Kiskamaszoknak szóló regényei ajánlott olvasmánnyá váltak az általános iskola felső tagozatán. Íróként hogyan sikerül élménnyé varázsolni a gyerekek számára az olvasást?

Minden könyvemnek van egy fő témája, jellemzően egy nehézség, amivel a diákok is megküzdenek, de mindig úgy szövöm a cselekményt, hogy magával ragadja a gyerek olvasókat. Együtt nyomoznak a főszereplőkkel, a regény világa kiragadja őket a hétköznapokból, miközben találkoznak olyan helyzetekkel és nehézségekkel, amiket ők is megélnek. Azzal pedig felszabadító szembesülni, hogy az adott problémával nincsenek egyedül, hiszen a főszereplő is ugyanolyan helyzetben van, mint ők.

Az osztály vesztese című regénye az iskolai zaklatásról szól. Miért ezt a témát választotta?

Pedagógusként az általános iskolában tapasztaltak motiváltak arra, hogy gyerekeknek írjak. Láttam, hogy mennyi stressz éri őket, milyen sok konfliktussal kell megküzdeniük, és milyen gyakori az iskolai bántalmazás, ezért a gyerekek szemszögéből írtam a problémáról:

vajon mit él át, milyen érzései vannak az áldozatnak és a bántalmazónak, miért vált egyáltalán azzá. 

A visszajelzések megerősítették abban, hogy a jelenség gyakori?

Igen, bár a gyerekek inkább azzal kerestek meg, hogy tetszett nekik a regény, a szülőktől és pedagógusoktól azonban tudom, mennyire aktuális ez a téma. Elmesélték azt is, hogyan dolgozzák fel a gyerekek az osztályközösségükben a könyv által bemutatott konfliktusokat és helyzeteket. Voltak olyan szülők is, akik elmondták, hogy érintett gyermekükkel esténként együtt beszélték meg a fejezeteket, és ez hogyan segített a helyzet megoldásában.

Az El fogsz tűnni című regény pedig konkrétan egy osztálykirándulás története.

Ebben a regényben is az iskolai bántalmazás, a kirekesztés van a középpontban – de egy másfajta helyzetben: az osztálykirándulás olyan program, ami, ha jó az osztályközösség, még inkább megerősíti, viszont ha a diákok között sok a konfliktus, akkor azokat felerősítheti. A Zuhanórepülés című regényemben már a felnövés, az önállóság, a döntéshozatal kerül előtérbe, mivel a diákok jellemzően a felső tagozatban élik meg először, hogy bizonyos döntéseket már ők hozhatnak meg – ez pedig igen sokszor nehéz, elég, ha csak a középiskola kiválasztására gondolunk.

Minden diák megéli egyszer, hogy valamiért éppen ő az osztály vesztese?

Igen, ennek egyik oka, hogy az iskolában mindent osztályoznak, a számonkérés és az értékelés pedig az egész osztályközösség előtt zajlik. Ez nagy stressz minden gyereknek, a jó tanulóknak is. 

Legutóbbi könyve, A Gondolatolvasó ezt a témát járja körbe. Milyen problémák foglalkoztatják még a kiskamaszokat?

Az Örökszerdába azt a kiszolgáltatottságot és szorongásos helyzetet vittem bele, amit mindannyian megéltünk az elmúlt két-három évben. Fontosnak éreztem, hogy a gyerekek szemszögéből is rálássunk a karanténidőszakra – bár a történetben a főszereplő nem egy vírus miatt ragad otthon, ő is olyan kiszolgáltatott helyzetbe kerül, és nem tudja, hogy mikor lesz vége. A barátság is alapvető  témája ennek a korosztálynak, ezért A cseresznyeliget titkában és A platánsor rejtélyében felmerül az is, hogyan lehet barátokat találni, és miért nem baj, ha nincs sok barátunk.

Ezekben a helyzetekben hogyan segíthetnek a pedagógusok és a szülők?

Sem a szülő, sem a pedagógus nem tudja irányítani, hogy a gyerekközösségben ki kivel barátkozzon, de a tanár segíthet olyan feladatokkal, amelyek megoldása során a gyerekek egyre több osztálytársukat ismerik meg, és felfedezik, hogyan tudnak egymással együttműködni. Lényeges, hogy ne csak versenyeztessük őket, hanem megélhessék, hogy milyen nagy élmény együtt közös célokat elérni. Szülőként pedig a legfontosabb, hogy a gyerekek önbizalmát erősítsük, és segítsük őket abban, hogy megismerjék, miben erősek, ügyesek, miben érzik jól magukat.