Számtalan formában ünnepeljük Petőfit a bicentenárium évében, miközben rendszeresen felmerül a kérdés, mit is tudunk valójában kezdeni az örökségével a 21. században?
Úgy érzem, a legfontosabb kulcs Petőfi Sándorhoz, hogy az őt körülvevő falakat, a szoborszerűségét lebontsuk. Ha belegondolunk, az első hozzá fűződő élményeinkhez valamilyen kötelező jelleg kapcsolódik, miközben Petőfi minden volt, csak nem kötelező. Ő a szabadságnak, a szabad alkotásnak volt a hírnöke. Ha rágondolok, egy fiatal fiút látok, aki mindenkor kiállt a szabadságért, és aki ma is példakép tud lenni mindannyiunk számára. Fantasztikus tehetséggel volt megáldva, gondolkodás nélkül követte a benne lobogó tüzet. Mindig érdekelt azoknak az alkotóknak az élete, akik ekkora életigenléssel, a környezetükre ekkora hatást gyakorolva voltak képesek megvalósítani az álmaikat.
A benne lobogó tűz, az életigenlés a forradalmi versei mellett talán leginkább a szerelmes műveiben mutatkozik meg.
Hat éves sorozatunkban már két alkalommal foglalkoztunk Petőfi Sándorral, mindig különböző életszakaszait mutatva be, a mostani esten a szerelmet, a szeretetet állítottuk a középpontba. Szeretnénk megmutatni a fiút, aki óriási energiákkal akart folyamatosan tartozni valahova. Elindul egy jómódú, de hamar elszegényedő családból, iskolák, katonaság, színház és írás vezette útját és életét – szlovák édesanyjával kereste a kapcsolatot, a közös hangot és nyelvet, majd egy színházi társulatban, utána a költészetben szerette volna megmutatni és megtalálni magát. Petőfiről mindig azt mondják, hogy folyamatosan szerelmes volt, de itt, azt hiszem nemcsak a szó szerinti szerelemről van szó, hanem a valahová tartozás vágyáról is. Ehhez a tematikához nagyon szépen illeszkedik Somossy Barbara Sose lesz vége című kisfilmje is, ami ugyanúgy a szeretetről szól és a Huszonhat év című, most készülő és áprilisban debütáló Petőfi-előadás, amiben Kacsó Hanga és Adorjáni Bálint játsszák a főszerepeket.
A Petőfi-év kapcsán egy rádióműsorban középiskolásokat kérdeztek arról, hogy mit gondolnak a költészetéről, és hogyan tudnak kapcsolódni hozzá. A verseket könnyen olvashatónak tartották, viszont azt mondták, hogy néha nehézséget okoz nekik a nyelvezet értelmezése.
Petőfi többnyire valóban könnyen olvasható, köszönhetően annak, hogy sok verse páros vagy keresztrímes. Amellett, hogy szinte elsőként emelte be az irodalomba a beszélt nyelvet, tudjuk, sok olyan szót is használ, melyek ma már idegenül hangozhatnak. Petőfi nyelvisége azonban hatalmas kincsünk, elég csak arra gondolnunk, hogy a 20. századi szerzők közül rengetegen nyúltak vissza a költőhöz. Megéri tehát újra felfedezni ezt az örökséget. Amikor rendhagyó irodalomórát tartok Petőfi Sándorról, akkor meg szoktam kérdezni a diákokat, hogy ki az, aki tudja például az ekhós szekér jelentését, és utána beszélgetünk ezekről a ma már távoli dolgokról. Ez az év talán arra is alkalmat kínál, hogy újra felfedezzük azt a magyar nyelvet, amit kétszáz éve beszéltek, mert ezáltal közelebb tudunk lépni egy fiatal fiúhoz, aki nagyon sok mindent adhat nekünk 2023-ban is.
(Nyitókép:MTI/Czimbal Gyula)
A Várkert Irodalom Aposztróf: Irodalmi szerelmek sorozatának következő estjén a meghívott vendégek – Háy János író, Margócsy István irodalomtörténész, Adorjáni Bálint színművész, Kacsó Hanga népdalénekes, Márkos Albert csellista, zeneszerző, Somossy Barbara a Sose lesz vége című film rendezője, Koltai Lajos operatőr és Szűcs Nelli, a film egyik főszereplője – az est házigazdájával, Juhász Anna irodalmárral közösen hozzák közelebb a hallgatósághoz a szerelmes költőt.
Sose lesz vége – Somossy Barbara vizsgafilmje a Fonóban | Magyar Krónika
A Szűcs Nelli, Ifj. Vidnyánszky Attila és Vas Judit Gigi főszereplésével készült film ihletői között ott volt egy Petőfi-vers, a betyárvilág és a lovaglás, de legfőképpen a szerelem.
