A Külföldi Magyar Cserkészszövetség (KMCSSZ) ötévente rendezi meg jubileumi nagytáborát, vagy ahogyan ők nevezik, a jubitábort. Ráadásul az idei eseményre a szervezők már hat éve készülnek, hiszen a 2020-as tábort a covidjárvány miatt le kellett mondani. A new york-i Sík Sándor Cserkészparkban szervezett eseményre közel 900 magyar cserkészt várnak az Egyesült Államokból, Kanadából, Ausztráliából, Dél-Amerikából, Nyugat-Európából, valamint Horvátország, Erdély, Felvidék, Vajdaság magyarlakta területeiről, és persze Magyarországról is.
Az idei tábor kerettörténetét Szent István király korszaka, azaz a ország- és nemzetépítés adja, a résztvevők többek között megismerhetik István király Intelmeit, és hogy azok hogyan vonatkozhatnak rájuk ma.
Pigniczky Esztertől, a jubitábor parancsnokától megtudtuk, hogy bőven van munka és kihívás egy ilyen nagyszabású tábor megszervezésével, logisztikájával. Mindamellett nagy lehetőség is ez a magyar cserkészmozgalomnak: „Az utóbbi majdem hetven év tapasztalata azt mutatja, hogy mindenki boldogan jön ötévenként a jubitáborba. A legnagyobb kihívás az, hogy minden cserkésznek életre szóló élményt nyújtsunk, és hogy mindenki feltöltődve térjen haza és folytassa a cserkészmunkát, amire egyre nagyobb szüksége van a társadalomnak” – mondta Pigniczky Eszter, aki a KMCSSZ-ben a cserkészvezetők vezetőképzéséért és vezetőképző-táborokért is felel. Az idei jubitábor több újítással várja a cserkészeket. Nemcsak a 10–18 éves korosztályokat várják, hanem a 19–22 évesek számára is szerveznek programokat, sőt még a szülők – azok is, akik nem cserkészek – is bekapcsolódhatnak. „A jubileumi nagytáborunk célja, hogy létrehozzunk egy élménydús cserkésztábort minden korosztálynak, távol a város zajától, ahol a résztvevők életkoruknak megfelelően gyakorlati cserkésztudásukat mélyítik el” – mondta Pigniczky Eszter.
Pigniczky Réka filmrendező, a KMCSSZ sajtóosztályának vezetője a Mandinernek adott interjújában mondta el, milyen óriási szerepet játszott a cserkészet abban, hogy Amerikában felnőve megőrizhette magyarságát. Hiába tiltották be a cserkészetet Magyarországon, a diaszpórában élők számára kovászt jelentett, amivel egy talán soha nem is volt magyar világot őriztek. Ráadásul szülei már az Egyesült Államokba érkezésük előtt cserkészvezetők voltak, így természetes volt, hogy nővérével ők maguk is cserkészek lesznek. „Imádtuk minden percét. Azzal együtt, hogy a cserkészet, ahol magyarul beszéltünk, magyar népdalokat énekeltünk meg magyar néptáncot tanultunk, nyilvánvalóan inkubátor volt az inkubátorban: egy csodálatosan szép, meleg hely, ami életben tartott minket, de el is zárt a külső világtól” – fogalmazott.
Amerikai vagyok, azon belül teljesen magyar is, és ez így rendben van | Magyar Krónika
Kapcsolódó anyagunk: Az ’56-os kivándorlók „inkubátorában” nevelkedett Pigniczky Réka dokumentumfilmjeiben nehéz identitáskérdéseket mutat be.
A tábor tervezésében és vezetésében részt vevő cserkészek mind önkéntes munkát végeznek. A tábor költségeit a tábordíjak és a KMCSSZ adománygyűjtése fedezi, a találkozó tehát legnagyobb részt a magyar diaszpóra önerejéből jön létre.