Egy statisztikus?… Nyilvánvalóan unalmas aktakukac lehet, beesett mellű és kicsit sem vonzó. Olyan, akit a kabarétréfákban rendszerint a férfiasság ellenpontjaként szoktak ábrázolni. Nem is csoda, hiszen maga a tudomány, a statisztika sem tűnik túl izgalmasnak. Csupa adat, szám, lélektelen tükre a valóságnak. 

Akkor most ehhez képest képzeljünk el egy hullámos hajú, okos és bátor fiatal férfit, aki Bem seregében harcol, a hadifogságból megszökik, párbajozik és vadászik, kifejezetten sikeres és férfias. És statisztikus!  

A róla elnevezett utcában van ma is a Központi Statisztikai Hivatal, persze nem véletlenül, hiszen ennek az intézménynek a létrejöttét Keleti szorgalmazta, ő volt az alapító, és haláláig vezette is a hivatalt. 

A család három férfitagja három különböző vezetéknevet viselt: az apa megmaradt az eredeti Klette névnél, a nagyobbik fiú Keletire magyarosított, a kisebbik pedig Kelety lett. Klette Nándor drezdai rajztanár élete egy pontján a legmagyarabb Habsburgként emlegetett József nádor gyermekeinek rajztanítója volt, két fia, Károly és Gusztáv önfeledten játszott a hercegi gyermekekkel az alcsútdobozi birtokon. Károly még Pozsonyban született, de a család hamarosan Budára költözött, így a fiú már a piaristákhoz járt iskolába.

Még bőven diák volt, amikor kitört a forradalom, és ő tizenöt évesen beállt a honvédseregbe tüzérnek. 1849-ben fogságba esett, ahonnan merészen megszökött. 

Egykori játszópajtásai, József nádor gyermekei felvették a birtokra, hogy ne legyen szem előtt. Az ifjú Keleti gyakornokként ismerkedett a jól működő birtok pénzügyi irányításával. Alámerült és kibekkelte – ez illik erre az epizódra, hiszen ha nem kerül a nádori család védőernyője alá, kényszersorozás várt volna rá, mint megannyi katonájára a honvédseregnek. Később pénzügyi állásokat vállalt Budán és Szolnokon, házitanító volt Eötvös József gyermekei mellett, az ötvenes években újságíróként is dolgozott. 

Már házas emberként kapott állást a Magyar Földhitelintézetnél, ahol folytathatta az elmélyülést a korszerű birtokvezetés témájában, megtámogatva ismereteit a legmodernebb közgazdasági ismeretekkel. Folyamatosan publikált a témában, így hamarosan osztályvezető lett a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumban, ahol szorgalmazni kezdte egy önálló, statisztikával foglalkozó hivatal felállítását és egy magyar kormányzat által szervezett népszámlálás lebonyolítását. Utóbbira 1869-ben kapta meg az engedélyt, az adatgyűjtés pedig a következő évben meg is történt. Rá egy évvel pedig felállították a minisztériumtól különálló statisztikai hivatalt, ahol képzett szakemberek gyűjtötték változatos forrásokból az adatokat. 

Keleti munkásságnak jó része a magyar mezőgazdaság statisztikai módszerekkel való megtámogatását szolgálta, szőlészeti statisztikája ma is alapműnek számít.

Úgy tűnik, a családban volt egy erős alapítói és igazgatási  hajlam, ugyanis Keleti öccse, Kelety Gusztáv hozta létre a nagy hírű mintarajziskolát és a rajztanárképzőt, ezeknek hosszú éveken át volt rektora. A fivérek mindketten tagjai lettek a Magyar Tudományos Akadémiának. 

Kevesen tudják, de Keleti Károly sokat tett Szeged a nagy árvíz utáni újjáépítéséért is. Az 1879-es katasztrófában sok épület tűnt el, és közel hatvanezer ember vált hajléktalanná. A statisztikai hivatal nemzetközi tudományos életben is nagy tekintélyű vezetője akkor a külföldi kollégákhoz fordult segítségért, és felhívása nyomán több ezer frank adomány érkezett az alföldi város számára. Keleti felhívása eljutott a svéd királyhoz is, aki tekintélyes pénzösszeggel állt az ügy mellé.

Keletinek volt egy emlékezetes kardpárbaja, amit a korabeli sajtó részletesen ismertetett. Áldor Imre újságírót, akit egy kontár cikk miatt hívott ki, alaposan összekaszabolta a Népliget fái között. Akkoriban nem a helyreigazítás volt az ilyen ügyek elintézésének módja…

A magyar statisztika atyjának a szakmáján túl volt még egy szenvedélye: a vadászat. Különösen agarászni szeretett, kutyáinak mindig R-rel kezdődő nevet adott. Legkedvesebb agara a Rojt nevet viselte, valószínűleg előtte annyi R-rel kezdődő szót elhasznált már, hogy csak ez maradt…

Vasárnapi puskás néven Keleti élvezetes cikkeket is írt vadászélményeiről, és ezekben az anyagokban hosszasan kitért arra, milyen fontos az ember lelki egészsége szempontjából, ha minél több időt az erdőben tölt. Ő már akkor természetvédő volt, amikor ezt a szót senki sem használta.

Keleti egyike volt az Országos Magyar Vadászati Védegylet alapítóinak, és alelnökként működött a szervezetben. Védnöknek Rudolf trónörököst kérték fel az alapítók, az elnöki tisztséget pedig gróf Nádasdy Ferenc látta el. Halálát is valószínűleg egy vadászat közben szerzett megfázás okozta, amiből tüdőgyulladás lett. Így halt meg ötvenkilenc évesen.

A kép forrása: Wikipédia, Ellinger Ede felvétele