„Megkóstolván látta, hogy az jó” – jelentette ki a szerzetesközösség, miután 1735-ben megízlelte az első apátsági főzetet. A Bakony szívében, a Zirci Ciszterci Apátságban ekkor jött létre a sörfőzde. Egy tűzvész során az épület leégett, ezzel pedig a sörfőzés művészete és annak hagyatéka is odaveszett. 2015-ben az apátság pincerendszerében újjáépítették a főzdét, vele együtt pedig megkíséreltek visszatérni a zirci sörfőzési hagyományokhoz. A kis üzem hét egyedi termékkel, szezonális sörökkel, gazdag történelemmel és számos látnivalóval várja az érdeklődőket.

Húsz évvel ezelőtt a zirci apátságban elhatározták, hogy olyan tevékenységbe kezdenek, amit más magyar rend még nem csinál. Mivel több szerzetesközösség készít bort, pálinkát és levendulás termékeket is, sört azonban nem, erre esett a választás. A döntéskor az is sokat nyomott a latba, hogy a rend hagyományába nagyon is beleillett. Az apátság historia domusa – azaz a rendház történetének kéziratos könyve – alapján megállapították ugyanis, hogy már 1735-ben folyt sörfőzés a mai arborétum területén. Ennek emlékét őrzi a Seres-tó neve is: egykor az ital hűtésére szolgált. 

A sok száz éves hagyomány nyomán 2015-ben újranyitott főzde közvetlenül az apátsági épület alatt, a pincében helyezkedik el, az üzem ebben is egyedülálló. Eredeti receptek nem maradtak fenn, de nem is valószínű, hogy az akkori receptúra most is megállná a helyét. Az új kínálatot tehát a mai igényekhez és a ciszterciek kilencszáz éves történetéhez illesztették. A három alaptermék egy világos pilseni, egy búza és egy belga típusú félbarna lett. A komló és a maláta magyar vállalkozótól érkezik, az ízesítést pedig természetes összetevőkkel, levendulavirággal vagy narancshéjjal oldják meg. Az innen kikerülő kézműves sörök semmilyen aromát vagy más mesterséges hozzávalót nem tartalmaznak. 

Az egyedi palackoknak hála, mind a hét íz könnyen megkülönböztethető. A palackok különleges ismertetőjegye a koronazár, melynek tetején a ciszterciek címere, logója látható. A darumadár a család és az összetartozás jelképe, a koronazár szélén lévő MORS felirat pedig a Morimond apátságra utal, s latinul a halált is jelenti, ami a földi test mulandóságára és a lélek halhatatlanságára utal.

A fogyasztók kedvence egyértelműen a Levendulás lett, amelynek virágos zamata és egyedi palackozása hamar elnyerte a sörkedvelők tetszését; az apátsági nedűt a szakma is értékeli. 2018-ban a XII. Nemzetközi sörverseny és sörmustrán a Zirci Apátsági Belga bronzérmet szerzett, ugyanebben az évben a Commonwealth Cup Celebration rendezvényen a Havaska és Búza sörök arany, a Levendulás búzasör pedig ezüst fokozatot kaptak.

Maga a sörfőzés követi az apátság módszerének háromszáz éves hagyományait, miközben az innovációnak is teret hagy. Aki ellátogat Zircre – előre egyeztetett időpontban – erről személyesen is meggyőződhet. Végigkövetheti ugyanis az egész folyamatot a malátaőrléstől, a cefrézésen, cefreszűrésen, a komlóforraláson, a fő- és utóerjedésen át a fejtésig, majd a palackozásig. 

A hely különlegessége nemcsak a sörmanufaktúra, a sörház, de maga az apátság is. Mind egy-egy kultúrkincset őriznek, amelyek a környék életvitelét, szokásait és történelmét tükrözik.

A Zirci Apátsági Manufaktúrának pedig külön érdeme, hogy nemcsak a sörfőzési hagyományokat törekszik feléleszteni, hanem lehetőséget ad a kísérletezésekre és a nemzetközi sörpiachoz való felzárkózásra is.