1882. december 16-án született Kodály Zoltán, a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője, a tudományos népdalgyűjtés kiemelkedő alakja, az ifjúság zenei neveléséért elkötelezett zenepedagógus. Sokoldalú személyisége, csodálatosan összetett életműve a mai napig meghatározó a kultúra és a pedagógia területén. Születésének évfordulója alkalmából olyan gondolatait gyűjtöttük össze, amelyek egyszerre nyújtanak ihletet és melengetik a lelkünket.
„A zene rendeltetése: belső világunk jobb megismerése, felvirágozása és kiteljesedése. A népek legendái isteni eredetűnek tartják. S ahol az emberi megismerés határait érjük, ott a zene még túlmutat rajtuk, olyan világba, melyet megismerni nem, csak sejteni lehet.”
Útközben az igazi – vendégségben Szvorák Katalin népdalénekesnél | Magyar Krónika
Olvassa el Szvorák Katalin népdalénekes gandolatait Kodály Zoltánról!
„A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele: lelki vérszegénységben él és hal. Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be.”
„Mondd meg nekem, mit dalolsz, megmondom, ki vagy. A bennünk továbbrezgő dallamok és foszlányaik olyat vallanak felőlünk, amit semmi lélekelemzés nem hoz felszínre. Bevilágítanak a lélek rejtett zugaiba, ahova másképp nem férkőzhetünk.”
Kilenc magyar zene, ami megihlette a jazz nagyjait | Magyar Krónika
Bartók és Kodály, Ligeti György, Lehár-operett, népdalok és cigányzene rendhagyó külföldi interpretációit válogattuk össze.
„Szentnek kell tartanunk a gyermek érintetlen lelkét: amit abba ültetünk, minden próbát kiálljon. Ha rosszat ültetünk bele, megmételyezzük egész életére.”
„A zene az életnek olyan szükséglete, mint a levegő. Sokan csak akkor veszik észre, ha már nagyon hiányzik.”
„Vegyük komolyan a gyermeket! Minden egyéb ebből következik. […] a gyermeknek a legjobb éppen elég jó.”
Egyszerre énekelni és félni nem tudunk | Magyar Krónika
Hazay Annamária Kodály gyönyörű koncepciójának és gazdag repertoárjáról, amiből ma is bőven tudnak meríteni az anyák.
„Olyan kevesen vagyunk, hogy a műveletlenség luxusát nem engedhetjük meg magunknak.”
„Lehet élni zene nélkül is. A sivatagon át is vezet út. De mi […] azt akarjuk, hogy az ember ne úgy járja végig élete útját, mintha sivatagon menne át, hanem virágos réteken.”
„Arra a kérdésre, hogy mikor kezdődjék a gyermek zenei nevelése, azt találtam felelni: kilenc hónappal a születése előtt. Első percben tréfára vették, de később igazat adtak. Az anya nemcsak testét adja gyermekének, lelkét is a magáéból építi fel. […] még tovább mennék: nem is a gyermek: az anya születése előtt kilenc hónappal kezdődik a gyermek zenei nevelése.”
Az igazság jellegzetes szövete – interjú Bereményi Gézával | Magyar Krónika
Olvassa el, miért ragadt meg annyira Bereményi Gézában Kodály gondolata az élet és a karrier megkülönböztetéséről!
„[A]z első benyomások a legmaradandóbbak, már amit hatéves koráig hall a gyermek, sem irtható ki belőle később. […] Milyen más lehet ez még, ha legkisebb koruktól benne nőnek fel. Ha a kisgyermek fogékonysága és daloló kedve nem hever évekig parlagon. Ha védőoltást kap a mindenfelől rátóduló zenei selejt mikróbái ellen. Ha nem mint egy idegen nyelvet kell tanulnia zenei anyanyelvét, hanem benne él zsenge korától fogva.”
„Pár hangnyi dallamok, mintha kőbe vésve állták volna századok viharát.”
„Az általános iskola célja: a teljes embert megalapozni. Zene nélkül nincs teljes ember. […] Jó mérnök, vegyész stb. lehet valaki, ha tizenöt éves koráig rá sem gondol. De zeneértő nem lehet, ha hatéves korában (s játékosan még előbb) nem kezdik rendszeresen nyitogatni-gyakorolni a fülét. […] A zene ügye az általános iskolában nem is a zene ügye elsősorban. Közönségnevelés = közösségnevelés.”
Arc a név mögött – Bárdos Lajos | Magyar Krónika
Hogyan versenyzett Bárdos Lajos téglát pörgetésban Kodállyal és hogyan vált csapata tagjává?
„Minden népnek van egy sereg népdala, amely oktatásra kiváltképpen alkalmas. Ezeket jól kiválogatva, a népdal lesz a legmegfelelőbb tananyag, hogy rajta a gyermekeknek az egyes zenei elemeket bemutassuk és tudatosítsuk ezeket. […] Mielőtt más népeket akarunk megérteni, magunkat kell megértenünk. Semmi sem alkalmasabb erre, mint a népdal. És az idegen országok népdalainak megismerése a legjobb út az idegen népek megismeréséhez. Mindezen fáradozások végcélja abban áll, hogy a tanulókkal megismertessük és megszerettessük a múlt, a jelen és a jövő klasszikusait.”
„Mit kellene tenni? Az iskolában úgy tanítani az éneket és zenét, hogy ne gyötrelem, hanem gyönyörűség legyen a tanulónak, s egész életére beleoltsa a nemesebb zene szomját. […] Sokszor egyetlen élmény egész életére megnyitja a fiatal lelket a zenének. Ezt az élményt nem lehet a véletlenre bízni: ezt megszerezni az iskola kötelessége.”
Kiemelt fotó forrása: Fortepan / Kutas Anna
