A Holt-Tisza kanyarulatában, a holtágig húzódó magaslaton emelkedik az Andrássy-kastély. A historizáló épület tornyaiból egykor egészen Tokajig lehetett látni. Amikor idősebb gróf Andrássy Gyula az 1880-as évek második felében megépíttette, még valóságos ősrengeteg övezte, amelybe beleolvadt a Tisza és holtága között kialakított kert. A kastélyt körülvevő parkerdő és az azt övező Holt-Tisza környéke ma természetvédelmi oltalom alatt áll.
Kulcsszó: a hitelesség
A földszinti helyiségek a korabelihez leginkább hasonló állapotukban elevenítik meg az Andrássyak élettereit. A kiállítás berendezése során a legfontosabb szempont a hitelesség volt – hangsúlyozza Basics Beatrix, az enteriőrtárlat kurátora. Kutatásuk során feltérképezték mindazt, ami egykor az Andrássyak tulajdonában volt, a könyvtár köteteitől kezdve a festményeken keresztül a bútorokig és szőnyegekig, így a kastély tereit többségében eredeti tárgyakkal rendezhették be.
Nemcsak a tárgyak hitelessége volt szempont, hanem a hajdanival megegyező elhelyezésük is. Példa erre a lovagterem ősgalériája, ahol utunkat kezdjük. A portrék a dénesfai Cziráky-kastélyból származnak, ahova Andrássy Ilona vitte magával őket Cziráky Józseffel kötött házassága után, tudom meg a kurátortól. A nagy szalont és a dolgozószobát Klösz György a magyarországi arisztokraták kastélyairól az 1890-es években készített fotósorozatában megörökítette, így ezeket a felvételek alapján, a többi helyiséget pedig írásos forrásokból kiindulva rekonstruálták.
A grófi hálószobában láthatjuk Andrássy Manó kelet-indiai útleírásának 1853-ban megjelent eredeti példányát, amelyet saját maga illusztrált, mutatja Basics Beatrix. Az illusztrációk egy részét nagyméretű olajképként is megfestette, ezekből három festményt szintén kifüggesztettek. A dolgozószoba falain egykor a gyűjteményben őrzött, illetve Andrássy Tivadar által festett tájképeket láthatunk, és az íróasztalon lévő cigarettásdoboz is az Andrássyak tulajdona volt egykor. Az eredeti helyükre visszakerülő személyes apróságok, használati tárgyak teszik teljessé a látogatónak az időutazás élményét. Ahogy sétálunk, úgy elevenednek meg a terek, és érzékeljük, hogyan éltek itt egykor az Andrássyak.
Hűséggel és bátorsággal
Fidelitate et fortitudine, azaz hűséggel és bátorsággal – hirdeti a címer a lovagterem kandallója felett. Méltán vált a família jelmondatává, hiszen az Andrássyak fontos szerepet töltöttek be nemzetünk történelmében. Az érdemeiért bárói, majd grófi rangra emelt család meghatározta a 19. századi politikát és közéletet.
Közülük is kiemelkedik a kastély építtetője, Andrássy Gyula. A művelt, világlátott gróf tisztként kapcsolódott be a szabadságharcba, majd a kormány diplomáciai megbízottjaként tevékenykedett. A szabadságharc leverése után emigrációba kényszerült, távollétében halálra ítélték. Párizsban, ahol a „szép akasztott” néven emlegették, találkozott Kendeffy Katinka grófnővel, és 1856-ban összeházasodtak. A következő évben térhettek haza; a gróf rögtön belevetette magát a politikába, egy évtized múlva már ő volt a Magyar Királyság miniszterelnöke, majd 1871 és 1879 között az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminisztere. 1890-ben, az építkezés befejezésének évében halt meg.
„Atyám volt az állócsillag, amely körül egész családja forgott. […] Senkit sem ismertem, aki annyira szerette a magyar földet, a magyar éghajlatot, a magyar életet, mint ő. […] Ő nem szokásból, kenyérkeresetből, nem is ambícióból lett politikus, hanem hajlandósága, ízlése ellenére, hazaszeretetből és kötelességérzetből” – fogalmazott ifjabb Andrássy Gyula, aki életcéljának tekintette, hogy apja nyomdokain haladjon. A művészetkedvelő és természetszerető gróf a 20. század első évtizedeinek fontos politikai alakja volt, és a tudományok terén is jelentős eredményeket ért el.
Három évvel idősebb bátyja, az elsőszülött fiú, Tivadar 1905-ben halt meg. Feleségével, Zichy Eleonórával négy lányuk született: Ilona, Borbála, Katinka és Klára. Eleonóra 1909-ben férjhez ment sógorához, ifjabb Andrássy Gyulához, aki unokahúgait apaként nevelte tovább.
Az ifjabb gróf dolgozószobájából a nagy szalonba lépünk, ahol eredeti helyén, az ajtó mellett látható Luca Giordano Prométheusz című, nagyméretű festménye az Andrássy-gyűjtemény más híres darabjai mellett. A zeneszalon és a könyvtár egymásból nyílik. Az előbbiben kis fényképsarkokat alakítottak ki, az Andrássy család tagjai mellett az idősebb gróf szövetségeséről, Erzsébet királynéról is láthatunk felvételeket.