Gyakran halljuk a tiszta és fenntartható energia kifejezést, de mit jelent ez a fogalom?
Igazán fenntartható, teljesen tiszta energia nincs, fontos, hogy ezt mindenki megértse. Azt az energiát ugyanis, amit felhasználunk, meg kellett termelnünk, ez pedig mindig valamiféle szennyezéssel jár együtt. Ennek mértéke természetesen függ az energiaforrás típusától: a napenergia és a szélenergia valóban tisztább, de ezeknek is van környezeti hatásuk. Bizonyos esetekben a szennyezés nem is rögtön következik be, hanem a következő nemzedékeknek kell majd szembenézniük vele. Ezért még mielőtt felhasználnánk akár a tisztább és fenntarthatóbb energiát, meg kell kérdeznünk magunktól, hogy meg tudjuk-e oldani az adott feladatot energia nélkül vagy jóval kevesebb energiával, hiszen az az igazán tiszta energia, amit soha nem termeltünk meg.
Mit tehetünk az energiaigény csökkentésére?
Mivel Magyarországon az össz-energiafelhasználásunk több mint fele fűtésre vagy melegítésre megy, a legfontosabb a fűtési energiaigény csökkentése. A passzív házak fenntartásához például szinte nincs is szükség fűtési energiára – sem folyékony földgázra, sem atom- vagy hidrogénenergiára –, egy szezonban abban a pár napban, amikor kell fűteni benne, akkor egy kevés energia, például áram is elég. Mi, emberek vagyunk a legfőbb fűtőtestek, hiszen mi is 100 watton „üzemelünk”, csak ezt a meleget nem szabadna kiengedni az épületből, ezért is fontos a jó szigetelés, a légtömörség és a hőcserélős szellőztetés. Ha pedig a tetőre napelemet szerelnek, a szükséges elektromos energia nagy részét is meg lehet termelni, így az energetikailag átfogóan, mélyfelújítással korszerűsített épületek akár nullaenergiássá válhatnak éves szinten. Bár az átalakítás sokba kerül, nemcsak megtérül, de nem fogunk függeni sem az energiaáraktól, sem az időjárási szélsőségektől.
A napenergia-termelés országosan is jó lehetőség lenne?
Igen. Magyarország a napenergia-termelésben nemcsak jó potenciállal bír, de már olyannyira előrehaladt, hogy egy februári téli napon is csúcsot döntött vele. Egy új tanulmány szerint, ha csak a jelenlegi benapozott tetőfelületekre telepítenénk naperőműveket, már akkor akár kétszer annyi energiát lehetne előállítani, mint amennyit a Paks II. megtermel.
Milyen lesz a jövő energiarendszere?
Már most beindult egy tisztaenergia-forradalom – illetve én úgy fogalmaznék, hogy tisztábbenergiaforradalom –, és egyre jelentősebb részt kap az energiatermelésből. A 20. századi modell szerint az energia a hatalmas központi erőművekből az országot keresztül-kasul behálózó vezetékeken keresztül jutott el a háztartásokhoz. A 21. századi, mesterséges intelligencián alapuló modell ezzel szemben már arról szól, hogy mindenki, aki tudja, magának termeli meg a napenergiát, esetleg szélenergiát, és egy jó energiarendszer ezt kiegyensúlyozza úgy, hogy megoldja, hogy mindig legyen energia. A jövőnek – már a közeljövőnek – progresszív, tiszta energiarendszere lesz.
Ürge-Vorsatz Diána
Az ELTE-n szerzett fizikusi diplomát, majd a Kaliforniai Egyetemen környezettudományból doktorált. 2001-től a budapesti Közép-európai Egyetem környezetvédelmi tanszékének adjuntusa, majd tanára, 2007 és 2017 között az éghajlat- és fenntartható energiapolitikai központjának igazgatója. Húsz éve vesz részt az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének munkájában, 2015 óta a 3. számú munkacsoportjának az alelnöke.
