A Rómer Flóris-terv fő feladata az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági műemlékállomány kutatása, dokumentálása és felújítása. Milyen eredményeket értek el a műemlékek helyreállításával?
Az elmúlt év egyik kiemelkedő eredménye például az a szenzációszámba menő felfedezés, amire a magyarvistai református templomban bukkantunk a felújítást megelőző kutatás során. Az Árpád-kori templom tartógerendáját vizsgálták a dendrokronológusok – a faanyagok korának megállapítását végző kutatók –, mikor arra a felfedezésre jutottak, hogy a beépítés helyén Erdély, de valószínűleg a Kárpát-medence legrégebbi fellelhető faszerkezetét találták meg. Kiderült ugyanis, hogy a tartógerenda egy 1330-as évben kivágott tölgyfából van, azaz majd hétszáz éves.
Meglepő felfedezéseket korábban is tettek.
Igen, például hét évvel ezelőtt hasonló szenzációt keltett, amikor az északkelet-erdélyi Kiszsolna evangélikus templomának szentélyében felfedezett falképről kiderült, hogy Giotto di Bondone elpusztult mozaikjának hű másolata.
A Kárpát-medence mely pontjaihoz kötődnek a program elmúlt évének jelentős eseményei?
Az idei év egyik előrelépése a Beregszászhoz közel eső kismuzsalyi romtemplom felújítása. A 17. században teljesen elpusztult falu lakói a szomszédos Nagymuzsalyba költöztek; a középkori templom romjai az egykori falu melletti szántóföldön találhatók. Ezt a templomot lengyelek gyújtották föl és égették le a II. Rákóczi György elleni hadjárat után bosszúból – valóságos csoda, hogy az egyre pusztuló állapot ellenére a mai napig állnak a falai. Méghozzá olyan – a régi építőmesterek fantasztikus hozzáértését mutató – épségben, ami lehetővé teszi a helyreállítást. Sok nehézséggel szembesültünk, mert rendkívül nehéz volt engedélyt szerezni a helyreállításhoz. Ez a romtemplom ugyanis kiemelt műemléknek számít Ukrajnában, viszont nem volt tulajdonosa, mivel a senki földjén áll, mindenki lemondott róla. Kitartó munkával sikerült előrelépnünk, és a munkácsi római katolikus püspökség nagy örömmel fogadta gondjaiba a műemléket, így elkezdődhetett a felújítás; egy zarándokhelyet fogunk létrehozni. Hadd számoljak be még egy hasonló értékmentésről: a dél-erdélyi Pókafalván az egykori pálos rendi templom valódi gótikus csoda, de az idők folyamán szintén gazdátlanná vált. Az értékes műemléket már évek óta próbáljuk megmenteni, és most sikerült végre olyan megoldást találnunk, ami lehetővé teszi a hosszú távú fennmaradását.
A határainkon túli műemlékek felújítása milyen hatással van az ott élő kisközösségekre?
Látjuk, hogy az átadások mennyire megmozgatják a közösségeket, ezért szeretjük megadni a módját annak, ahogyan a közösségek visszakapják a megújult műemlékeket. Összesen húsz templomunk átadóünnepségét szervezzük most, hogy méltó módon mutathassuk meg az embereknek őket – hiszen a helyreállított épületek magukat a közösségeket is megerősítik.
Mennyit tudhat egy korhadt fadarab a múltról? | Magyar Krónika
Podcast-epizódunkban Grynaeus András dendokronológussal beszélgetünk arról, hogyan lehet megállapítani egy fadarab korát és mit árul el a fajtája, élőhelye, megmunkáltsága az adott korról.
A kiemelt képen Gerény görögkatolikus temploma látható. Forrás: Teleki László Alapítvány
