Milyen hatással van a digitalizálódó világ a gyerekek nyelvhasználatára? 

Az alfa generációs gyerekek szinte születésüktől kezdve okoseszközökön keresztül kapták az ingereket, köztük a nyelvi ingereket, ezért náluk később indulhat el a beszédfejlődés, az anyanyelv elsajátításának folyamata. A gyerekekben először az anyanyelv beszédritmusa alakul ki, majd kifejlődik a szótag- és szótudatosság, ami megalapozza, hogy az iskolában kialakuljon a fonématudatosság. Ez a beszédhangok elválasztási képessége, ami az olvasás és írás tanításának alapja. Az okoseszközöket használó gyerekeknél mindez azért tolódik későbbre, mert jóval kevesebb élőbeszédet hallanak. A most iskolába lépők már nyelvi értelemben sem azokat a tipikus fejlődési jegyeket hordozzák, mint a 2010 előttiek, a Z generáció tagjai – akiknél egyébként már szintén érzékelhető valami ebből. A nemzedékek közötti határok a változást jelzik, sokatmondó, hogy 2010 körül – az alfa generáció indulásával egy időben – terjedt el az okostelefon szó, mintegy jelképezve, hogy olyan technológiai változás – ról van szó, ami befolyással van a kognitív képességekre. 

Milyen hatással van az olvasási szokásokra, hogy az első mesehallgatási élmények sokszor elektronikus eszközhöz kapcsolódnak? 

Az okoseszközök vibráló világába születő gyerekek figyelmét nagyon nehéz lekötni, hiszen megszokják, hogy amit látnak, az pár pillanat alatt tovatüntethető. Ha képernyőről olvasnak nekik, kevésbé figyelnek a mesére. A papíralapú könyv mellett szól az is, hogy amikor abból olvasnak a szülők, jóval több a szóbeli interakció, a gyerekek gyakrabban és szívesebben kérdeznek vissza, így nyelvhasználati értelemben is sokkal meghatározóbb az élmény személyessége. 

Az önálló olvasásnál gondot okozhat, hogy rengeteg hibás szóalakkal lehet találkozni. 

Érdekes, hogy már amikor az sms-ezés és a csetelés megjelent, nagy fölhördülés volt, hogy mi lesz ezekkel a gyerekekkel később, nem fognak tudni rendesen megtanulni írni és olvasni. Aztán rá kellett jönnünk, hogy igazából egy új nyelvváltozatról van szó, mert a közösségi média nyelve egyfajta írott beszélt nyelv, amely írásban próbálja meg visszaadni rövidítések, képek, gifek segítségével az élőszóbeli reakciókat és nyelvhasználatot. Nem rosszabb vagy jobb nyelvváltozat, csak más. Tény, hogy feladatot ad, hiszen mivel a gyerekek ebbe nőnek bele, kihívás megtanítani nekik egy másfajta minőséget – amit nevezhetünk a standard változatnak. 

Mindezek hatására hogyan változhat a jövőben az iskolák szerepe? 

Nehéz megjósolni, hogy milyen befolyással lesz a gyerekek életére a digitális világ, de az biztos, hogy a tanulás gyökeresen át fog alakulni, és a gyerekek nem az iskolában fognak minden tudást magukba szívni. Az oktatási intézményeknek a kritikai hozzáállás kialakításában lesz nagy jelentőségük.

PÖLCZ ÁDÁM
Nyelvész, egyetemi oktató, református kántor, rádióbemondó és televíziós műsorvezető. 2018 novembere óta az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának adjunktusa, 2019 szeptemberétől a Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék tanszékvezető-helyettese