Annyira kézenfekvő, hogy éppen ezért nehéz műfaj a karácsonyi lemez. Előbb-utóbb adja magát, hogy legyen egy ilyen is annak, aki a zenében mozog. Üdítően hatni, felrázni, megállítani, a zenének szentelt érző hallgatásra inspirálni a karácsonyi lemezek mezőnyében végképp nem egyszerű. Akarva talán nem is lehetséges.

Aki ismeri, figyeli a 2020-as A Dal döntőjéig jutott, saját dalokkal, magyar és más kultúrák népdalaival önálló, többszólamú hangzásvilágot teremtő Napfonatot, biztosan tudja, hogy Szalay Heni, Szarka Anita, Tóth Eszter, Tóth Orsi és Volkova Krisztina ötösfogatából egy dolog biztosan hiányzik: a görcsös akarás.

Decemberben az Európa legjobb világzenei lemezeit minden hónapban listázó World Music Charts Europe a 11. helyre repítette a nyáron megjelent anyagot (Harmatcseppben él a világ bennem), Advent harmadik hétvégéjére pedig máris megérkezett a friss karácsonyi lemez, az Égből, fényből. Bent is ragadt a lejátszóban. 

Moszkva környékén egy ortodox kolostor mellett álltam egyszer úgy, földbe gyökerezve, ahogyan a Napfonat karácsonyi lemeze a hangfal mellé húzott, mint valami mágnes. Férfikórus énekelt, csak halk morajlásként szűrődött ki a hang az orosz télbe, mégis percekre kirántott a valóságból, amit a szláv polifonikus zenei tradícióból élőben megtapasztalhattam. „Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az összhang állapotában” – mondtam fel magamnak Weöres megfelelő passzusát, még éppen lekattintottam egy galambokat etető szerzetest is aztán, mert kényszert éreztem, hogy a legtöbbet elvigyem ebből az időn kívüli néhány tört pillanatból.

Ezt az emléket, az időn kívüliség élményét idézte fel a Napfonat lemeze, valami hasmeleg bizsergést. Eugene T. Gendlin filozófus, pszichoterapeuta homályos zónának nevezi azt a helyet, ahol a nevezhetetlen lakik bennünk.

A megértetten, a megérzetten túli jelentések. Mindaz tehát, ami gondolati úton, de még érzéseink felismerésén, tudatosításán keresztül sem hozzáférhető. A karácsony titka bizonyosan itt lakik. Ide kell eljutnunk önmagunkban ahhoz, hogy a fény, az emberré lett Isten születésének misztériumához kapcsolódni tudjunk. 

Fotó: Veres Anita, Határtalan Képzelet

Ahogyan a Napfonat korábbi lemeze a koncepció szerint a négy őselemhez való kapcsolódás érzékenyítését segítette perkusszív hangzással erősítve a női hangok erejét, úgy az Égből, fényből is terápiás segédletként hat ehhez a magunkba merüléshez. A hangzás ezúttal még gazdagabb: citera, ír buzuki, gitár, fuvola, furulya és zongora támasztja meg az a cappella összhangot. 

Ahogyan a Napfonat tagjai maguk is érzékelik, elmondják: nagy igény van manapság az énekhang gyógyító erejére. Van egy sejtésem – ez az igény csak nőni fog a jövőben. A Napfonat karácsonyi lemeze jó eséllyel visszatérő kedvenc darab lehet minden adventben azoknak, akik rátalálnak. Ők lehetnek azok, akiket akár a várakozás új rítusaira inspirál ez a szép szövetű hanganyag, és már lobogó tűznél éri őket az év legsötétebb napja a betlehemi jászolig vezető rázós úton, az utolsó kanyarban.