egyéb hasonló cselekedetek szankcionálására. Utóbbit felülvizsgálták, és a megújított dokumentum már nemcsak az elkövetők, hanem a fegyelmi elöljárók és a felsőbb szervezetek nagyobb felelősségét is hangsúlyozza. A másik lényeges változás, hogy az egyházi törvénykönyvet is olyan kiegészítésekkel látták el az elmúlt években, amelyek az egyházon belül a világiak szankcionálását is lehetővé teszik.
Magyarországon a szerzetesi közösségek együttműködve hozták létre az Emberi Méltóság Stratégiát. Hogyan kezdődött a közös munka?
Hazánkban az egyébként jogilag teljesen önálló szerzetesrendeket az úgynevezett női és férfi elöljárói konferencia fogja össze, ezek közös irodája segíti elő a rendek közötti együttműködést. A szerzetesrendek külön-külön már sok tekintetben eredményesen dolgoztak azon, hogy a rendi fenntartású intézményekben a gyermekek és a sérülékeny felnőttek biztonságban érezhessék magukat, de közös célként fogalmazódott meg, hogy együtt lépjünk tovább. Ennek eredménye az Emberi Méltóság Stratégia. A nagy ívű munkát a gyermekvédelmi szakember Rudan Mária fogta össze, a szakterületek képviselői gyermekvédelmi, jogi és pszichológia-lelkigondozás fókuszú munkacsoportokban dolgoznak.
A stratégia rendkívül tág területet fog össze.
Igen, a célunk nem egy kizárólagosan esetkezeléssel foglalkozó csoport létrehozása volt, hanem egy olyan átfogó szemléletformálás, amelynek része az alapvető antropológiai, teológiai gondolkodás, prevenciós hozzáállás, a biztonságos terek megtermtése.
Átfogóan gondolkodtunk: az egyházi személyek, egyházi körben dolgozók által elkövetett szexuális cselekmények szűk terület ahhoz képest, hogy a stratégia minden olyan helyzetre vonatkozik, ami aszimmetrikus vagy hatalmi helyzet – ilyen értelemben például az a vezetői-beosztotti viszony az egyházi munkahelyeken, de foglalkoznunk kell például a diákok közötti bullying jelenségével is.
A cél, hogy minden egyházi személy, munkatárs, önkéntes, tanuló, ellátott olyan módon működjön, hogy az a másik számára elfogadható legyen, és ne sértsen határokat.
A határsértés fogalma milyen területekre vonatkozik?
Azt akarjuk elérni, hogy senkivel ne történhessen olyan, ami sérti az emberi méltóságát és az ebből kifolyólag meghatározható komfortzónáját úgy, hogy abba nincs beleszólása. Vannak aktív helyzetek, mint a gyermekeket ért bántalmazási ügyek, és vannak – főleg a gyerekvédelmi vonatkozásban – passzív helyzetek is, amikor a határsértés az elhanyagolást jelenti, hiszen az emberi méltóság tiszteletéhez tartozik, hogy ami a másiknak jogos szükséglete, ahhoz hozzájusson.
Milyen konkrét tevékenységeken keresztül valósítják meg a stratégiát?
Fontos lépés a vatikáni know-how meghonosítása Magyarországon, hogy a gyermekvédelmi gondolkodás és képzések erre épülhessenek. Terveink szerint a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán a jövő tanévtől elindul a legmagasabb szintű ilyen jellegű képzés, amely a római Gregoriana Pápai Egyetem tananyagát teszi elérhetővé. Dolgozunk a jó gyakorlatok gyűjteményén és a gyerekek és a szülők részvételi jogának biztosításán és megerősítésén. Központi sztenderdek létrehozásával sorvezetőt adunk ahhoz, hogy mire kell figyelni a szabályzatalkotáskor. A szakmai segítőbázis pedig azon szakembereket tömöríti az iskolapszichológustól a jogászig, akik a különböző helyzetekben segíteni tudnak. A közös munka szervezeti kereteinek kialakítása jelenleg ott tart, hogy egyes munkatársak dedikáltan foglalkoznak az üggyel, de távlati cél, hogy a szerzetességen belül egyfajta önálló szervezetté válhasson.
Milyen képzéseket szerveznek?
Képzési csomagokat hozunk létre, hogy minden célcsoportot a legmegfelelőbben készíthessünk fel. A trénerképzés során például arra készítjük fel a jelentkezőket, hogy saját intézményükben legyenek az ügy előmozdítói. A Bartimeus képzés a szerzeteseknek, szerzetesek körében dolgozóknak szól, minden alkalommal egy témát – például az ügy egyházjogi vonatkozásait vagy a felismerési helyzeteket – járjuk körül. Akkreditáció alatt van egy rövidebb, harmincórás képzésünk az alaptémákról, a bántalmazás jeleiről, a felismerésről, a jelzőrendszerről, az áldozattá válásról. Az ismeretátadás mellett a szemléletformáló hatás is jelen van: olyan helyzetek is kialakulnak, hogy valamelyik résztvevő rájön, hogy ő maga is átélt már valamilyen határsértést, és emiatt abba akarja hagyni a képzést. Sokszor olyan falakat kell magukban ledönteniük, ami kíséréssel könnyebben sikerül.
Az eddigi tapasztalatok alapján mennyire sikeres a szemléletformálás?
Nagyon sokat alakult, egyre inkább a nyitottság a meghatározó, szemben az elmúlt évtizedben jellemző ellenállással. Ahogy kiderültek a konkrét, fájdalmas esetek, egyre többen érezték szükségét, hogy tegyenek valamit a megelőzésért. Közben maga az egyházi szabályozás is egyre szigorodott és egyre erősebbé vált a társadalmi nyomás is. Ezek együttesen segítettek elindítani a gondolkodást.
A bullying aktuális probléma az iskolákban. A diákokat hogyan vonják be a közös gondolkodásba?
A diákműhely-foglalkozásokon a saját helyzetükből kiindulva például az önsegítés lehetőségeit vizsgáljuk. A bullying helyzeteket illetően soha nem elég csak a felszínt kezelni, mindig mögé kell nézni ahhoz, hogy megoldjuk a problémát.
A szexuális abúzusról is több esetben kiderült, hogy ami történt, az hatalmi struktúrák következménye – és ennek megfelelően kellett volna kezelni, de annak idején félrekezelték.
A bullying oka is lehet az adott gyerekközösségen belüli hatalmi viszonyulás, amelynek megváltoztatásával a probléma is megoldódik. Fontos, hogy ezekben a helyzetekben a mögötte lévő viszonyrendszert, folyamatokat próbáljuk meg fölfedezni a hosszú távú megoldás érdekében. Pozitív fejlemény, hogy mindenki jóval tudatosabbá vált, de az iskolarendszer egyre eszköztelenebb. E téren is megújulás szükséges, hogy a pedagógusok úgy tudjanak a gyerekekkel, szülőkkel, kollégákkal egyenrangú partnerként megszólalni, hogy súlya is legyen a szavuknak, mindamellett helyén is legyen az, ahogyan beavatkoznak.
A kiemelt kép forrása: MTI
