„Nagyjából 200 éve állnak már ezek az épületek, melyeket a tulajdonosok 1970-ig folyamatosan laktak is. Főként ennek köszönhető, hogy a műemlékegyüttes elemei ilyen szép állapotban megmaradtak” – meséli Lasits Anita, az Őrségi Népi Műemlékegyüttes munkatársa a Szalafőn található skanzenről.
1970 környékére azonban kezdett elnéptelenedni a településrész, ezért döntött úgy a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, hogy a régi épületek megóvása érdekében megvásárolja a három portát mind a tíz épülettel, a közel négyezer négyszögöles területtel, gyümölcsössel és vízgyűjtő tavakkal együtt.
A cél az volt, hogy minden maradhasson a régiben: az eredeti formákat megtartva felújították az épületeket, az építéskori funkcióknak megfelelően berendezték őket, hogy egy szabadtéri néprajzi múzeum jöjjön létre Szalafőn. Ezzel törekvéssel, hogy egy egész épületegyüttesről koncepcióban kell gondolkodni, és úgy megőrizni az utókornak, Vas megye akkor országosan követendő példát mutatott.
A területen a lakóházak és pajtaépületek mellett megtekinthetők olyan különlegességek is, mint a füstölőház, mely egyetlen nagy méretű fűthető helyiségből áll, és nagyjából a mai konyhának felelt meg. Az egyszerű berendezésű épületben kényelmesen elfért a nagycsalád minden tagja, így betöltötte a közösségi tér funkcióját is. De megnézhetünk egy emeletes kástut, azaz kamrát is. „A részben nyitott, kétszintes kamraépületben tartottak régen mindent: lisztet, gabonát, bort, sonkát, húsokat és még a kacatokat is” – meséli Lasits Anita a mutatós épület eredeti funkcióiról.
Kiemelt fotó: Őrségi Népi Műemlékegyüttes
