Szöveg: Ferenczi-Bónis Orsolya
Fotó: Hölvényi Kristóf
A négyszáz fős település épphogy a trianoni határon innen fekszik. Utunk során már messziről látjuk a Zemplén vadregényes erdőségeiből kiemelkedő várhegyet, majd hamarosan megpillantjuk a sziklatetőn égbe szökő, hófehér falaival az alatta elterülő települést mintegy őrző várat. Lux Kálmán építésznek a két háború közötti szavai jutnak eszembe: „Olyan gyönyörű kép tárult szemeim elé, aminőt még Svájcban sem élvezhet mindennap az utas!”
Füzérre nem lehet betérni egy gyors körbenézésre, vagyis lehet, csak nem elég. Megéri rászánni az időt, mert az újjászülető várat bejárva olyan élménnyel gazdagodunk, amely történelmünk tanulságaival is szembesít. A meredek vulkáni kúpra emelt erődítmény első Árpád-kori váraink egyike, már a tatárjárás előtt állt, de az építkezés idejét nem ismerjük. Egy 1270-ben kelt oklevél utal a 13. század eleji birtokosaira, az Abákra. Többszöri tulajdonosváltás után királyi adományként került a Perényiekhez, tőlük pedig a Báthoriak örökölték meg. 2026-ban lesz ötszáz éve, hogy Perényi Péter koronaőr a mohácsi csata után Füzérre menekítette a Szent Koronát, s egy esztendőig itt őriztette.
Ahogy a pénztár- és a fogadóhelyiséget magában foglaló alsó várból felvezető, meredek fa- és sziklalépcsőn kaptatunk, igyekszem végig az előttünk magasodó felső várra összpontosítani – bár a táj is elragadó látványt nyújt –, és óhatatlanul Ottlik Géza Iskola a határon című regényének sorai jutnak eszembe. „A mohácsi csata négyszázadik évfordulója közeledett éppen. Fura dolognak látszik talán vereséget ünnepelni, de hát aki a győzelmét ünnepelhette volna itt most, a hatalmas ottomán birodalom, már nem volt meg. A tatároknak is nyomuk veszett, sőt időközben, szinte a szemünk láttára, a szívós Habsburg-császárságnak is. Megszoktuk hát, hogy egyedül ünnepelgessük vesztes nagy csatáinkat, melyeket túléltünk.”
Füzér vára évezredes története során nemcsak túlélte a csapásokat, de pusztulásra ítélt romhalmazból olyan élő építményként született újjá, amely ismét az egész térség szellemi katalizátora lehet. Múltunk mozaikdarabkái részei jelenünknek, mindaz, amit őseink átéltek, szervesen hat a mi életünkre. Számos történelmi katasztrófát kellett megélnünk, de a megpróbáltatásokat hosszú távon át tudtuk vészelni kitartással és állhatatossággal. Ez a mi erőnk, amire támaszkodunk. Olyan belső érték, ami nemzedékeken keresztül tart fenn egy nemes szándékot. Ezt bizonyítja a füzérieknek a vár megmentését célzó évszázados törekvése is.
BELÜLRŐL PUSZTÍTOTTÁK EL
„Gyerekkorom óta meghatározó ismeret számomra, hogy a vár nem ostromnak, nem kívülről jövő támadásnak esett áldozatul – hangsúlyozza Horváth Jenő polgármester. – Nem az történt, hogy körbevették a törökök vagy a császári csapatok, és lőtték, ameddig csak be nem tudták venni. Megdöbbentő módon belülről rombolták le a várat: az önkény pusztította el.” A méltatlan vasvári békekötést követő nemesi tiltakozásból kinövő Wesselényi-összeesküvés egyik résztvevője Nádasdy Ferenc országbíró volt, akinek a családjára a Báthoriak örökségeként szállt Füzér. Az udvar kegyetlenül felszámolta az összeesküvést. Perbe fogták a főurakat, hogy megszerezzék vagyonukat, földjeiket, váraikat, kastélyaikat, s lefejezzék a magyar főnemességet. Nádasdy Ferenc elfogása és kivégzése után Füzér várát a kamara igazgatása alá helyezték, majd 1676-ban lakhatatlanná tették és elpusztították. A feladattal megbízott Karl von Strassoldo kassai főkapitány az őrséggel belülről gyújtatta fel és romboltatta le az erődítményt. Az uradalmat a későbbiekben megkapó Károlyi család Füzérradványba helyezte át rezidenciáját; a romvárra további háromszáz éven át tartó pusztulás várt. „Egy őrség nem arra tesz esküt, hogy felgyújtsa a várat, ez a magyar örökös királyi tulajdon hűtlen kezelése, és mi ezt így is tartjuk nyilván a szívünkben, lelkünkben. Ezért is volt a település közösségének nemzedékről nemzedékre hagyományozott álma a vár helyreállítása” – fogalmaz a polgármester. Szavaiból kirajzolódik a füzéri vár megmentésének története, amelynek kezdete még abba az időbe nyúlik vissza, amikor a műemlékvédelemnek nem volt a maihoz hasonló szervezett formája. A helyi szándék már akkor kijelölte az utat, s a következő nemzedékek követték.
