Szép fiatal lány hasal a padlón, és elmélyülten fest…, illetve talán nem is annyira elmélyülten. Mert a bal kezével alig észrevehetően fityiszt mutat az őt fényképezőnek, vélhetően a bátyjának. Ma már lehetetlen kideríteni, mennyire volt tudatos a mozdulat, de a családtagok, akik jól ismerték a lányt, hajlanak rá, hogy az volt.
A jeles néprajzkutató, Györffy István lánya, Anna egyike volt azoknak a tehetséges és modern fiatal nőknek, akik a két világháború közötti Magyarországon tanulni és dolgozni akartak. Pénzt keresni, önállósodni és legalább ennyire megvalósítani önmagukat. Ezen belül voltak köztük olyan alkotó fiatal nők, akik ismerték, értékelték és alkalmazták a népművészet kincseit, miközben rabul ejtette őket az új és látványos irányzat, az art deco. Mallász Gitta, Dallos Hanna, Zsindelyné Tüdős Klára, Lukáts Kató és a többiek, köztük Györffy Anna, egyszerre őriztek és újítottak, hidat képeztek hagyomány és modernitás között. Jó, hogy életművüket ma újra felfedezik a kiállítók és a közönség. (Mi is írtunk róluk!)
Egy magyar nő, akiért Juliette Binoche rajong – Mallász Gitta | Magyar Krónika
Világhírű spirituális tanítás, angyali üzenet, négy barát, két szövetséges alkotó. És a második világháború okozta tragédiák sora. Mallász Gitta Világ Igaza …
A fiatalkori portrékról ránk néző lány mintha Turay Ida nővére lenne. Ismerősen szép arcú, mégis komolyabb és elmélyültebb, mint a korszak híres komikája. A családban Pannunak hívták, és Erdélyben, az idilli és természetközeli Szucságban született, ott is nevelkedett, később oda járt vissza a birtokukon szép gazdaságot működtető nagyszülőkhöz. Nem messze van onnan Méra, annak híres viseleteit nagy kedvvel rajzolta a fiatal lány.
Érdekes epizód az élettörténetben, hogy az első világháború után őt is kivitte Hollandiába az Országos Gyermekvédő Liga, ahol jómódú, művelt és szerető nevelőszülőknél lakott egy rotterdami villában. Tanult zongorázni, franciául és flamandul, a kapcsolat olyan szorossá vált, hogy Moll van Charantéék készek voltak örökbe fogadni a kedves és tehetséges gyereket. Ám erre nem került sor.
Apjától sok segítséget kapott tanulmányaihoz, különösen, amikor a népviseleteket rögzítette, ám a tudós nem akarta, hogy lánya a Képzőművészeti Főiskolára (korábbi nevén Mintarajziskola) menjen, inkább háztartási továbbképzésre küldte. Ahol az öltözködés, a divat is szóba került sok egyéb mellett. Panni a legendás Iparrajziskolában képezte tovább magát, divattervezést is tanult, és részt vett a magyaros divatot előtérbe állító pályázatokon. Díjazták estélyi, iskolai és délutáni ruhákhoz készített terveit, dolgozott divatlapoknak, női újságoknak. Ő maga is nagyon jól öltözködött. Maga tervezte a darabokat, ezeket ügyes kezű édesanyja varrta meg a lányának.
Húszéves volt, amikor sikeresen pályázott meg egy állást a Goldberger Textilgyárhoz. Felvették textilminta-rajzolónak, és tagja lett egy roppant kreatív és sikeres csapatnak, egy igencsak prosperáló és haladó szellemiségű tervezőirodában. Textileken kívül a lányok terveztek ruhákat és plakátokat, sikeresek és jól fizetettek voltak, még a főnöküket is szerették.
Idilli állapot, és mindehhez hamarosan megtalálta élete párját, a jómódú erdélyi családból származó közgazdászt, Farkas Ferencet, aki valóban társa volt egy életen át. Farkas örökrésze tekintélyes részét a magyar kultúra pártolására fordította, elsősorban míves könyvek kiadására. Elkötelezetten támogatta a népi írókat, és a világháború utáni demokratikus kísérlet meghatározó parasztpárti gazdaságpolitikusa volt, de a kommunista hatalomátvétel után visszavonult a közélettől. Az OTP egyik részlegének vezetője lett, ő hozta létre az iskolások körében népszerű takarékbélyeg-rendszert. Az 1956-os forradalomban rövid időre újra bekapcsolódott a politikába: Bibó Istvánnal együtt államminiszterré választották a forradalmi Nagy Imre-kormányban.
A házaspár Szentendrén, a Bükkös-patak partján vett egy akkor még vadregényes telket, ahová az őzek is bejártak. Egy darabig nyaralónak használták a felépített házat, majd az lett az otthonuk, ahol két kisfiuk, Ferenc (Fetó) és Ádám nevelődött.
F. Györffy Anna már a harmincas években elkezdett illusztrálni, az ötvenes évektől ez vált fő tevékenységévé.
Emlékezetes mesekönyvek sorát rajzolta meg nekünk, köztük a leghíresebbet, a mai gyereknek is ismert Mosó Masa mosodáját.
Generációk nézegették a szekéren ülő családot, a kesztyűben lakó pockot, békát, hangyát és a faágára száradni fülüknél fogva felcsíptetett nyuszikat. Ő rajzolta meg Pöttyös Pannit, Csizmás Kandúrt és a Dörmögő Dömötör két helyes kis medvebocsát, illusztrálta Benedek Elek, Zelk Zoltán, Szabó Magda, Nemes Nagy Ágnes gyermekeknek írt műveit.
Megannyi diafilmet is készített, gyakran váltogatva az alkalmazott technikákat.
Tervezett papírjátékokat, a ma gyakran és sóvárogva emlegetett öltöztethető papírbabákat, leporellót, ház alakú naptárat, és még mi mindent! Játékos kedve néha belopta a rajzokra gyerekei kisszékét, az újságpapír csákón pedig az éles szemű olvasható megláthatta a Györffy nevet. Szerény volt, derűs, kedves és szeretnivaló. Előbb megszépítette, majd megörökítette maga körül a világot.
Unokái emlékezetében leleményes, melegszívű és nevetős nagymamaként maradt meg, aki ugyanolyan zsebes kötényt hordott, mint Mosó Masa, kötni, horgolni, hímezni, gyöngyöt fűzni tanította őket, jópofa rajzos leveleket írt, papírból bababútort, ünnepekre szászrégeni kávétortát készített, hozzá tele volt játékossággal és figyelemmel. Széles baráti körükhöz tartozott Sárközi Márta, Szabó Lőrinc, az Illyés és a Németh házaspár, és sokan mások. Idősebb fia, Farkas Ferenc agrárszakember lett, és a magyar lóversenysport egyik jelentős alakja, kisebbik fia, Ádám Kossuth-díjas szobrászművész.
Még dédunokái is melegedhettek a szeretetében. Szép családi gesztus, hogy unokái összefogásából született meg néhány éve az életét alaposan és élvezetesen bemutató könyv, a Mosó Masa és barátai, amely a Petőfi Irodalmi Múzeumban születése centenáriumára rendezett kiállításhoz készült (írta Farkas Judit Antónia, tervezte Farkas Anna).