A Kecskemét főterén felállított óriási szabadtéri kivetítőn olyan filmeket nézhetnek meg az érdeklődők, mint a János vitéz a Petőfi 200 évforduló, Az ember tragédiájából öt szín a Madách-bicentenárium, valamint a Macskafogó Ternovszky Béla 80. születésnapja alkalmából vagy Jankovics Marcell utolsó alkotása, a Toldi.
1980-ban indult útjára az animáció szak a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen – akkori nevén Iparművészeti Főiskolán. Ma a Mome Anim néven futó képzés a magyar animációs filmművészet legfontosabb utánpótlásbázisává és a vezető hazai kreatívműhelyek egyikévé vált, a diákok filmjei pedig a világ legrangosabb fesztiváljain mutatkoznak be. A KAFF-on többek között Bucsi Réka, Ducki Tomek, Glaser Kati, Gauder Áron, Hegyi Olivér Rofusz Kinga és Vácz Péter egy-egy munkáját vetítik le.
A KEDD Animációs Stúdiót a Maestro című animációs rövidfilmjével később Oscar-díjra is jelölt M. Tóth Géza alapította meg húsz évvel ezelőtt, azzal a céllal, hogy minőségi tartalmakat gyártsanak gyerekeknek. A célkitűzés eredményességét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a stúdió alkotásai között olyan sikersorozatok vannak, mint a Bogyó és Babóca, a Kuflik, a Mitch-Match és a Naszreddin Hodzsa, amelyek epizódjait le is vetítik a fesztiválon.
A kolozsvári székhelyű Filmtett Egyesület projektje a Filmtett Workshop, amely 2002 óta biztosít lehetőséget a fiatal tehetségek számára, hogy szakmai csoportokba szerveződve kisjáték-, animációs, kísérleti és dokumentumfilm készítsenek. Az ő munkáikból is láthat majd a KAFF közönsége egy közel egyórás válogatást.
Egy különleges kiállítás is várja majd az érdeklődőket, a Buborékban beszélők a magyar képregény 150 évét mutatja be. A legelső magyar képregénynek Jankó János karikaturista Jókai Mór szövege alapján az Üstökös című élclapba készített sorozatát tekintik. A műfaj 1950 és 1980 között élte reneszánszát hazánkban, ekkor készültek Dargay Attila, Korcsmáros Pál, Sebők Imre és Zórád Ernő munkái. A következő, 1981 és 2004 közötti korszak meghatározó alkotója Fazekas Attila volt, akinek képregényei már önálló füzetekben, könyvekben jelentek meg, 2005-öt követően pedig egy fiatal grafikusgeneráció készítette a képregényeit, akiknek képregényfesztiválokon és az interneten keresztül jelentős rajongótábora alakult ki. A nemzetközi hírű rajzoló, Futaki Attila Tallai Gábor író közreműködésével például a magyar történelem izgalmas fejezeteit dolgozta fel képregényben: az 1956-os pesti srácok hősiessége előtt fejet hajtó Budapest angyala után Puskás Öcsi életét és korát mutatta be.
Az ötnapos ingyenes fesztiválon 60 órányi animáció, könyvbemutatók, workshopok színesítik majd a kínálatot.
Kiemelt kép forrása: Toldi animációs filmsorozat, MTVA