Az első érdemi lépés 1908-ban történt, amikor Wittich Béla helyi erdészeti segédtiszt kezdeményezte a Műemlékek Országos Bizottságánál, hogy indítsák el Füzér várának megmentését. A műemlékvédők 1910-ben kezdtek el foglalkozni az üggyel, de csak az első világháború után folytatódott a munka Lux Kálmán és fia, Lux Géza építészek közreműködésével. A Károlyiak támogatásával terveket készítettek a kaputorony és a kápolna megmentésére. Hosszú szünet után Ács István füzéri plébános, titkos pálos szerzetes, későbbi egri segédpüspök 1977-ben indítványozta az Országos Műemléki Felügyelőségnél a régészeti ásatást és a vár részleges kiépítését. Érdekes előzmény, hogy Ács István elődje az 1670-es években Csepellény György füzéri plébános, pálos szerzetes, pápai megbízott volt, akinek a katolikus hitet védelmező élete és vértanúsága okán 1703-ban indított, majd később elakadt boldoggá avatási pere a katolikus püspöki kar támogatásával 2022 szeptemberében folytatódott.
ROMBÓL ÉLŐ, MAJD REGÉLŐ VÁR
A Városépítési Tervező Iroda (Váti) által kidolgozott, a kormányzat által 1971-ben jóváhagyott Országos településhálózat-fejlesztési koncepcióban Füzér a felszámolásra ítélt települések sorába került. Ennek dacára az egykori erősség várta a feltámadást. „Akkor jártam általános iskolába, az első négy osztályt még itthon végeztem, utána bezárták az iskolát” – emlékezik vissza Horváth Jenő. A vár rekonstrukciójához épp az adta az erőt a füzérieknek, hogy hitték, azzal képesek lesznek megváltoztatni a településre kimondott ítéletet is.
A vár 1977-ben kezdődött régészeti feltárása egy hoszszabb szünet után 1990-től a mai napig tart. Ezeket a kutatásokat Füzér önkormányzata és a Füzéri Várgondnokság rendelte meg és irányítja. A helyreállítási program célja, hogy a fejlesztés fenntarthatóvá váljon, aminek kulcskérdése, hogy a vár visszanyerje helyi szervezőerejét, életre keltse a vidéket. A trianoni határok meghúzása előtt járási székhelyként működő település most a határok elhalványodásával kulturális székhellyé válhat.
Amikor a régészek feltárták a vár huszonkilenc méter mély, sziklába vésett kútját és tizenhárom méter mély ciszternáját, a Habsburg-katonák tudatos pusztításának újabb nyomaira bukkantak, meséli a polgármester. A ciszterna alját a káva köveivel, a kútét a tetőszerkezet leégett szarufáival, gerendáival és mindenféle kőanyaggal töltötték fel, hogy ne legyen élő víz, így ne lehessen többé élet a várban. A kútház teljes faszerkezetét, oszlopait és gerendáit, ácsolt fakeretét, annak ferde támjait és láncos vödrét is a mélybe dobták. Miután a feltárást végző emberek mindent kiemeltek az iszapból, és összerakták a talált darabokat a vár udvarán, kiderült, hogy a kútház teljes, és a szerkezet működőképes állapotban van. Ez ihlette a létesítmény első programjának címét: Élő vár. „Kitisztítottuk, és újra vízzel láttuk el a kutat, ez pedig élettel töltötte meg a várat” – eleveníti fel Horváth Jenő. A következő program a Reg-élő vár nevet kapta, a „reg” szótag a regnumra mint királyi birtokra utal, ez tehát azt jelzi, hogy az egykori királyi birtok mintegy életre kel, és elmeséli a látogatóknak a saját története mellett a magyar hősök és csaták legendáit is.
NEMZETI IDENTITÁST ERŐSÍTŐ ZARÁNDOKHELY
„2026-ra, a Szent Korona ötszáz évvel ezelőtti egyéves itt-tartózkodásának jubileumára szeretnénk befejezni a teljes történeti rekonstrukciót, addig még bőven van teendőnk” – vázolja a célkitűzést Horváth Jenő.
