A zenés színházi játéktól kezdve a nagyzenekari műveken át a népszerű jazz- és swingműsorokig rendkívül sok stílus és műfaj megtalálható az idei programkínálatban. A fesztivált augusztus 11-én a Budafoki Dohnányi Zenekar nyitja meg szabadtéri koncertjével, melynek első felében két kortárs zeneszerző műve, a második részében pedig a magyar zenetörténet két kiemelkedő alkotása – Bartók Béla Táncszvitje és Kodály Zoltán Galántai táncok című műve – szólal meg.
Augusztus 12-én, a Sárospataki Református Kollégium imatermében egy különleges produkciónak lehetünk szem- és fültanúi: a Budafoki Dohnányi Zenekar előadásában hallgathatjuk meg Camille Saint-Saëns Az állatok farsangja című művét, melynek egyes tételei előtt Lackfi János olvassa fel a darabhoz írt verseit a mű főszereplőiről, azaz tyúkokról, hattyúkról, öszvérekről – vagy éppen zongoristákról. A zenekar játéka mellett az előadás folyamán Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész lenyűgöző játékában is gyönyörködhetünk.
Augusztus 13-án a Debrecen Dixieland Jazz Band Tokajba, a Prés Borbár és Borszaküzletbe meghirdetett koncertje ígér feledhetetlen estét. A közel negyvenéves múltra visszatekintő formáció repertoárjában a népszerű örökzöldek saját hangszerelései és feldolgozásai, illetve a tagok szerzeményei mellett különböző stílusok – klezmer, hot jazz, modern művek – dixielandes megszólaltatása is szerepel.
Seres Borbála gitárművész azon zenészek közé tartozik, akik mindig megmozgatják hallgatóik érzelmeit, és folyamatos párbeszédre törekszenek velük. A kiemelkedő tehetségű művész szinte minden nemzetközi versenyen egyedülálló teljesítményt nyújt. Moments – Pillanatok című augusztus 14-ei koncertjén klasszikus zenei válogatással igyekszik majd belopni magát a közönség szívébe a monoki Andrássy-kastélyban.
A két eltérő műfajban tevékenykedő énekes, Szekeres Adrien és László Boldizsár nem véletlenül talált egymásra: a gyökereik ugyanis közösek. Pályájuk elején egy énektanárhoz, Sík Olgához jártak, aki korábban nagy énekesek sorát (Pitti Katalintól Zoránon át Presser Gáborig) nevelte ki. A tokaji zsinagógában augusztus 15-én lépnek fel, koncertjükön pedig számos szóló mellett olyan duettek is elhangzanak majd, amelyek mindkettőjük számára kirándulást jelentenek megszokott repertoárjukhoz képest. Így Boldizsártól hallhatunk könnyűzenei dalokat, Adrientől pedig klasszikus stílusú megszólalásokat.
Az Újhuta Kastélyszálló csodálatos parkja ad majd otthont három művész közös, Barokk muzsika újraálmodva című koncertjének augusztus 16-án: Megyesi Schwartz Lúcia énekművész, a Magyar Állami Operaház szólistája, Farkas Rózsa Liszt-díjas és Balogh Kálmán Prima Primissima díjas cimbalomművészek a barokk kor gyöngyszemeiből válogattak erre a nem mindennapi fellépésre.
Miért telt el 166 év, mire Kölcsey Ferenc Himnusz című verséből törvényes nemzeti himnusz lett? Miért nem tetszett Erkel és Kölcsey műve a legkülönbözőbb rendszerek politikusainak és milyen alternatív indulókkal próbálkoztak? Mi volt a himnusz a Himnusz előtt? Miért tartotta közepes versnek saját művét a költő? Vajon hány perc alatt írta a szobafogságban Erkel Ferenc a zenét hozzá, és van-e egyáltalán szerzeményének hiteles kottája? Ezekre az izgalmas kérdésekre is választ kaphatunk augusztus 17-én a Tokaj Fesztiválkatlanban Nyáry Krisztián és Bősze Ádám könnyed irodalom- és zenetörténeti kalandozásán.
Egyedi élményben lehet része mindazoknak, aki augusztus 18-án ellátogatnak a Sárospataki Református Teológiai Akadémia imatermébe: a Budafoki Dohnányi Zenekar muzsikusaiból alakult BDZ Kamaraműhely bemutatkozó koncertjét hallgathatjuk meg, Magyarországon most először. A formáció egyedi hangszer-összeállításának és hangszereléseinek köszönhetően egyszerre teremti meg a kamarazenélés bensőséges és intim hangulatát, illetve a nagyzenekari hangzás színességét és grandiozitását.
A fesztivál zárónapja, augusztus 19-e ígéri az egyik legrendhagyóbb programot: a sárospataki művelődési házban Megérthető zene címet viselő koncerten a Budafoki Dohnányi Zenekar előadásában úgy hallgathatjuk meg a zenetörténet egyik legjelentősebb oratóriumát, Haydn A Teremtés című művét, hogy a zenekar vezetője és karmestere, Hollerung Gábor kultúr- és zenetörténeti magyarázataival igyekszik közelebb hozni a közönséghez a páratlan alkotást.
