Sepsiszentkirály, unitárius templom
A Kovászna megyei Sepsiszentkirályban már a 11. században állt a Szent István király tiszteletére épített templom, amelynek nevét a település ma is őrzi. S bár a templom áldozatául esett a történelem viharainak, maradványain az ott élők új, gótikus épületet emeltek a 15. században – amelyet a 18. században barokk stílusban átépítettek. Az idők során súlyos károsodásokat szenvedett templom a Rómer Flóris-terv keretében újult meg 2021-re.
Garamszentgyörgy, Duba Tájház
Az eredeti állapotában fennmaradt felvidéki háromosztatú, hosszú parasztház története 1863 óta fonódik össze a Duba családéval. Duba Ernőné Gizella és férje 1996-ban, a falu első írásos emlékének 720. évfordulóján nyithatta meg a tájház kapuját a nagyközönség előtt, hogy az érdeklődők elé tárhassa a földműveléssel, szőlőtermesztéssel foglalkozó református parasztcsalád egykori hétköznapjait és ünnepeit, bemutva, hogyan folyt az élet a Garam mentén. A tájházban 2000 júniusában református iskolamúzeum is nyílt az 1900-as évek elejétől összegyűjtött iskolai berendezési tárgyakból és eszközökből.
Csíkmenaság, Adorján-kúria
Az Adorján – egy székely lófő – család 1797-ben épült kúriája a híres Fiság menti népi építészet háromosztatú műremeke. A kőpince fölött két oldalra egy-egy egyedi födémszerkezetű lakószoba nyílik, mögöttük hálókamrával. Az építmény Hargita megye értékes épített emléke, amely már Erdélyben is meglehetősen ritkának számít.
Gerény, görögkatolikus templom
A kárpátaljai Gerény középkori temploma kiemelkedő műemlék. Az eredeti építmény egy, a belső oldalán hatkaréjos rotunda volt, amelyet a 15. században egy gótikus hajóval toldottak meg nyugat felé. A 18. században átalakították a homlokzatát és cementes vakolattal fedték le. Ez az átalakítás nemcsak a történelmi szempontból hiteles megjelenést rontotta, de a templom műszaki állagát is veszélyeztette. A templomot 2018-ban a Bethlen Gábor Alap és Rómer Flóris-terv támogatásával sikerült helyreállítani.
Borsi, Rákóczi-kastély
A 16. században emelt várkastély örökségvédelmi szempontból a felvidéki magyar reneszánsz építészet egyik legszebb és legjelentősebb emléke. Itt született II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem; a borsi birtok a sárospataki uradalommal együtt édesanyja, Lorántffy Zsuzsanna hozománya volt. Ő alakíttatta át a két reneszánsz udvarház összeépítéséből létrejött kastélyt négyszög alakban zárt főúri rezidenciává. Ez az időszak volt a virágkora a főúri laknak, amely a 20. század végére már olyan rossz állapotba került, hogy a teljes pusztulás fenyegette. 2021-re a várkastély újjászületett, új fénykorát élve várja a látogatókat.
+ A szentendrei skanzen Erdély épületegyüttese
Bár Szentendrei Szabadtéri Múzeum Erdély tájegysége Magyarországon található, az itt látható hiteles másolatként elkészített épületek hűen idézik meg a 20. századi Erdélyt. Postahivatal, patika, kávéház, nyomda, divatáru-kereskedés, iskola, templom, kultúrház – csupa olyan funkcióval bíró építmény, amelyet az erdélyi falusi és kisvárosi ember is használhatott. Az épületek izgalmasan adják vissza Erdély etnikai, vallási, kulturális változatosságát; az eredeti bútorokkal, tárgyakkal a legapróbb részletekig rekonstruált helyiségek bemutatják a múlt évszázadra jellemző életmódot.
Kiemelt fotó: Teleki László Alapítvány