A gótikus kápolna nyugati és déli üvegablakairól kilenc Árpád-házi női szent tekint le ránk. A keleti ablak Szűz Máriát ábrázolja a kis Jézussal. A várat 1480-tól 1489-ig Mátyás király birtokolta, így meglehet, hogy a második – ma ismert – gótikus kápolnát is ő építtette. Az is lehet, hogy utódjának nádora, Perényi Imre volt a kápolnaépítő. Emiatt szerepel mindkettőjük címere a rekonstruált hálóboltoza – ton. Az építtető Nagyboldogasszony tiszteletére szentelte a kápolnát. Valószínűsíthető, hogy az elődkápolna titulusa azonos volt, ennek bizonyítéka, hogy a sziklaoromra a napjárás szerint Boldogasszony napjára keletelve épí – tették már az első várkápolnát is. A hajnali és az alkonyati napsugár átsüt a kápolna tengelyén. Az üvegablakok fény által megírt női szentjei mellett a tervek szerint nyolc festett faszobor kerül a meglévő gótikus, baldachinos fülkékbe. A szobrok a kora középkor jeles magyar szentjeit, illetve a Szent Korona abroncsának négy szentjét idézik meg.
A felső vár jelenleg háromszintes kaputornya négy – szintes lesz, mert a kutatásokból kiderült, hogy az 1640-es években még egy szintet húztak rá. Most visszaeme – lik a tornyot a Nádasdyak korának állapotába, amivel a legmagasabb építmény lesz a váron belül. „Szent Mihály-kaputoronynak fogjuk nevezni, amikor elnyeri végső kinézetét – mondja a polgármester. – Földszintjén a várkapitányok, tiszttartók, várvédők nevét és ténykedését a falon kalligrafikus betűkkel írva jelenítjük majd meg a levéltári kutatásokból kinyert adatok alapján. Az első emeleten a győztes magyar csatákra és a Kárpát-medencét védő hadjáratokra emlékezünk, aminek gondolatát, hogy ne csak a vesztes csaták emlékezete maradjon ránk, Csete György Kossuth-díjas építész, a nemzet művésze egy füzéri látogatása alkalmával hagyta személyemre.”
A második emeleti falfestmények magyar hősöknek állítanak emléket: nevük, tetteik díszítőfestészeti elemek – kel, krónikák idézésével jelennek meg. A tetőtéri szint élő történelemóra helye lehet, animációs interaktív tér regél a kaputoronyban bemutatott várvédőkről, csatáikról és hőseinkről az ifjabb korosztálynak. A kortárs művészeti terveket több jeles képző- és iparművész készítette, és egy 2015-ös, majd egy 2022-es országos művészeti szakzsűri javasolta megvalósításra.
A völgyben megépítendő Szent György-torony több – funkciós turisztikai állomás lesz, és kabinos felvonó köti majd össze a hegyen álló Szent Mihály-kaputoronnyal. A völgyállomásról indul majd egy gördülőpálya az Őrhegyre és egy csoportos kabinos felvonó a Nagy-Milicre. Ezek kiépítését ütemezhetően szeretnék megvalósítani.
„A vár egykori, a térség gazdasági katalizátoraként betöltött szerepét turisztikai funkciókkal kívánjuk kibőví – teni, többek között fesztiválhelyszínnel, ifjúsági táborral, kerékpárutakkal, szálloda- és egyéb fejlesztésekkel – ös z – szegzi a terveket Horváth Jenő. – Azt szeretnénk, hogy aki bejárja a várat, az ne kívülről hallja meg, hanem belülről élje meg, hogy mi az, amire mi, magyarok kulturális és történeti örökségként valóban büszkék lehetünk, és Füzér nemzeti identitást erősítő zarándokhellyé váljon a következő évszázadban.”
Az újjászületett Andrássy-kastély lenyűgöző természeti környezetben áll, az épületben pedig nem pusztán a grófi család élettere elevenedik meg, de a tárlatokat végigjárva a látogató érzelmileg is az Andrássyak megrendítő történetének hatása alá kerül.
Hogyan tükrözi vissza egy pohár bor a készítőjét? Kiérezhető-e a szellem a palackból? Hogy ennek utánajárjunk, Bott Frigyest, a komáromi régió legismertebb borászát arra kértük, válassza ki kínálatából azt a három tételt, ami a legtöbbet árulja el róla.
A festőművész rejtett alkotói arcát is megmutató A képíró – Közelítések Benczúr Gyulához című interaktív kiállításnak otthont adó kúriában a tárlat kurátorával, Páll Evelinnel tettünk látogatást.
Az egykori Kőrössy-villa, immár ResoArt-villa tereit bejárva nemcsak a tervező Kőrössy Albert Kálmán és a Zsolnay család történetét és a historizmus és a szecesszió gondolatvilágát ismerhetjük meg, de a főváros legnagyobb Zsolnay-kiállítását is megcsodálhatjuk.
A nappal együtt kel, a családjáért és a szőlőért él. Másképp el sem tudná képzelni. Ifjabb Márkvárt János igazi szekszárdi lokálpatrióta, s ahogy sokan hivatkoznak rá, egyike az utolsó kézműves borászoknak. Gyűszű-völgyi birtokán örökölt értékekről és jelenbeli megelégedettségről beszélgettünk.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
