A Terror Háza Múzeum október 15. és 18. között, valamint 22-én, 24-én és 25-én rendhagyó történelemórákkal várja a középiskolás diákokat. Ezek keretében a Terror Háza Múzeum, a XX. Század Intézet és a Kommunizmuskutató Intézet történészei az 1956-os forradalom és szabadságharc történetének kevésbé ismert vonatkozásait mutatják be.
Az előadások keretében a diákok megismerhetik a nők forradalomban betöltött szerepét, megtudhatják, mi történt a magyar vidékkel 1956 után, illetve milyen helyet foglal el 1956 a popkultúrában. Ezen felül képet kaphatnak arról, hogyan látott és láttatott egy vasfüggöny mögötti nemzeti felkelést a nemzetközi média.
Szó lesz továbbá a Rákosi-korszak vezetőinek dilemmájáról: menjenek, vagy maradjanak a szabadságharc leverése után, emellett bemutatják Nagy Imre egykori miniszterelnök szerepvállalását is.
| Az érdeklődők betekintést nyerhetnek az 1956 utáni egyházüldözés egyik áldozatának, Brenner Jánosnak az életébe is, valamint megláthatják, hogy mit és hogyan írtak a Kádár-diktatúra történelmi tematikájú könyveiben az 1956-os forradalomról. Végül az idei olimpia apropóján külön előadás keretében vázolják fel az 1956-os melbourne-i játékok fontosságát a magyar sporttörténetben. |
Rendhagyó történelemórák és tárlatvezetések
A Terror Háza Múzeum 2008 óta szervez rendhagyó történelemórákat. Az elmúlt 16 év során csaknem ötszáz rendhagyó történelemóra valósult meg, több mint 28 000 diák és oktatóik részvételével.
Október 15. és 18. között, valamint 22-én, 24-én és 25-én a Terror Háza Múzeum történészei múzeumpedagógiai foglalkozások keretében az orvosok 1956-os helytállását, az internálás intézményét, a forradalom hétköznapjait, a koncepciós perek világát és az 56-os év legfontosabb magyar vonatkozású sporteseményeit mutatják be a diákoknak.
A foglalkozások ideje alatt korabeli dokumentumok, eredeti műtárgyak, fényképek és mozgóképek elevenítik fel 1956 vonatkozó történetét.
Október 21-én egész nap ismert sportolók, színészek, zenészek, énekesek tartanak rendhagyó tárlatvezetéseket középiskolás diákoknak a Terror Háza Múzeumban. Hírességek idézik fel a diktatúrákkal, valamint az ’56-os forradalommal kapcsolatos családi emlékeiket, saját élményeikről, benyomásaikról, valamint az események jelentőségéről mesélnek a fiataloknak.
Kiállítások
Október 15-től Varga Csaba fotóriporter, fotográfus, épületfotós úgynevezett lentikuláris képalkotással készült, múlt és jelen összekapcsolódásának különleges vizuális hatását keltő alkotásaiból nyílik kamarakiállítás 1956 – Múlt, nem múlt címmel. A művész 56 Múlt és jelen – Képes időutazás című fotóalbuma 2017-ben jelent meg, a most megnyíló időszaki kiállítás a könyvben látható képpárokkal invitálja történelmi időutazásra a közönséget.
A látogatók megtekinthetik a Nagy bűntetthez nagy eszme kell! című új, időszaki kiállítást is, amely Sam Havadtoy képzőművész, festő munkáiból áll.
„Határozottan és méltóságteljesen süket, vak és néma Lenineket, csokornyakkendős, kalapos, a hazudozástól megnőtt orrú Sztálinokat láthatnak az érdeklődők. Nagy eszmék kicsipkézve, kiszínezve, erejüktől megfosztva, nevetség tárgyaként állnak a közönség előtt, jelezvén, hogy nincs hatalmuk felettünk, hiszen szabadok vagyunk és azok is maradunk!”
– írják a múzeum munkatársai.
| Október 23-án a múzeum 10 és 18 óra között ingyenesen látogatható. A látogatók egész nap gyertyagyújtással emlékezhetnek a múzeum előtti Hősök falánál az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire és áldozataira. |
(MTI)
Nyitókép: Kossuth Lajos utca az Astoria felé nézve. 1956. október 25-e délután, „véres-zászlós” tüntetés. Fortepan / Nagy Gyula
